Search Results

You are looking at 1 - 10 of 33 items for

  • Author or Editor: Péter Tamás Nagy x
Clear All Modify Search

In a three-year study carried out at the Debrecen-Pallagi nursery of the University of Debrecen, the nutrient contents, humus content and pH of the soil were determined in integrated and organic apple orchards established on brown forest soil with thin interstratified layers of colloid and sesquioxide accumulation. The organic orchard was only given organic manure (50 t/ha) in spring 2000 and 2002, while the integrated orchard was treated with 250 kg/ha complex NPK fertilizer (16.5-16.5-16.5) every year between 1997 and 2003 after the leaves had fallen. An additional 50 kg/ha N active agent as NH 4 NO 3 was applied every year, while 4 t/ha lime fertilizer (carbonation mud) was provided in autumn 2002 and 25 t/ha organic manure in November 2003. In 2004 no fertilizer was given to either orchard. The available forms of N (NO 3 - , NH 4 + , organic N and total N) and P (ortho-, organic and total-PO 4 3- ) were determined after extraction with 0.01 M CaCl 2 , while the Ca, Mg and microelement (Mn, Cu, Zn) content of the soil was extracted with NH 4 -acetate +EDTA (Lakanen-Erviö extractant). Potassium was measured in both extractants. The results showed that the inorganic, organic and total soluble nitrogen in the soil were significantly higher (P = 0.05) in the integrated orchard than in the organic one. It was found that the quantity and ratio of the organic N fraction was comparable with that of the inorganic N forms. The ortho- phosphate and total P fractions were significantly higher (P = 0.05) in the integrated apple orchard than in the organic orchard, while there was no significant difference in the organic P quantity. The potassium data showed that both the integrated and organic orchards contained a satisfactory amount of adsorbed K in spite of the poor colloid content and high soil acidity. The Ca, Mg, Co and Zn contents of the integrated soils were significantly higher (P = 0.05) than in the organic orchard. For Mn, however, no substantial difference was found between the integrated and organic orchards. With the exception of Mn, the nutrient concentrations reflected the differences in the nutrient management of the integrated and organic apple orchards.

Restricted access

A talaj N-szolgáltató képessége és az elérhető termés – többek között – függ a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségétől. Jelen tanulmányban vizsgáltuk, hogy a növényi kondíció és a termés hogyan változik a táblán belül egy heterogén növényállományban, és milyen összefüggésben van a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségével. Egy 10,4 hektáros mintaterületről növénymagasság térképet készítettünk, majd a különböző magasságú állományrészekben több ismétlésben mintavételi pontokat jelöltünk ki. Mintavételi pontonként termés- és talajmintákat vettünk. A mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a termés, a levelek SPAD-értéke és a talajban lévő 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége a növénymagasság növekedésével nőtt, míg a termésben jelentkező heterogenitás csökkent. Megállapítottuk, hogy a növényállomány heterogenitásában szerepet játszhat a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségének területi variabilitása is. A termés becsülhető a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége és a termés közötti összefüggést kifejező regressziós egyenletek alapján, viszont a becslés pontossága a különböző kondíciójú állományrészekben eltérő.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Tamás Mózes, Tímea Magyaródi, Péter Soltész, Henriett Nagy and Attila Oláh

A tanulmány összefoglalja a flow-kutatás történeti előzményeit, és áttekinti a terület aktuális kérdéseit, középpontba állítva az operacionalizálás területén jelentkező nehézségeket, valamint a flow laboratóriumi körülmények között történő indukciójának lehetőségeit. Célkitűzéseink között szerepel a flow konstruktumával kapcsolatos fogalmi ellentmondások tisztázása és a hasonló elméletektől való diszkriminálása, valamint a mesterséges flow-indukció problémakörének bemutatása, amely a jövőbeli kutatások tervezéséhez nyújthat támpontokat.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Péter Soltész, Tímea Magyaródi, Tamás Mózes, Henriett Nagy and Attila Oláh

Jelen vizsgálat célja a flow- és antiflow-állapotok spektrális jellemzőinek feltárása. A vizsgálatban 20 férfi vizsgálati személy vett részt. Ütközéselkerülést szimuláló számítógépes feladathelyzetekben mértük spektrális EEG aktivitásukat. A flow, unalom és szorongáshelyzetek elkülönítését a feladatként szolgáló játék egyénre szabott paraméterezésével (sebesség) biztosítottuk. Előzetesen felmértük a vizsgálati személyek számítógépes feladathelyzetre vonatkozó készségeit objektív (teljesítményen alapuló) és szubjektív (önbeszámolón alapuló) adatok meghatározásával. A személyenként, helyzetenként vizsgált spektrális mutatókat összevetve azt találtuk, hogy a flow-helyzet a szorongásnál alacsonyabb, míg az unalomnál nagyobb agyi aktivitással jártak együtt a delta, théta-, béta- és gamma-spektrumokon. A rögzített jelek idői lefutása továbbá azt mutatta, hogy a játék első szakaszában a flow- és a szorongáshelyzetekben növekvő spektrális aktivitás jellemző. A játék második szakaszában ez a dinamika megváltozik: Amíg a flow-helyzetben a spektrális mutatók csökkenése (béta és gamma) jelentkezik, addig szorongás esetében a csökkenés nem vagy kevésbé jellemző, unalomhelyzetben viszont enyhe növekedés tapasztalható. Eredményeink alátámasztják a hipofrontalitás elméletét a flow-val kapcsolatban, és rámutatnak arra, hogy a flow-t idői dinamikájában érdemes vizsgálni. Adataink azt is jelzik, hogy a vizsgálati személyek a flow-állapotban nem hatékonyságra, hanem tapasztalat- és információmaximalizálásra törekszenek.

Restricted access

Egy homok textúrájú barna erdőtalajjal beállított tenyészedény-kísérletben kétféle meszező anyag (mészkő és dolomit) hatását vizsgáltuk a talaj vízoldható szerves-C-(dissolved organic carbon, DOC) és szerves-N-(dissolved organic nitrogen, DON) tartalmára, zab (Avena sativa L.) jelzőnövény alkalmazásával. A tenyészidő alatt három alkalommal (a 6., 10. és a 15. héten) vettünk talajmintát. A kísérlet eredményei alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:

  • A DOC mennyisége statisztikailag igazolható módon növekedett a mészadagok növekedésével mindhárom mintavételi időpontban. Ennek oka a pH emelkedése, ill. a mikrobiális aktivitás fokozódása. A talaj pH-ja és a DOC közötti összefüggés legjobban az y = 0,3733e0,7893x, r = 0,903*** egyenlettel írható le.
  • A DON esetében csak az 1. mintavételnél találtunk szignifikáns mészhatást, a tenyészidő további részében statisztikailag igazolhatóan nem növekedtek a DON-koncentrációk a mészadagokkal.
  • Vizsgálataink arra utalnak, hogy a DOC és a DON biodegradációja eltérő sebességű az adott kísérlet körülményei között.
  • A talaj vízoldható szerves-C-tartalma a 15 hetes tenyészidő alatt szignifikánsan nem változott, míg a DON-koncentráció szignifikáns csökkenést mutatott.
  • A mészkőpor alkalmazásakor magasabb DOC-, ill. DON-koncentrációkat mértünk, mint a dolomitkezeléseknél, de ez statisztikailag nem volt igazolható.

Restricted access

Absztrakt

Az elmúlt évtizedekben az áramlat élmény (flow) és dimenzióinak mérésére számos vizsgálati módszer született (interjúk, az Élményértékelő Mintavételi Eljárás különböző verziói, kérdőívek). Jelen mérőeszköz, a Flow Állapot Kérdőív (FÁK) kifejlesztéséhez Csíkszentmihályi Mihály (1997) fenomenológiai definíciójából indultunk ki. Célunk a flow alapdimenzióinak megbízható megragadása (mivel egyelőre nincs konszenzus a flow élmény alapvető faktoraira vonatkozóan) és egy elméleti alapokon nyugvó, mégis empirikusan kipróbált mérőeszköz kimunkálása volt.

A FÁK első verziója egy 40 itemes, ötfokú Likert-skálás mérőeszköz. Ennek tesztelésére több vizsgálatot is folytattunk, melynek során összesen 214 személy töltötte ki a kérdőívet. Az adatokon feltáró post hoc elemzéseket és faktorelemzést végeztünk, és egy 16 itemes, kétfaktoros modellhez jutottunk. A kérdőívet iteminputáció segítségével (+7 item) fejlesztettük tovább, így született meg a kérdőív 23 itemes második verziója. A mérőeszközt ezután több vizsgálat során alkalmaztuk – összesen 260 fő részvételével – és megvizsgáltuk a kérdőív látens struktúráját. Az itemek közül lépésenként kizártuk azt a hármat, melyeknek a faktortöltése 0,5-nél kisebb volt, így a feltáró faktoranalízis egy 20 itemes kétfaktoros megoldást eredményezett: (1) a „Kihívás-készség egyensúly” (11 item), valamint az (2) „Egybeolvadás a feladattal” (9 item) faktorok.

E két faktor azonosítása megerősíti azt az elméleti feltételezést, mely szerint a flow élmény alapvető, meghatározó tényezői a kihívás-készség egyensúly, valamint a feladattal való egybeolvadás.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktor Sasi, Anita Kalapos, Henriette Gavallér, Péter Domsik, Tamás Ungi, Zsolt Zimmermann, Ferenc Tamás Nagy, Tamás Horváth, Tamás Forster and Attila Nemes

Bevezetés: Ismert tény, hogy a myocardialis perfúzió és a bal kamra funkciója között összefüggés mutatható ki. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, vajon milyen kapcsolat áll fenn az ST-elevatióval járó myocardialis infarctus invazív ellátását követően a koronarográfiás felvételeken videodenzitometria során meghatározott myocardialis reperfúziót jellemző paraméterek és a mágneses rezonanciás képalkotás során vizsgált kései balkamra-funkció között. Módszer: A vizsgálatba 25 ST-elevatióval járó myocardialis infarctuson átesett beteget vontak be. Az invazív ellátást követően a koronarográfiás felvételeken a myocardialis (re)perfúziót jellemző kvantitatív paramétert számítottak a maximális denzitás (Gmax) és a maximális denzitás eléréséhez szükséges idő (Tmax) hányadosaként. Az ST-elevatióval járó myocardialis infarctust követően 387±262 nappal valamennyi esetben mágneses rezonanciás vizsgálat történt a bal kamra funkciójának meghatározása céljából. Eredmények: Szignifikáns korreláció volt igazolható a kései bal kamrai ejekciós frakció és az érmaszkolással mért Gmax (r = 0,40, p = 0,05) és Gmax/Tmax között (r = 0,41, p = 0,04). Következtetések: A denzitometriás Gmax/Tmax szoros összefüggést mutat a kései balkamra-funkció mértékével ST-elevatióval járó myocardialis infarctust követően. Orv. Hetil., 2014. 155(5), 187–193.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: István Benkő, Örs Péter Horváth, Klára Nagy, Veronika Sárosi, Zoltán Balikó, László Potó and Tamás Molnár F.

Absztrakt

A világszerte vezető halálokként szereplő tüdőrák komplex kezelésében jelentős szerep jut a sebészi resectiónak, mely az átlagéletkor kitolódásával egyre idősebb embereken történik. Dolgozatunkban a 75 év feletti korosztály speciális problémáira szeretnénk rávilágítani az eredmények tükrében. Az 1995–2005 közötti 10 évben klinikánkon 908 beteget operáltunk meg nem kissejtes tüdőrák miatt, és 884 resectiós műtétre került sor. Ezen 75 év feletti betegcsoport adatainak retrospektív analízisét végeztük el. A betegeink közül 75 év feletti 54 volt, és közülük 80 év feletti pedig 12, átlagéletkoruk 77,5 év (75–85). Műtéti típusok: pneumonectomia (2), bilobectomia (2), lobectomia (41), segmentectomia (2), wedge resectio (5), lobectomia + mellkasfali resectio (2). Az átlagos ápolási idő 11,4 (8–36) nap. A 30 napon belüli mortalitás: 4 (7,4%). Posztoperatív szövődményt 28 betegnél (52%) észleltünk, melyek az alábbiak: váladékretentio 23 (43%), arrythmia 18 (33%), tágulási zavarok 8 (15%), hörgőcsonkkinyílás 2 (4%), reoperatio 3 (5%). Átlagos követés 32 hónap. Az 5 éves túlélés 33,7% (átlag 43 hónap). Többváltozós analízissel a kiterjesztett resectio, a férfinem és a 80 év feletti életkor adódott predilectiós tényezőnek a halálozásra. A hosszabb túlélést elősegítette a női nem, az IA stádium és a lobectomia. Mindezekből arra következtetünk, hogy a megfelelő betegkiválasztás (ASA 3 alatti, IA–IIA stádium) és a gondosan kivitelezett posztoperatív kezelés (monitorozás, fizioterápia) mellett megfelelő eredménnyel operálhattak egyre idősebb korú betegeink is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Winternitz, Edina Nagy, Marianna Borsodi, Attila Zsirka-Klein and Péter Kupcsulik

A centrális véna kanülálása gyakori beavatkozás súlyos állapotú betegeknél. Ennek ellenére nemritkán jár szövődménnyel, számos esetben sikertelen. Különösen igaz ez „komplikált” esetekben, sikertelen szúrás után, nyaki műtétet követően stb. Ultrahangvezérlés alkalmazásával a sikeressége növelhető, a szövődményráta csökkenthető. A szerzők prospektív vizsgálatuk során „komplikált” esetekben alkalmaztak ultrahangvezérlést a vena jugularis punkciója során. 2000-től kezdve 56 betegnél végeztek sikeres vénaszúrást ultrahangvezérléssel. Közleményükben irodalmi áttekintés mellett eredményeikről számolnak be.

Open access