Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Péter Vajda x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Gergő Józsa, Zsolt Juhász, Péter Vajda, Gabriella Mohay, and András Pintér

Az öt hónapos csecsemőben eseménytelen perinatalis adaptációt követően felső légúti infekciók, hányás és növekedésbeli elmaradás jelentkezett. A mellkas-röntgenfelvétel jobb oldali rekeszsérvet valószínűsített. A kontrasztanyagos nyeletéses vizsgálat a rekesz felett jobb oldalon a gyomrot ábrázolta. Az eset a veleszületett rekeszsérv és a hiatus hernia közötti differenciáldiagnosztikai nehézségekre kívánja felhívni a figyelmet. Orv. Hetil., 2011, 152, 1500–1503.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Vajda, Gergő Borbély, Zsuzsa Jakab, Péter Riesz, and Károly Rácz

Congenitalis adrenalis hyperplasiában szenvedő fiúkban és férfiakban a herében tapintható csomóként jelentkező „adrenal rest tumor” jól ismert jelenség. Leggyakrabban 21-hidroxiláz-hiányos betegekben észlelik, azonban az elváltozás a congenitalis adrenalis hyperplasia ritkább formáiban, így 11-β-hidroxiláz-defektusban is előfordulhat. A here benignus és malignus daganataitól elkülönítésük fontos differenciáldiagnosztikai feladat, hiszen kezelésük merőben más, mint a valódi heredaganatoké. A szerzők 11-β-hidroxiláz-defektusban szenvedő fiatal férfi betegük kórtörténetét ismertetik, akinél tartósan elégtelen glükokortikoidszuppressziós kezelést követően mindkét herében tapintható csomóként észlelt „adrenal rest tumor” alakult ki, majd megfelelő hormonszuppressziós kezelésre az elváltozások gyors regressziót mutattak. Esetük tanulságait elemezve a szerzők áttekintik az „adrenal rest tumorok” patomechanizmusával, tünettanával, a kórisme és kezelés lehetőségeivel kapcsolatos mai ismereteket. Orv. Hetil, 45, 1863–1868.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Soós, Tímea Varga, Péter Vadinszky, Péter Hajós, Katalin Vajda, Sándor Kiss, and Gábor Winkler

A Buschke–Löwenstein-tumor (verrucosus carcinoma, óriáscondyloma) az analis régió nem metasztatizáló lokálisan invazív daganata. Ritka elváltozás, annak ellenére, hogy az egyéb típusú analis carcinomák és a condylomák gyakorisága nő. A szerzők 63 éves nőbetegük esetét ismertetik, akinél perianalis elhelyezkedésű, nagy kiterjedésű, utóbb csaknem az egész kismedencét infiltráló és kétoldali vese-üregrendszeri tágulatot okozó Buschke–Löwenstein-tumort, azaz verrucosus analis carcinomát kórisméztek. Az analis carcinomák alul- vagy túldiagnosztizálása nem megfelelő kezelést eredményez, ezért fontos a megfelelő mintavétel. A szerzők felhívják a figyelmet a korrekt, mélyben történő szövettani mintavétel jelentőségére, mert a biopszia felszínes vagy a széli részeket érintő kivitelezése tévútra viheti a kórismézést. Orv. Hetil., 2011, 152, 344–348.

Restricted access

Laparoszkópos appendectomia gyermekkorban.

A betanulási fázis értékelése

Laparoscopic appendectomy in children.

Evaluation of the learning curve
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Fadgyas, Gábor István Garai, Zoltán Ringwald, Dorottya Őri, and Péter Vajda

Bevezetés: A laparoszkópos appendectomiának a gyermekek esetében is számos előnye lehet a nyílt műtéttel szemben. Célkitűzés: A szerzők vizsgálni kívánták, hogy a nyílt műtétről a laparoszkópos appendectomiára történő áttérés hozott-e változást a műtéti idő, a kórházi ápolási idő és szövődmények tekintetében. Módszerek: A retrospektív, megfigyelésen alapuló vizsgálatba a 2016 és 2017 között akut appendectomián átesett, 0–18 éves betegek kerültek bevonásra. Kizárási kritérium volt az egyidejűleg történő egyéb műtét és/vagy a diagnosztikát befolyásoló társbetegség (például malignitás, Meckel-diverticulum, ovarialis folyamat), valamint a laparoszkópiával indított, de nyílt műtétbe történő konverzió. A betegeket nyílt és laparoszkópos appendectomiás csoportokba osztották. A szerzők a műtéti időtartamot, a kórházi tartózkodás idejét és a posztoperatív szövődményeket hasonlították össze. A statisztikai analízishez a Mann–Whitney-tesztet, a Fisher-féle egzakt és khi-négyzet-teszteket alkalmazták. Eredmények: A vizsgált időszakban 297 appendectomia történt (nyílt : laparoszkópos = 149 : 148). A laparoszkópos eljárás műtéti ideje a „betanulási fázis” végére (2017) számottevően rövidebbnek bizonyult a nyílttal szemben (p = 0,0003). A kórházi tartózkodás rövidebbnek bizonyult laparoszkópia után (p<0,0001). Szövődmény kialakulásában nem volt különbség a nyílt és a laparoszkópos csoport (p = 0,2409) között. Megbeszélés: Tanulmányunk támogatja azon angol nyelvű nemzetközi tanulmányokat, melyek alapján egy laparoszkóppal, gyermekkorban is elvégezhető műtét eredményei a „betanulási fázist” követően nem különböznek, adott esetben jobbak, a nyílt műtét eredményeihez képest. Következtetés: A laparoszkópos appendectomia gyermekkorban is biztonságosan elvégezhető műtét. A laparoszkópos technikára a korábban csak nyílt műtétet végzett gyermeksebészek is át tudnak állni rövid tanulási időszak után. Orv Hetil. 2022; 163(25): 1001–1004.

Open access