Search Results

You are looking at 1 - 10 of 34 items for

  • Author or Editor: Péter Szűcs x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

It has been demonstrated that in the superficial spinal dorsal horn, Lamotrigine, which is known to block voltage-sensitive Na+ and Ntype Ca2+ channels, depresses neural activities evoked by sustained activation of nociceptive primary afferent fibres. In the present experiments, we study how Lamotrigine exerts its inhibitory effect on spinal nociceptive information-processing mechanisms. We show that Lamotrigine in an in vitro slice preparation effectively blocks synaptic transmission between primary afferents and secondary sensory neurons. Together with the robust increase in the failure rate and reduction in the amplitude of excitatory post-synaptic potentials (EPSPs) evoked by stimulation of nociceptive primary afferents, Lamotrigine causes a marked decrease in the number and amplitude of spontaneous EPSPs and a gradual shift of the resting membrane potential towards hyperpolarization. In addition, Lamotrigine treatment also changes the intrinsic firing pattern of superficial dorsal horn neurons. The results suggest that the effect of Lamotrigine on spinal nociceptive information-processing mechanisms is multiple: it depresses synaptic inputs from nociceptive primary afferents to secondary spinal sensory neurons and also weakens the intrinsic activities of nociceptive spinal neural circuits in the superficial spinal dorsal horn.

Restricted access

The aim of our research was to better understand the spectral characteristics of precipitation variability, because through infiltration, this is the most important source of groundwater recharge. To better understand the periodicity of the rainfalls, we used monthly and annual rainfall data. We examined precipitation time records over a 110-year period from two different cities in the Carpathian Basin, obtained from the Hungarian Meteorological Service. With discrete Fourier-transformation (DFT) and wavelet time series analysis, we defined local cycles and developed a forecast for the Debrecen area.

Using DFT, we calculated the time-period distributions (spectra) of monthly and annual rainfall data. Spectra from the annual rainfall data showed 16 dominant periods in Debrecen and 17 in Pécs. At the two stations, the most dominant cycles were 3.6 and 5 years, respectively; there were several other cycles locally present in the data sets. From the monthly data sets, several other periodic components were calculated locally and countrywide as well.

Using wavelet analysis, the time dependence of the cycles was determined in the 110-year data set for two Hungarian cities, Debrecen and Pécs.

Open access

In this study a simple and effective method was developed for the isolation of Saccharomyces strains from grapes. Aseptically collected grape samples were processed by enrichment in a nutritive basal medium supplemented with 10% (v/v) methanol followed by isolation of yeast strains. Sixteen of the 18 grape samples yielded Saccharomyces strain(s). More than 70% of the isolates belonged to the genus Saccharomyces. Based on phenotype and electrophoretic karyotyping, all strains of Saccharomyces were identified as S. cerevisiae. For several grape samples, varying physiological characters, the number of spores per asci, and the observed chromosome length polymorphisms provided evidence for diversity of S. cerevisiae strains obtained by this enrichment in methanol-containing broth. Results indicated that enrichment in methanol-containing broth is an effective alternative method to facilitate isolation of Saccharomyces strains from grapes. The enrichment method described in this work provides a simple and effective tool for isolation of Saccharomyces strains from grapes. The method may be applied in studying wine fermentation ecology, as well as for the isolation of potential starter strains from grapes.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Riesz, Stelios Mavrogenis, Miklós Szűcs, and Imre Romics
Restricted access

Agyalapimirigy-apoplexia.

Sebészi vagy konzervatív kezelés?

Pituitary apoplexy.

Surgical or conservative management?
Orvosi Hetilap
Authors: László Sipos, Nikolette Szücs, and Péter Várallyay

Összefoglaló. Az agyalapimirigy-apoplexia ritka klinikai kórkép, mely hirtelen kialakult bevérzés vagy infarktus következményeként jelenik meg. A hypophysisadenomás betegek 2–12%-ában fordul elő, a leggyakrabban funkcionálisan inaktív daganatokban, de jelentkezhet gyógyszeresen kezelt adenomákban is. Klinikai képe hirtelen kialakuló heves fejfájás, mely látászavarral vagy kettős látással társulhat, de meningealis izgalmi jel, a tudati szint romlása is előfordulhat. A bevérzés miatt kialakult kortikotropinhiány kezelés nélkül mellékvese-elégtelenséghez vezet. A mágneses rezonancia a komputertomográfhoz képest jobban kimutatja az adenoma bevérzését vagy akár infarktusát. Retrospektív tanulmányok a korábbi, azonnali idegsebészeti beavatkozás helyett a konzervatív kezelés létjogosultságát emelik ki. Orv Hetil. 2021; 162(38): 1520–1525.

Summary. Pituitary apoplexy is a rare clinical syndrome secondary to haemorrhage or infarction of pituitary adenoma. The prevalence is 2–12% of pituitary adenoma patients especially in nonfunctioning tumours but may be found in medically treated adenomas as well. Its clinical picture is sudden onset of headache with visual disturbances and/or ocular palsy. Meningeal signs and altered consciousness can occur. Corticotropin deficiency if untreated can lead to adrenal insufficiency. Compared to computed tomography, magnetic resonance imaging better demonstrates the haemorrhage or even infarction of pituitary adenoma. Retrospective studies emphasize the wait-and-see management instead of the formerly considered urgent neurosurgical intervention. Orv Hetil. 2021; 162(38): 1520–1525.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Péter Tóth, László Bódi, Katalin Maros, Endre Szűcs, and Janbaz Janan

Feather production is realised by gathering feathers from geese right as they start their natural moulting. The adequate gathering time coincides with the time of moulting. There is still scarce information as to whether or not gathering causes distress and pain to geese. A series of experiments was carried out by our research group to determine the effect of gathering on plasma corticosterone level in growing geese. In the present experiment, the reactions of five groups (two gathered and three not gathered groups) of 9-week-old Babat Hungarian Upgraded geese were compared regarding gathering. Blood samples were taken right before, during and 5 min, 1 and 3 h after gathering into heparinised tubes from all groups. The plasma concentration of corticosterone was determined by radioimmunoassay (RIA). The results show that the plasma concentration of corticosterone is high in the first sample of all groups but is significantly lower at subsequent blood samplings compared to the first samples, especially in gathered geese. Compared to the first sampling, we observed higher corticosterone levels in samples collected 1 and 3 h after gathering. This was true only for groups which were not gathered, especially for the group which was not given any antistress material. From these results it can be concluded that the handling of geese causes an elevation in plasma corticosterone level and that feather gathering does not result in a higher corticosterone level than the handling or catching of the bird. Therefore, it can be concluded that feather gathering — especially when it is done adequately in time — does not cause more distress than the handling or catching of the bird.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tibor Szarvas, Anita Csizmarik, Miklós Szűcs, and Péter Nyirády

Absztrakt:

A nagy áteresztőképességű molekuláris vizsgálómódszereknek az elmúlt évek során végbement rohamos fejlődése lehetővé tette a tumorok genetikai, epigenetikai, transzkriptom- és fehérjeszintű molekuláris hátterének átfogó és mélyreható elemzését. A nagyszámú tumormintán elvégzett vizsgálatok óriási mennyiségű adatot szolgáltattak, melyek klinikai szempontból történő feldolgozása, értelmezése jelenleg még zajlik, de már most is jelentős új felismerésekhez járult hozzá. Az ilyen típusú kutatások a közelmúltban a prosztatarák esetében is azonosították azokat a legfontosabb molekuláris eltéréseket, melyek szerepet játszanak e tumor kialakulásában és progressziójában. Összefoglaló munkánkban áttekintést nyújtunk a primer és az előrehaladott prosztatarák közelmúltban kidolgozott molekuláris alcsoportbeosztásáról, valamint a leggyakrabban sérült jelátviteli utakról, úgymint az androgénreceptor-, PI3K-, sejtciklust szabályozó útvonalakról és a DNS-hiba-javító mechanizmusokról. Ennek kapcsán áttekintjük a prosztatarák genetikai eltéréseire tervezett célzott terápiás szerek már alkalmazott, valamint még klinikai kipróbálás alatt álló típusait. Orv Hetil. 2019; 160(7): 252–263.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Miklós Szűcs, Péter Riesz, Stelios Mavrogenis, and Imre Romics
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Erzsébet Osztoics, Péter Csathó, Katalin Sárdi, István Sisák, Marianna Magyar, András Osztoics, and Péter Szűcs
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Reuter, Péter Pankovics, Dénes Stefler, Móricz Löveyné dr., Edit Varga, Gabriella Kiss, Mária Szűcs, Zsuzsanna Fekete, and György Szűcs

Bevezetés: A hepatitis A-vírus (HAV) a fekális-orális átvitelű heveny hepatitisek gyakori kórokozója világszerte. Magyarországon a szórványos megbetegedések mellett, elsősorban Északkelet-Magyarországon, időről időre járványok is előfordulnak, ahol – vizsgálataink szerint – a HAV IA szubgenotípusa endémiás. A Dél-Dunántúlon viszont az igazolt fertőzések száma 10 alatt volt az elmúlt években. Célkitűzés: A szerzők célja az volt, hogy a HAV európai molekuláris vizsgálatának részeként 2006 nyarán a Dél-Dunántúlon kitört hepatitis A-járványt molekuláris epidemiológiai eszközökkel nyomon kövessék és elemezzék. Módszer: A hepatitisben szenvedő betegek szérummintáit HAV IgM-enzim-immunoassay (EIA) és reverz transzkripció-polimeráz láncreakció (RT-PCR) módszerekkel vizsgálták prospektív módon. A specifikus méretű PCR-termékeket szekvenálták, majd filogenetikai elemzést végeztek. Eredmények: 2006. június elejétől december végéig összesen 115 vizsgált személy szérummintája tartalmazott HAV IgM-ellenanyagot a Dél-Dunántúlon. Harminckilenc mintából 30-ban (76,9%) kaptunk specifikus méretű PCR-terméket. A mintákban genetikailag egyező, IB-szubgenotípusú vírus (HAV/Transdanubia/2006/HUN) volt, mely azonos egy Olaszországban 2002-ben kimutatott hepatitis A-vírussal (IT-MAR-02). A valószínűleg behurcolt kórokozó eddig legalább 1200–1300 személyt fertőzhetett meg. A betegek átlagéletkora 18 év (1–80 év) volt. A szerzők bemutatják a járvány részletes epidemiológiai és klinikai jellegzetességeit. Következtetések: Csak a prospektív molekuláris vizsgálatokkal volt feltárható és nyomon követhető az összefüggés a júniusban azonosított szórványos HAV-esetek, az augusztusi, Istvándiban tömegessé váló megbetegedések, majd a vírus endémiás dél-dunántúli szóródása között. Az eset felhívja a figyelmet, hogy hogyan alakulhat ki HAV-járvány bárhol és bármikor hazánkban, és hogy az aktív HAV-immunizálásnak fontos szerepe lenne a megelőzésben.

Restricted access