Search Results

You are looking at 1 - 10 of 147 items for

  • Author or Editor: Péter Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Words like aggression, violence, and violent actions usually carry destructive meanings. People tend to forget their constructive culturally determined meanings. In spite of this, it can be argued that aggressive feelings, hatred, anger, verbal aggression, threatening behaviour, assault, inflicting pain, injuring or ritual killing of men, or the fighting of war are all part of our lives as much as feasts and rituals that bind communities together, or the command to love of different religious ideologies. In the 16th century there was a definitive turn in judging the body in public. It meant that public attention gradually turned from the corpse of Christ to the bodies of the thieves. The two thieves were brought down from their crosses, laid out on the dissecting table, or their bodies were torn apart during fights. Evil-doers became part of scientific cognition. The antisocial public enemy became a hero of the community in the popular literature and historic stories. The conserved and stuffed bodies of robbers and killers were displayed in the first museums of the Early Modern Age, as a main attraction. Rebels were cut into pieces as part of a baroque play on the killing floor to display the parts in buildings of the town. The body of the everyday killer became a spectacle, and the interest in the mind of the solitary killer developed medical thinking on the human spirit.

Restricted access

A hormontartalmú fogamzásgátló módszerek alkalmazása széles körben elterjedt a világon, az egyik legbiztonságosabb fogamzásgátlási módszert jelentik. Elsősorban a fiatalkorú női lakosság körében kedvelt, de 35 évnél idősebb életkorban is használható. Biztonságossága, egyszerű használata miatt terjedt el, ugyanakkor jelen eset bemutatása kapcsán a szerzők felhívják a figyelmet alkalmazásának veszélyeire és a körültekintő felírás szükségességére. Orv. Hetil., 2011, 152, 1447–1449.

Open access

A Kárpát-medencei magyar népességfejlődést – a szerves népességfejlődés keretei között – 1818-ig egy egymásba kapcsolódó kettős folyamat határozta meg. A magyar népességfejlődést alapvetően az etnikailag egységes magyarság termékenysége, a termékenység és a halandóság különbözetéből származó létszámnövekedés határozta meg. Ezt egészítette ki a kettős folyamat másik eleme, a nem magyar népcsoportok magyarokhoz asszimilálódó tagjai s az ő termékenységük. 1918-ig azt a folyamatot, amelyben a magyarok lélekszáma a belső vándorlás keretében a hozzájuk asszimilálódott, helyben élő nem magyarok és utódaik, valamint a későbbi századok folyamán bevándorló, újabb nem magyar népelemek, szórványok, néptöredékek tagjaival és azok utódainak természetes szaporodásával folyamatosan kiegészült, a Kárpát-medencei magyar népesedési folyamatokat meghatározó törvényszerűségének tekintjük. A Magyar Királyság területi egységének 1918-ban bekövetkezett szétdaraboltságának a demográfiai folyamatokban általában, de különösen a belső és a külső vándorlás népességpótlásban játszott pótlólagos szerepével összefüggésben igen súlyos közvetlen és közvetett következményei lettek. Megszűnt az a mozgás (belső vándorlás), melynek keretében a nem magyar nemzetiségűek a döntően magyarok által lakott központi területekre vándorolva, az ott élőkhöz asszimilálódva, a magyarok számát növelték. A nemzetközi vándorlás népességpótlásban játszott járulékos szerepe is átalakult, mert a bevándorlók nemzetiség szerinti összetétele drasztikusan átalakult. Az első világháborút megelőzően a bevándorlók más országok állampolgárai voltak, azóta pedig döntő többségében az új magyar határokon kívül hagyott magyarok érkeznek az országba. A szomszédos országokban élő magyarok Magyarországra vándorlása azonban már nem jelent pótlólagos forrást a magyar népességfejlődés számára. A magyarok áttelepedéséből származó magyarországi népességnyereség ugyanis már nem a Kárpát-medencében élő magyarok létszámát, hanem csak a hazánkban élő magyarok számát növeli. Mindezek következtében a Kárpát-medencei magyar népességfejlődés második korszakát, mivel a nemzetközi vándorlás létszámgyarapodásban játszott szerepe ellentétessé vált azzal, mint amit addig, a korábbi századok során betöltött, a természetes népességfejlődés eltorzult változatának nevezzük.

Restricted access

Both demonology and medical learning wanted to define what material proofs they were to use in order to alleviate the politically rooted disease symptoms of the early modern period. Finding the proper therapeutic treatment required the appropriate description of the pathology, revealing the causes and consequences and making the right diagnosis. Several key questions were formulated concerning these requirements. Most of the questions formulated in this way are based on a formal syllogism that meets the normative requirements of disciplines that include law, theology and medicine and whose formal elements became valid within the systems of fulfilment of these disciplines themselves. In this paper I shall attempt to introduce the scholarly literature based on these formal logical criteria that address material proofs, omens, prophecies, oracles and miracles. I shall then outline how this debate in European secondary literature has been received in Hungarian scholarship.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Miklós Sahin-Tóth, Péter Hegyi, and Miklós Tóth

A hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedését a mirigyszövet pusztulása, emésztési zavarok, krónikus fájdalom jellemzi, és cukorbetegség kísérheti. A betegséggel kapcsolatos genetikai tényezőket két csoportra oszthatjuk: 1. olyan génmutációk, amelyek önmagukban a betegség kialakulásához vezetnek, ezek elsősorban a kationos tripszinogén génjét érintik és igen ritkák, illetve 2. olyan génmutációk, amelyek hajlamosítanak a betegség kialakulására és egyéb kockázati tényezőkkel együtt okozzák a betegséget. Ezek tehát genetikai rizikófaktoroknak tekinthetők. Ilyen génmutációkat az utóbbi 10 évben ismertünk meg, előfordulásuk gyakori, ezért etiológiai jelentőségük is nagy. Az esetek többségében komplex módon öröklődnek, a betegek egyszerre több génben is hordozhatnak különböző mértékű kockázatot jelentő mutációt, és ezek hatásukban összeadódva, környezeti tényezőkkel társulva vezetnek a betegség kialakulásához. A mutációk okozta genetikai hajlam biokémiai hátterében a tripszin pancreason belüli fokozott ectopiás aktiválódása, illetve a tripszininaktiválásért felelős védőmechanizmusok elégtelen működése állhat.

Restricted access
Restricted access

A verőereket szisztémásan érintő atheroscleroticus folyamat jellemzői az időben elhúzódó progresszivitás mellett a hirtelen kialakuló, trombózissal, embolizációval kapcsolatos érelzáródások is. A különböző lokalizációjú perifériás artériás érbetegség fulmináns formája igen súlyos klinikai tünetek kíséretében manifesztálódik. A gyors diagnosztikát követően az érsebész, a radiológus és az angiológus belgyógyász konzultációja utáni terápiában manapság egyre markánsabb hely illeti meg a lokális thrombolysist. A módszer lényege a thrombusba helyezett katéteren keresztül infúzióban elnyújtottan adott szöveti plazminogén aktivátor thrombolyticus hatásának kihasználása. A revascularisatiós eredmény angiográfiával ellenőrizhető. A szerzők bemutatják a lokális thrombolyticus kezelés indikációit és kontraindikációit perifériás artériás érbetegségben, majd két saját esetük rövid prezentálásával is alátámasztják a kérdés aktuális fontosságát. Diszkutálják a nemzetközi szakirodalom adatait, melyek általános megállapításaként az hangsúlyozandó, hogy a lokálisan alkalmazott thrombolysis egyenértékű az érsebészeti beavatkozással. Bizonyos helyzetekben, igen komplex okokkal kapcsolatban az elsőként választandó kezelési eljárásként ajánlható. A téma feldolgozásakor levonható legfontosabb tanulságok, a jövőbeli fejlődés várható útjainak bemutatásával zárul a referátum.

Restricted access

A petefészek monodermalis teratomájaként megjelenő pajzsmirigyszövetet tartalmazó daganat ritka megbetegedés. A szerzők saját műtéti anyagukban 1986–2002 között összesen 94 petefészek-teratomás esetet találtak, közülük 3 eset struma ovariinek bizonyult. Eseteik elemzésével megállapítják, hogy a struma ovarii klinikai tünetei és patológiai jellemzői változatosak, ami vonatkozik a tumor nagyságára, a fájdalomra, mint vezető tünetre, az ascites, valamint a hormonális aktivitás jelenlétére vagy hiányára. Feltételezik, hogy a kórkép nagy valószínűséggel „aluldiagnosztizált”. A szövettani vizsgálómódszerek kiterjesztésével a diagnosztika hatásfoka bizonyára növelhető. Orv. Hetil., 2011, 152, 964–966.

Restricted access