Search Results

You are looking at 1 - 10 of 34 items for

  • Author or Editor: Péter Török x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Bevezetés: Az office hiszteroszkópia a méhűri vizsgálatot gyorsabbá teszi, alacsonyabb költségigényű, a betegek számára pedig kevesebb megterheléssel jár. Célkitűzés: A szerző célja volt a vizsgálatok közben tapasztalt fájdalomérzetek elemzése, új eljárás kidolgozása a petevezető-átjárhatóság ambuláns vizsgálatára. Módszer: A vizsgálatok a Debreceni Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján történtek, ambuláns körülmények között, anesztézia nélkül. A 400 vizsgálat eredményének elemzése a hagyományos módszernél ismert javallatok alapján készült. A szerző a vizsgálatokhoz 2,7 mm átmérőjű optikát használt diagnosztikus, illetve operatív hüvellyel, és a fájdalomérzet objektivizálására 70 betegnél VAS-t alkalmazott. A petevezető-átjárhatósági vizsgálat során 70 esetben hasonlította az új módszert a laparoszkópos változathoz. Eredmények: Az office hiszteroszkópia alkalmazható ambuláns körülmények között, anesztézia nélkül. A tapasztalt fájdalomértékek az alcsoportokban (nem szült, szült, posztmenopauza, diagnosztikus/operatív alcsoport) szignifikánsan nem különböztek, átlagértékük 3,5±1,01 volt (p=0,34). A szelektív pertubáció a laparoszkópos kromohidrotubációhoz viszonyítva 92,06% pontosságúnak bizonyult. Következtetések: Az office hiszteroszkópia gyorsasága, fájdalommentessége az új eljárás széles körű alkalmazását támasztja alá. Meddőségi kivizsgálásban kiválthatja a műtői körülményeket igénylő beavatkozásokat. Orv. Hetil., 2014, 155(40), 1589–1597.

Restricted access
Restricted access
Acta Oeconomica
Authors: Ádám Török and Péter Mihályi
Restricted access

A meddőség előfordulási gyakorisága az utóbbi években folyamatosan emelkedett, jelenleg a párok körülbelül 15%-át érinti. A sikertelenség mögött 40%-ban a pár nő tagja, 40%-ban a férfi, 20%-ban pedig mindketten állnak. A női okokat vizsgálva a meddőség hátterében funkcionális és organikus okok találhatóak. A fejlett laboratóriumi módszerek lehetővé teszik a funkcionális okok ambuláns körülmények közötti kivizsgálását. A szervi okok – méhűri eltérések, illetve petevezető-átjárhatóság – vizsgálatára eddig használatos beavatkozások hagyományosan fekvőbeteg-ellátás keretein belül történtek. Az ambuláns keretek között alkalmazható ambuláns méhtükrözés (office hiszteroszkópia) segítségével a méhűri eltérések vizsgálhatóak a nagy költségigényű műtői körülmények, illetve hospitalizáció mellőzésével. Az ambuláns méhtükrözés közben elvégezhető szelektív tubaátjárhatósági vizsgálattal kiváltható a szintén magas költségigényű laparoszkópos kromohidrotubáció is. Az új vizsgálati módszerek az eddigi tapasztalatok alapján jól illeszthetők az ambuláns meddőségi kivizsgálásba. Orv. Hetil., 2013, 154, 1287–1290.

Restricted access

Absztrakt

A myoma a leggyakoribb nőgyógyászati jóindulatú daganat. Előfordulása rasszonként változó, általánosságban a reproduktív korú nők negyedét érinti. Rosszindulatú elfajulása az esetek kis részében észlelhető. Elhelyezkedésüktől, méretüktől függően diverz panaszokat okoznak, a meddőségtől az életminőséget komolyan befolyásoló vérzészavarokig. A myoma felismerése, diagnosztikája a képalkotó módszerek és az endoszkópos beavatkozások egyre szélesebb körben való elterjedésének köszönhetően korai stádiumban lehetséges és igen nagy pontosságú. Kezelésük az általuk okozott panaszok súlyosságától függően szükséges. A terápiában gyógyszeres, radiológiai és sebészi módszerek is szerepet kapnak. A kezeléssel kapcsolatos kérdések az elmúlt évben igen nagy publicitást kaptak, az egyesült államokbeli „myomabotrány” miatt az eddiginél is szélesebb érdeklődés középpontjába kerültek. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 813–819.

Restricted access

Szüléshez társuló pszichiátriai zavarok

A gyermekágyi lehangoltság

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Zsuzsa Török and Péter Szeverényi

Közismert tény, hogy a fejlett országokban nagyon gyakoriak a hangulati élet zavarai,és hogy kialakulásuk szempontjából lényeges kockázati tényező __

Restricted access

A hiszteroszkópia (HSC) a nőgyógyászati diagnosztikában és terápiában széles körben elterjedt endoszkópos módszer, amely a méhüregi elváltozások vizsgálatának „gold standard”-ja. A közelmúltban megjelent office hiszteroszkópia a hagyományos módszerrel szemben lehetővé teszi a beavatkozás ambulanter elvégzését. Szükségtelenné válik az anesztézia, a bevezetésre kerülő eszköz átmérőjéből adódóan nincs szükség a cervix tágítására, illetve legtöbb esetben a cervix kifogására sem. A vizsgálat javallatai igen széles körűek. A vérzészavarok mellett a meddőségi kivizsgálás és a nemritkán szintén meddőségi panaszokat okozó, más képalkotó eljárások által felvetett méhűri elváltozások (polip, submucosus myoma, adhézió) gyanúja, illetve a méh fejlődési rendellenességei képezik a legfontosabb indikációt. Áttekintésünkkel hozzá kívánunk járulni az ambulánsan, előkészületek nélkül elvégezhető igen kis invazivitással járó módszer még szélesebb körben történő alkalmazásához. A hosszabb előkészületet, obszervációt, anesztéziát és műtőt igénylő hagyományos méhtükrözést csak a felismert elváltozások korrekciójára, nagyobb képletek eltávolítására javasoljuk. Orv. Hetil., 2011, 152, 51–54.

Restricted access

A méheltávolítás az egyik leggyakrabban végzett nőgyógyászati műtéti beavatkozás. A szakembereket és a laikusokat egyaránt foglalkoztatja az a kérdés, hogy a hysterectomiának milyen késői pszichoszexuális következményei vannak. Az elmúlt években több olyan közlemény is megjelent, amely a korábbiakkal szemben más megvilágításba helyezi a méh eltávolításának a nemi életre kifejtett hatását. Ezeknek a prospektív, randomizált tanulmányoknak az eredményei azt mutatják, hogy a késői pszichoszexuális változások nem elsősorban a műtét módjától (vaginalis, abdominalis totalis vagy subtotalis hysterectomia) függenek. A legjelentősebb prediktív tényező a műtétet megelőző nemi kapcsolat minősége. Az utóbbi évek kutatási evidenciáira építve, a nőket meg lehet nyugtatni arról, hogy a jóindulatú elváltozás miatt végzett hysterectomia általában javítja a kismedencei szervek működését, azaz a nemi élet pozitív irányú változása várható. A megfigyelések alapján ez az állítás a műtétet követő 2 éves időtartamra tekinthető érvényesnek. Az ezt követő hatások elemzéséhez további, hosszú távú tanulmányokra van szükség. A közlemény irodalmi áttekintés. A szerzők a közelmúltban megjelent, jelentősebb kutatási eredményeket mutatják be.

Restricted access

Die aus zwei Teilen bestehende Studie analysiert die karitative Tätigkeit der traditionellen christlichen Kirchen in Ungarn während des Kommunismus. Dabei werden nicht nur die Fakten aufgedeckt und beschrieben, sondern es erfolgt auch ein Ausblick auf die Wirkung dieser Tätigkeit auf die karitative Tätigkeit der Kirchen im Postkommunismus. Dieser erfordert unbedingt auch eine kurze Erörterung der Frage nach Art und Umfang der karitativen Tätigkeit der katholischen, reformierten und evangelischen Kirche vor der kommunistischen Machtergreifung. Ein Großteil der kirchlichen sozialen Institutionen gelangte nach dem Zweiten Weltkrieg unter staatliche Verwaltung, die neuen Mitarbeiter betrachteten die Erfüllung ihrer Aufgaben als reinen Broterwerb, ihnen fehlte das Engagement für ihren Dienst. Es war klar erkennbar, wie die staatssozialistische Politik die Caritas und die Diakonie für ihre Kirchen und Religion zerstörenden Bemühungen zu nutzen versuchte. Dies war das Ziel der Maßnahmen, die dazu führten, dass fast nur solche Einrichtungen in konfessioneller Hand bleiben konnten, in denen es keinerlei oder nur sehr geringe Möglichkeiten zur Mission gab. Auch die kirchlichen Führungspersonen, die das Überleben durch Erfüllung der Erwartungen von Seiten der Behörden zu sichern versuchten, wurden teilweise zu Partnern der Staatsmacht. Es bedeutete einen Fortschritt, als die Stellen in den staatlichen sozialen Einrichtungen, die schlecht bezahlt und mit schwieriger Arbeit verbunden waren und viel Engagement verlangten, auf Grundlage von Empfehlungen und Nominierungen der Kirche mit ausgebildeten und fähigen Arbeitskräften besetzt wurden. Während der Zeit der Diktatur war die karitative Tätigkeit in den Gemeinden und Pfarreien nämlich stark zurückgedrängt worden. Bei allen drei Kirchen ist die Absicht zu erkennen, sich in ihrer nach der Zeit der Diktatur neu erstehenden karitativen Tätigkeit trotz des notwendigerweise eintretenden Institutionalisierungsprozesses und strikter Professionalität ihre Gesinnung und ihr Charisma zu bewahren. Die Analyse weist auch auf einige Fälle hin, die das Augenmerk auf Stolpersteine im Kontakt mit dem postkommunistischen Staat lenken. Im ersten Teil der Studie werden die Arbeitsmöglichkeiten der den protestantischen Kirchen angehörenden Hilfsdienste vorgestellt, wobei die reformierte und die evangelische Kirche separat behandelt wird. Der zweite Teil gibt nach ähnlichen Gesichtspunkten einen Überblick über die Existenzbedingungen der katholischen Caritas in den Jahren der kommunistischen Diktatur, bezieht aber auch die Zeit vor dem Zweiten Weltkrieg und die veränderten Möglichkeiten nach der Wende von 1989 mit ein.

Restricted access