Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Papp-Zipernovszky Orsolya x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A tanulmány alapvetően két kérdést vizsgál empirikusan: mennyiben olvassuk bele magunkat — a személyiségstruktúrát tekintve — olvasmányainkba? Illetve, tetten érhető-e az identitásállapotokra érzékeny élettörténeti epizódok szövegjellemzőiben a transzformatív esztétikai élmény? A munka elméleti és módszertani alapját a narratív pszichológia adja, melynek keretén belül arra teszek kísérletet, hogy az elbeszélő személyiségének integráltságát többfajta szövegtípusban azonosítsam: élettörténeti epizódokban és az identitás problémáját artikuláló művészeti alkotások befogadási jegyzőkönyveiben. Az önéletrajzi epizódok koherenciájának és az elbeszélő én integráltságának összefüggése mára a narratív pszichológia közhelyének számít (ld. Erős és Ehmann, 1996; Pléh, 1998), aművészetbefogadásban pedig Holland tranzaktív elmélete (1975) nyitotta meg a lehetőségét annak, hogy az esztétikai válaszokat az identitás lenyomataként kezeljük. Módszertanilag a szövegfeldolgozás kognitív elméletei nyújtják a legbiztosabb bázist a műalkotásról létrehozott koherens reprezentáció elemzéséhez, így 19 egyetemi hallgató befogadási jegyzőkönyveinek és élettörténeteinek empirikus vizsgálatában a Trabasso és van den Broek (1985) által kidolgozott kauzalitás tipológiát, illetve Graesser, Singer és Trabasso (1994) narratív szövegek megértéséhez szükséges következtetési kategóriáit adaptáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a legmarkánsabb összefüggést a személyes történetek cél- és következménystruktúrája mutatja az értelmezések azonos szövegjellemzőivel. Az alkalmazott módszertan egyben példa arra, hogyan lehet újszerűen adaptálni a narratív élettörténeti kutatásokat mint az én- és identitásállapotok megközelítését és mérését a művészeti befogadás vizsgálatába.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A gyógyítás sikerességét meghatározza, hogy a beteg érti-e és megfelelően használja-e az orvosi információkat. Ezt jelentős mértékben befolyásolja az úgynevezett „health literacy” (egészségműveltség). Célkitűzés: A tanulmány az egyik legelterjedtebb funkcionális egészségműveltséget mérő eszköz, a Short-Test of Functional Health Literacy, valamint egy előszűrő teszt (Chew-kérdések) magyar adaptációját mutatja be. Módszer: 302 fős felnőttmintán vették fel a célkérdőívet egy nagyobb tesztbattéria részeként, amelyben szerepelt a számolási készségeket mérő Newest Vital Sign teszt is. Eredmények: A Short-Test of Functional Health Literacy olvasott szövegértési rész belső konzisztenciája kimagaslóan jó, a Chew-kérdéseké elfogadható, a számolási részé azonban alacsony megbízhatóságú. A célkérdőív egészségműveltségi szintjeinek magyar eloszlása illeszkedik más európai felmérések adataihoz. A problémás egészségműveltség kategóriába kerülésre a 65 év felettiek és az általános iskolai végzettségűek voltak különösen veszélyeztetettek. A krónikus betegség alacsonyabb egészségműveltséggel jár együtt, ami egybevág más európai eredményekkel. Következtetések: A szerzők által validált mérőeszközök segíthetik a problémás páciensek kiszűrését, a hatékonyabb információmegértést és -felhasználást. Orv. Hetil., 2016, 157(23), 905–915.

Restricted access

A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív magyar nyelvű validálása

Validation of the Hungarian version of Multidimensional Scale of Perceived Social Support

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Papp-Zipernovszky Orsolya, Kékesi Márk Zoltán, and Jámbori Szilvia

Elméleti háttér

A társas beágyazottság az optimális funkcionálás, a jóllét egyik komponense. Emellett hazai és nemzetközi eredmények szerint is a lelki és testi egészség megőrzésének kulcstényezője – elsősorban stresszhelyzetekben. A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőívet (Multidimensional Scale of Perceived Social Support; MSPSS) 1988-ban fejlesztették ki Zimet és munkatársai, és azóta több európai és ázsiai nyelvre is lefordították. A kérdőív pszichometriai jellemzői a legtöbb esetben kiválóak. Cél: Mivel magyar nyelven jelenleg egyetlen validált, a Caldwell-féle, társas támogatást mérő kérdőív érhető el, amelynek a kiértékelése nehezen számszerűsíthető, tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a MSPSS kérdőív magyar nyelvű validálását felnőtt mintán (n = 1073; 72,9% nő).

Módszerek

A feltáró faktoranalízis mellett megerősítő eljárást is alkalmaztunk. A konvergens és divergens validitás vizsgálatára a következő mérőeszközöket használtuk fel: Társas Támogatás Erőssége Kérdőív, Caldwell-féle Társas Támogatás Kérdőív, Általános Énhatékonyság Skála, Big Five Kérdőív Extraverzió és Barátságosság skálái és a Családi Szocializáció Kérdőív.

Eredmények

A feltáró és megerősítő faktorelemzés eredményei alapján a végső kérdőívben 10 tétel maradt. Ebből 4 állítás a Család alfaktorához, 3 állítás a Barátok alfaktorához és 3 állítás a Jelentős mások alfaktorához tartozik. Az egyes faktorok belső megbízhatósága (Család: Cronbach-α = 0,91; Barátok: Cronbach-α = 0,93; Jelentős mások: Cronbach-α = 0,87) és az egész kérdőív reliabilitása (Cronbach-α = 0,91) megfelelőnek bizonyult. A kérdőív illeszkedési mutatói az elfogadható vagy a jó tartományba estek (CMIN/DF = 5,876; CFI = 0,974; RMSEA = 0,08; GFI = 0,949; TLI = 0,963).

Következtetések

Az MSPSS magyar változata egy érvényes és megbízható mérőeszköz, amely egyrészt mutat összefüggést más, széles körben használt sztenderd kérdőívekkel, másrészt van az észlelt társas támogatás pszichológiai kérdéskörének több olyan szelete, amelyet a korábbi eszközök nem fedtek le, így indokolt az új kérdőív bevezetése.

Restricted access

Betegségismeret 2-es típusú diabetesszel élők körében: a Diabetes Knowledge Test magyar nyelvű validálása

Illness knowledge of type 2 diabetes patients: the Hungarian validation of Diabetes Knowledge Test

Orvosi Hetilap
Authors: Orsolya Papp-Zipernovszky, Andrea Klinovszky, and Norbert Buzás

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a KSH szerint több mint 1 millió ismert cukorbeteg él. A diabetes karbantartásához elengedhetetlen a betegek tudásának, készségeinek és önhatékonyságának növelése és fenntartása. A legelterjedtebb diabetes-betegségismeretteszt a 23 kérdéses Michigan Diabetes Knowledge Test. Első 14 tétele általános tudást mér, például az ételek tápanyagtartalmával és a vércukorszint-változás okaival kapcsolatban. További 9 kérdése az inzulinhasználatról szól. Célkitűzés: Célunk ennek a tesztnek a magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban a tesztcsomagot 129, inzulint használó, 2-es típusú diabeteses beteg töltötte ki (84 nő, átlagéletkor: 59,67; szórás: 12,6) elsősorban online, betegszervezeteken keresztül. Eredmények: A betegségismeret-teszt belső konzisztenciája 0,603, ami elfogadható érték. A 23 kérdés helyes kitöltési arányának átlaga 81,66%, ami az amerikai arányokhoz hasonló, más kutatások speciális csoportjaihoz képest azonban kifejezetten magas érték. A válaszadók a ketoacidosis fogalmát, az egyes ételek tápanyag-összetevőit és az elfogyasztott ételek vércukorszintre gyakorolt hatását illető kérdésekre tudták a választ a legkevésbé. A magyar teszt a szakirodalomnak megfelelő gyenge, negatív irányú összefüggésben áll az életkorral, és pozitív a kapcsolata az inzulinhasználat hosszával, valamint a napi vércukorszintmérés és inzulinbeadás számával. A betegségismeretet függetlenül egyedül a napi vércukorszintmérés mennyisége jósolta meg. A teszt konvergens validitását mutatja gyenge, de szignifikáns összefüggése az egészségértést mérő Brief Health Literacy Screening kérdésekkel. Következtetés: A magyar nyelvű Diabetes Betegségismeret Teszt alkalmas a diabetesszel élők tudásszintjének felmérésére. Mintánkban a betegségismeret magas szintje az inzulint használók megfelelő edukációjával függhet össze. Ugyanakkor eredményeink felhívják a figyelmet a betegek diétával kapcsolatos magasabb szintű tudásának szükségességére. Orv Hetil. 2021; 162(22): 870–877.

Summary. Introduction: According to the Hungarian Central Statistical Office, more than 1 million diabetic patients live in Hungary. It is essential to enhance and sustain the knowledge, skills and self-efficacy of patients. The most widely used measurement of illness knowledge is the 23-item Michigan Diabetes Knowledge Test (DKT). Its first 14 items measure general knowledge: the nutritional value of food, and causes of change in blood glucose level. Its further 9 items are about insulin usage. Objective: To examine the reliability and the validity of the Hungarian version of DKT2 as well as its association with sociodemographic and illness-related variables. Methods: In our cross-sectional quantitative study, 129 patients (84 women, mean age: 59.67; SD = 12.6) diagnosed with type 2 diabetes mellitus using insulin therapy filled in a questionnaire online. Results: The α coefficient for the test is 0.603, which is acceptable. The mean of the correct answer rate is 81.66%, which resembles the American results, but it is higher than that of other specific groups. Problem areas for our patients included interpreting ketoacidosis, the nutritional value of foods and the effect of foods on blood glucose level. The score of the Hungarian test – in accordance with the literature – correlates negatively with age, positively with the year of insulin-usage and with the number of daily insulin intake and of blood glucose measurement. Illness knowledge was independently predicted only by the number of daily blood glucose measurement. The convergent validity of the Hungarian test is supported by its weak but significant association with Brief Health Literacy Screen questions. Conclusion: The Hungarian DKT2 properly measures the illness knowledge of diabetic patients. Their high level of knowledge can be traced back to the speciality of the subjects as well as to the overall education of insulin users. Nevertheless, our results draw attention to the necessity of enhancing the level of dietetic knowledge of patients. Orv Hetil. 2020; 162(22): 870–877.

Open access