Search Results
You are looking at 1 - 10 of 40 items for
- Author or Editor: Péter Szűcs x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
It has been demonstrated that in the superficial spinal dorsal horn, Lamotrigine, which is known to block voltage-sensitive Na+ and Ntype Ca2+ channels, depresses neural activities evoked by sustained activation of nociceptive primary afferent fibres. In the present experiments, we study how Lamotrigine exerts its inhibitory effect on spinal nociceptive information-processing mechanisms. We show that Lamotrigine in an in vitro slice preparation effectively blocks synaptic transmission between primary afferents and secondary sensory neurons. Together with the robust increase in the failure rate and reduction in the amplitude of excitatory post-synaptic potentials (EPSPs) evoked by stimulation of nociceptive primary afferents, Lamotrigine causes a marked decrease in the number and amplitude of spontaneous EPSPs and a gradual shift of the resting membrane potential towards hyperpolarization. In addition, Lamotrigine treatment also changes the intrinsic firing pattern of superficial dorsal horn neurons. The results suggest that the effect of Lamotrigine on spinal nociceptive information-processing mechanisms is multiple: it depresses synaptic inputs from nociceptive primary afferents to secondary spinal sensory neurons and also weakens the intrinsic activities of nociceptive spinal neural circuits in the superficial spinal dorsal horn.
The aim of our research was to better understand the spectral characteristics of precipitation variability, because through infiltration, this is the most important source of groundwater recharge. To better understand the periodicity of the rainfalls, we used monthly and annual rainfall data. We examined precipitation time records over a 110-year period from two different cities in the Carpathian Basin, obtained from the Hungarian Meteorological Service. With discrete Fourier-transformation (DFT) and wavelet time series analysis, we defined local cycles and developed a forecast for the Debrecen area.
Using DFT, we calculated the time-period distributions (spectra) of monthly and annual rainfall data. Spectra from the annual rainfall data showed 16 dominant periods in Debrecen and 17 in Pécs. At the two stations, the most dominant cycles were 3.6 and 5 years, respectively; there were several other cycles locally present in the data sets. From the monthly data sets, several other periodic components were calculated locally and countrywide as well.
Using wavelet analysis, the time dependence of the cycles was determined in the 110-year data set for two Hungarian cities, Debrecen and Pécs.
Agyalapimirigy-apoplexia.
Sebészi vagy konzervatív kezelés?
Pituitary apoplexy.
Surgical or conservative management?
Összefoglaló. Az agyalapimirigy-apoplexia ritka klinikai kórkép, mely hirtelen kialakult bevérzés vagy infarktus következményeként jelenik meg. A hypophysisadenomás betegek 2–12%-ában fordul elő, a leggyakrabban funkcionálisan inaktív daganatokban, de jelentkezhet gyógyszeresen kezelt adenomákban is. Klinikai képe hirtelen kialakuló heves fejfájás, mely látászavarral vagy kettős látással társulhat, de meningealis izgalmi jel, a tudati szint romlása is előfordulhat. A bevérzés miatt kialakult kortikotropinhiány kezelés nélkül mellékvese-elégtelenséghez vezet. A mágneses rezonancia a komputertomográfhoz képest jobban kimutatja az adenoma bevérzését vagy akár infarktusát. Retrospektív tanulmányok a korábbi, azonnali idegsebészeti beavatkozás helyett a konzervatív kezelés létjogosultságát emelik ki. Orv Hetil. 2021; 162(38): 1520–1525.
Summary. Pituitary apoplexy is a rare clinical syndrome secondary to haemorrhage or infarction of pituitary adenoma. The prevalence is 2–12% of pituitary adenoma patients especially in nonfunctioning tumours but may be found in medically treated adenomas as well. Its clinical picture is sudden onset of headache with visual disturbances and/or ocular palsy. Meningeal signs and altered consciousness can occur. Corticotropin deficiency if untreated can lead to adrenal insufficiency. Compared to computed tomography, magnetic resonance imaging better demonstrates the haemorrhage or even infarction of pituitary adenoma. Retrospective studies emphasize the wait-and-see management instead of the formerly considered urgent neurosurgical intervention. Orv Hetil. 2021; 162(38): 1520–1525.
Absztrakt:
A nagy áteresztőképességű molekuláris vizsgálómódszereknek az elmúlt évek során végbement rohamos fejlődése lehetővé tette a tumorok genetikai, epigenetikai, transzkriptom- és fehérjeszintű molekuláris hátterének átfogó és mélyreható elemzését. A nagyszámú tumormintán elvégzett vizsgálatok óriási mennyiségű adatot szolgáltattak, melyek klinikai szempontból történő feldolgozása, értelmezése jelenleg még zajlik, de már most is jelentős új felismerésekhez járult hozzá. Az ilyen típusú kutatások a közelmúltban a prosztatarák esetében is azonosították azokat a legfontosabb molekuláris eltéréseket, melyek szerepet játszanak e tumor kialakulásában és progressziójában. Összefoglaló munkánkban áttekintést nyújtunk a primer és az előrehaladott prosztatarák közelmúltban kidolgozott molekuláris alcsoportbeosztásáról, valamint a leggyakrabban sérült jelátviteli utakról, úgymint az androgénreceptor-, PI3K-, sejtciklust szabályozó útvonalakról és a DNS-hiba-javító mechanizmusokról. Ennek kapcsán áttekintjük a prosztatarák genetikai eltéréseire tervezett célzott terápiás szerek már alkalmazott, valamint még klinikai kipróbálás alatt álló típusait. Orv Hetil. 2019; 160(7): 252–263.
Feather production is realised by gathering feathers from geese right as they start their natural moulting. The adequate gathering time coincides with the time of moulting. There is still scarce information as to whether or not gathering causes distress and pain to geese. A series of experiments was carried out by our research group to determine the effect of gathering on plasma corticosterone level in growing geese. In the present experiment, the reactions of five groups (two gathered and three not gathered groups) of 9-week-old Babat Hungarian Upgraded geese were compared regarding gathering. Blood samples were taken right before, during and 5 min, 1 and 3 h after gathering into heparinised tubes from all groups. The plasma concentration of corticosterone was determined by radioimmunoassay (RIA). The results show that the plasma concentration of corticosterone is high in the first sample of all groups but is significantly lower at subsequent blood samplings compared to the first samples, especially in gathered geese. Compared to the first sampling, we observed higher corticosterone levels in samples collected 1 and 3 h after gathering. This was true only for groups which were not gathered, especially for the group which was not given any antistress material. From these results it can be concluded that the handling of geese causes an elevation in plasma corticosterone level and that feather gathering does not result in a higher corticosterone level than the handling or catching of the bird. Therefore, it can be concluded that feather gathering — especially when it is done adequately in time — does not cause more distress than the handling or catching of the bird.
Absztrakt:
Bevezetés: Az általános anesztézia szerves része a légútbiztosítás, melynek helytelen végzése súlyos rövid és hosszú távú szövődményekhez vezethet. Célkitűzés: Azt mértük fel, hogy a légútbiztosítás lépéseit ellenőrző lista alkalmazása csökkenti-e a szövődmények számát intézetünkben. Módszer: Obszervációs, prospektív, kontrollált vizsgálatunk keretében ellenőrző listát és adatgyűjtő lapot készítettünk. Egy hónapig ellenőrző lista nélkül, egy hónapig az ellenőrző lista birtokában történt az összes légútbiztosítás. A légútbiztosítási manőverek kimenetelét és az ehhez köthető korai szövődmények előfordulását értékeltük az ellenőrző lista bevezetése előtt és után. Elsődleges végpont: a váratlan nehéz légút incidenciája. Másodlagos végpontok: a nehéz intubáció, a sikeres első intubáció, az aspiráció, a keringésleállás, a posztindukciós hipotenzió és deszaturáció, a lágy részek, fogak sérülései. Eredményeinket a szövődmények kockázatát ismerten befolyásoló tényezőkre (a beavatkozások sürgőssége, az orvosok tapasztalata) is korrigáltuk. Eredmények: Az ellenőrző lista bevezetése előtti (n = 439) és az azt követő (n = 423) időszak eseteit értékelve az akut szövődmények gyakoriságában nem találtunk különbséget. Az elsődleges végpontban (7,29% és 6,14%) nem volt érdemi differencia (1,15%, 95% CI: –2,26%–4,56%, p = 0,5). A másodlagos, illetve járulékos végpontok tekintetében sem találtunk különbséget. A kockázati tényezőkre való korrekció után sem volt hatása az ellenőrző listának a szövődmények gyakoriságára. Következtetés: Intézetünkben az ellenőrző lista bevezetése önmagában nem eredményezett érdemi változást a légútbiztosítás rövid távú szövődményeinek kockázatában. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1025–1035.
A szervre lokalizált prosztatarák kuratív műtéti megoldása a radikális prostatectomia. A műtétet követő, életminőséget rontó késői szövődmények között a legnagyobb gyakorisággal az erectilis diszfunkcióval kell számolni. A PSA-szűrések elterjedésének köszönhetően több esetben válik lehetővé a daganat korai stádiumban való felfedezése, így a műtétek számának további emelkedése várható. A magasabb műtéti szám, illetve az egyre többször fiatalabb korosztályban végzett beavatkozás következményeként az erectilis diszfunkció és ennek kezelése fontos kérdéssé vált. Napjainkban már ismert a radikális prostatectomia következtében kialakuló merevedési zavar élettani háttere és a megelőzése érdekében használható idegkímélő műtéti technika eredménye. Bemutatásra kerülnek a kialakult erectilis diszfunkció esetén szóba jövő különböző noninvazív és invazív kezelési lehetőségek, ezek történeti áttekintése és a módszerek hatékonysága. A szerzők levélben kiküldött IIEF és MMM kérdőívvel és gyógyszerszedési szokásokra szerkesztett kérdésekkel felmérték a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája és Uroonkológiai Centrumában 1998 és 2007 között radikális prostatectomiával operált betegek merevedési képességét. Az eredmények alapján a műtét után házaséletet igénylő betegeik 59%-a képes spontán vagy gyógyszeres kezeléssel teljes életet élni.
