Search Results

You are looking at 1 - 10 of 34 items for

  • Author or Editor: Péter Tibor Nagy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Csákó Mihály és az EDUCATIO®

Csako Mihaly, and the review EDUCATIO®

Educatio
Author:
Péter Tibor Nagy
Open access
Educatio
Author:
Péter Tibor Nagy

Absztrakt:

2011-ben és 2016-ban népszámlálás és mikrocenzus zajlott. A korábbi évtizedekben készült népszámlálásokkal ellentétben, a KSH kutatószobájában a népszámlálás eredeti adatfájlja használható. Ennek segítségével sikerült a 18 éven aluli személyekhez hozzákapcsolnunk a saját családfőjük részletes adatait, s ennek segítségével bemutatni, hogy 2011 és 2016 között a társadalmi egyenlőtlenségek egyértelműen növekedtek mind a bölcsődéhez és az óvodához való hozzáférésben, mind az iskolai előrehaladásban. A népszámlálási és a mikrocenzusból származó adatok lehetővé teszik, hogy a közismerten megromlott kutatási körülmények ellenére az egyes iskolatípusok szociológiai összetételét nyomon kövessük.

Open access

A kritikai társadalomtudomány-történet kihívása

The Challenge of Critical Social Science – History

Educatio
Author:
Péter Tibor Nagy

Absztrakt:

A tanulmány, mely az Educatio® társadalomtudományok erőtereivel foglalkozó tematikus számának bevezetőjéül is szolgál, a kritikai társadalomtudomány-történetírás sajátos kihívását mutatja be. A tudománymetria a tudományos erőtérben elért pozíciók, megszerzett tőkék alapján mutatja be egy-egy társadalomtudomány helyzetét, míg Mannheim óta tudjuk, hogy a társadalmi rendszer kihat a társadalomtudományok eredményeire, tehát a politikai hatalom által befolyásolt tudományos pozíciók/tőkék és a történelmi távú tudományos eredményesség között ellentmondás lehet. Kuhn óta tudjuk, hogy az önmagukat védő tudományos paradigmák nem adnak pozitív választ a jövőbe mutató tudományos kihívásokra. A tanulmány megoldásokat sorol a kétféle megközelítésmód különbségének csökkentésére, bár azzal a bourdieu-i csapdával, hogy az önkritikus tudomány éppen önkritikusságával próbálja önmagát a valóságosnál hitelesebbnek feltüntetni, így is szembe kell néznie.

Open access

A pedagógusok helyzetéről szóló adatok természete

Nature of Data on the Situation of Teachers

Educatio
Author:
Péter Tibor Nagy

Bár a 2022/2023-as év legfontosabb újdonsága, hogy az Orbán-kormány oktatáspolitikájára, társadalompolitikájára és költségvetési magatartására válaszul egyes pedagóguscsoportok aktív tiltakozásba kezdtek, szociológiai értelemben ugyanolyan fontos annak megértése, hogy a pedagógusok döntő többsége miért nem csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A válaszhoz úgy juthatunk közelebb, ha a pedagógusokat és pedagógusdiplomával rendelkezőket nemcsak mint munkavállalókat vizsgáljuk, hanem teljes társadalmi beágyazottságukban szemléljük őket. A tanulmány bemutatja, hogy az ágazati statisztika a pedagógusok esetében jobban torzít, mint más rétegek esetében, mert nincs jelentős ellenerő (pl. kamara vagy jelentős tulajdonoscsoport stb.), mely kontrollálná az adatgyűjtést – mely így teljesen a tanügyigazgatási célok szolgálatában áll. A tanügyigazgatási szemléletű adatgyűjtést kiegészíteni kívánó pedagógus-rétegszociológia is jobban torzít, mint más rétegekkel kapcsolatos szociológia, mert a kutatók és a társadalom által elvárt pedagógusszerepekkel azonosulni nem tudó pedagógusok szisztematikusan elkerülik a válaszadást, a pedagógusfelvételek eredményei nagyobb mértékben „önmagukat beteljesítő jóslatok”, mint más rétegekre vonatkozó felvételek. A megoldás az, hogy nem pedagógusspecifikus adatfelvételek pedagógusalmintáiból vonunk le következtetéseket. A legfontosabb ilyen adattárak a népszámlálások. Az 1869–1960-as népszámlálás táblázatainak internetes publikációja – bár objektíve nem teremtett új adatokat – a meglévőket sokkal hozzáférhetőbbé tette. Az 1970–1990-es népszámlálás 10%-os mintája, a 2001–2011-es népszámlálás egésze az utóbbi időben vált hozzáférhetővé, ezek segítségével sosem látott alapossággal írhatjuk le az egyes pedagóguscsoportok helyzetét.

Open access

Hét lehetséges kutatás a társadalomtudomány működéséről

Seven Potential Researches about the Social Sciences

Educatio
Author:
Péter Tibor Nagy

Összefoglaló. A tanulmány a szerző Négy lehetséges kutatás a felsőoktatókról, című 2007-es írását továbbgondolva háromféle forrásra, s az ezek közötti három különböző fajta kapcsolatokra építő kutatási tervet vázol fel. Az egyik kutatás a pozíciók (bírálati, vezető, beosztotti pozíciók) elemzését végezné el. A másik kutatás a multipozicionalitás hatásait vizsgálja, megkülönböztetve a munkahelyen belüli nem tudományos, munkahelyen kívüli nem tudományos és munkahelyen kívüli tudományos pozíciókat. A harmadik kutatás a folyóiratok világát elemezné, ahogy a többi esetben is megkülönböztetve a folyóiratok irányítását, a folyóiratok publikációra használását, a manifeszt vitát, a lektori aktivitást és a tematikus számok szerkesztését. A „reflexiók” blokkban az idézetek és a kritikák fő funkciójáról a szerző tudományos térben történő pozícionálásáról folytatnánk kutatást. A társszerzőségre vonatkozó kutatás indítóhipotézise szerint három fő motivációja lehet ennek: közös munka, szövetségi viszony és mester-tanítvány viszony kifejezése. A civil szervezeteket, tudományos társaságokat a folyóiratokhoz hasonló módon az irányítók és egyszerű tagként használók kettősségében írjuk le, de itt szerepet kap a írásos világ ellenőrizhetőségétől különböző szóbeliség világa, mely egy külső körnek is utat nyit. A hatalmi erőkifejtés tudományos termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó fajtái a pénzosztás, díjak osztása és az adatok birtoklása.

Summary. Continuing the author’s 2007 Educatio paper Four Possible Researches on Academic Staff, the study outlines a research plan based on three sources and three different types of relationships between them. The first research would analyzed the positions (exeminer, leader, employed positions). The second research examines the effects of multipositionality, distinguishing the non-scientific positions within academic workplace, non-scientific positions outside academic workplace, scientific positions outside academic workplace The third research would analyze the world of journals, as in the other cases, distinguishing between the management of journals, the use of journals for publication, the manifesto debate, the lectorship activity, and the editing of thematic issues. In the “reflections” block, we would conduct research on the main function of quotations and critiques on positioning the author in the scientific space. According to the initial hypothesis of co-authorship, there may be three main motivations for this: working together, expressing a covenant relationship, and expressing a master-student relationship. In the chapter of „civil societies” we describe scientific societies in the duality of managers and simple „users”, but – contrary to the world of journals – here the non controlled oralism of conferences plays a role, which also opens the way for an outside circle. Types of power effort not directly related to scientific production are the distribution of money, the sharing of medals, and the control over data.

Open access

Tudománymetria és tudományszociológia

Science Metrics and Sociology of Science

Educatio
Author:
Péter Tibor Nagy

Mindig jelen volt a tudományra vonatkozó adatok számszerűsítése, de a 20. század előtt a tudományos produkciók elsöprő többségét nem hivatásos tudósok, hanem „civilek” alkották meg, így a mennyiségi jelzés mint „alkalmazási kritérium” nem használtatott – ugyanis a tudományos produktumokat megalkotók nagy részénél fel sem merült, hogy tudósként alkalmazzák őket. A tudománymetria előzményei az eredetileg civil tudomány nagyüzemszerűsödésével, „hivatali feladattá” válásával állnak kapcsolatban, a tudományszociológiai megjelenése pedig azzal – a kiemelten közép-európai élménnyel –, hogy egyetlen tudományos életpályán belül feltűnően sok „rendszerváltáshoz” kell alkalmazkodni, ez csábít a „szaktudományon kívüli” magyarázatokra, a versengő magyarázatokat pedig „validálni” kell. Az esszé második felében egy 2013-as európai kutatás az (Interco-SSH) szubjektív történetét nyújtjuk, mely egy prozopografikus tudományszociológiai adattár felépítéséhez vezetett.

Open access

Az oktatáskutatás inter- és multidiszciplináris jellege

Interdisciplinar and Multidisciplinar Nature of the Educational Researches

Educatio
Authors:
Zsuzsanna Hanna Biró
and
Péter Tibor Nagy

Absztrakt:

Amikor a neveléstudomány illetékesei áttekintik a tudományág állását, szívesebben beszélnek a neveléstudomány művelőinek és módszereinek interdiszciplinarizálódásáról, mint arról a tudományszociológiai tényről, hogy az oktatásról több tudományág képviselői is folytatnak kutatást. A tanulmány bemutatja, hogy 1945 előtt elsősorban a statisztika és történettudomány vett részt az oktatásügy leírásában. Az 1960-as évektől jelent meg a szociológia, a közgazdaságtudomány és a filozófia. Az 1970–2010 közötti időszakra vonatkozó empirikus vizsgálat szerint a személyek vonatkozásában erőteljes történettudományi interdiszciplinarizáció ellenére az oktatástörténet és neveléstörténet meglehetős elkülönültségben működik. A művek vonatkozásában domináns szociológiai és pszichológiai interdiszciplinarizáció alapvetően eltérő természetű: míg a szociológiai és neveléstudományi orientáció intézményesen is összefonódott, a pszichológiai interdiszciplinarizáció csupán azt jelenti, hogy vannak olyan pszichológusok, akik oktatásügyi kérdésekkel foglalkoznak.

Open access