Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Patrícia Balázs x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

Government involvement in the venture capital (VC) market has become an important catalyst of the entrepreneurial ecosystem of young and innovative firms. There is an extensive literature describing the VC model, but the models of its government backed variants are not comprehensively discussed. The article focuses on the model of purely government backed venture capital (GVC) and hybrid venture capital (HGVC). The conclusion of this article is that, by the logic of their models, GVCs are destined to underperform than private VCs. Many articles see HGVCs as a step forward compared to GVCs, as they involve private participants. The novelty of the current article lies in bringing out the drawbacks deriving from the system of hybrid venture capital funding by creating a complex theoretical framework of the HGVC model. We show that due to the crowding in of private participants, this scheme creates a two-goal system where the private profit maximising interests conflict with the economic policy goals. The complex system of HGVC is exposed to increased moral hazard issues that might lead to higher distortions than GVC. The conclusions are especially relevant in the case of developing industries.

Open access

Napjainkban a kognitív és kísérleti pszichológián kívül (lásd például TURI és munkatársai, 2010; SWAAB és munkatársai, 2003) a kísérleti pragmatika is kutatási témái között tartja számon a nem szó szerinti jelentések megértésére irányuló kérdéseket (GIORA, 2002, 2007, 2008, 2012; GIBBS 2002). A különösen izgalmas témának tartott metaforák feldolgozási módjait az adatközlők életkorának és kognitív fejlettségének függvényében érdemes vizsgálni (LOUKUSA, LEINONEN és RYDER, 2007/08; SCHNELL, 2007). A serdülő, 15-18 éves korosztály nyelvhasználata és megértési folyamatai viszont jórészt kívül estek a szakirodalmi érdeklődés körén. Cikkünkben a konvencionális és az újszerű, kreatív metafora megértésének folyamatát vizsgáljuk kamasz és fiatal felnőtt korosztály esetében szó-nemszó lexikális döntési paradigma segítségével. A metaforák három típusú környezetben kerültek bemutatásra: 1. a gyakori jelentést előfeszítő szövegkörnyezetben, 2. a ritkább jelentést előfeszítő kontextusban és 3. „lebegtetett” (a gyakori és a ritka jelentést egyaránt előfeszítő) kontextusban. Célszóként a metafora konvencionális és nem konvencionális (metaforikus) jelentése, illetve álszavak mint kontroll célingerek szerepeltek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kamaszok kitüntetett figyelemmel fordulnak az új és ritkán hallott alakzatok felé, azokat gyorsabban értelmezik metaforikus jelentésben, mint a konvencionális metaforákat. A konvencionális formák megértése fokozatos, azaz az életkor előrehaladtával nő a megértés.

Restricted access