Search Results

Háttér és célkitűzések: A szocioökonómiai szempontból hátrányos helyzetben felnövő gyermekek az élet számos területén, köztük az olyan kognitív készségek fejlődésében is, mint a végrehajtó funkciók mutatnak elmaradást a magasabb társadalmi osztályú családok gyermekeihez képest. Feltételezhető, hogy ezen jelenség hátterében álló egyik mechanizmus az, hogy ezek a gyermekek fokozottabb káros stresszhatásoknak vannak kitéve az életük során. Jelen ta.nulmány célja az volt, hogy magyarországi mintán tanulmányozzuk a szocioökonómiai helyzet egyes komponenseinek és a végrehajtó funkcióknak a kapcsolatát óvodás korú gyermekek esetében, illetve a kortizolhormonszint (mint a stressz indikátora) ezen kapcsolatban játszott szerepét.

Módszer: A kutatás során négy különböző óvodából toboroztunk szocioökonómiai szempontból heterogén mintát. Az elemzéseket 76 résztvevő (45 fiú, 31 lány, életkoruk 52-83 hó, átlag életkoruk 70,85 hó) adatai alapján végeztük: A szocioökonómiai státuszra vonatkozó információkat szülőktől gyűjtöttük kérdőíves módszerrel, a gyerekek végrehajtó funkcióit számítógépen végzett neuropszichológiai tesztekkel (Corsi-kocka, Go/ No-Go, Hearts and Flowers) vizsgáltuk, a gyerekek stresszszintjére pedig a kortizolhormonszintjük (reggeli nyálminta, ELIZA-módszerrel történő elemzés) alapján következtettünk.

Eredmények: Az eredményeink összhangban vannak a korábbi szakirodalmak következtetéseivel, miszerint az általunk mért szocioökonómiai helyzet komponensei közül csak a szülői iskolázottság mutat szignifikáns kapcsolatot a gyermek végrehajtó működéseivel, a csaád bevétele nem. Továbbá a kortizolhormonszint részleges mediáló hatással van ezen változók kapcsolatára.

Következtetések: Megalapozottan feltételezhetjük tehát, hogy a fokozott stressz az egyik tényező, amelyen keresztül a szocioökonómiai helyzet befolyással van a gyermekek kognitív készségeire, azonban további faktorok is meghatározóak lehetnek.

Background: Socioeconomically disadvantaged children lag behind in several areas of life, including the development of cognitive skills like executive functions, as compared to children living in higher social classes. It can be assumed that one ofthe underlying mechanisms behind this phenomenon is that these children are exposed to an increased amount of adverse stress throughout their lives. The aim of the present study was to examine the relationship between the components of socioeconomic status and executive functions in a Hungarian sample of preschool children, and the role ofcortisol hormone levels (as an indicator of stress) in this regard.

Methods: We recruited a socioeconomically diverse sample of children from four different preschools. The analyses reported in the present study were performed based on data from 76 participants (45 male, 31 female, a.ge mnge 52-83 months, mean age 70,85 months). Information regarding the socioeconomic status was collected from parents by questionnaires, children’s executive functions were measured by computerized neuropsychological tests (Corsi Block, Go/No-Go, Hearts and Flowers), and their stress level was assessed by cortisol hormone levels from saliva samples (morning sampling, measured by ELISA method).

Results: Our results are in line with previous findings showing that it is only parental education that has a significant relationship with the executive functions ofchildren, while family income does not. In addition, cortisol hormone levels were found to partially mediate the relationship between parental educational level and children’s executive function capacities.

Conclusions: We can conclude that increased stress is one of the mechanisms through which socioeconomic status influences children’s cognitive skills, but other factors may also be determinants.

Összefoglaló. A COVID–19-vírusjárvány miatt 2020 márciusától júniusáig bevezetett iskolai digitális munkarend az oktatási rendszer minden résztvevőjét számos új feladat elé állította. Feltételezzük, hogy különösen nagy kihívást jelenthetett a hátrányos helyzetű családok számára (Jakab 2020). Jelen tanulmányban egy kérdőíves kutatás eredményeit mutatjuk be, amelyben azt vizsgáltuk, hogy a szocioökonómiai státusz, a háztartási rendezettség, a családi rutin, valamint a gyermek tanulásba tett erőfeszítése közül mely tényezők jelzik előre az iskolai digitális munkarendben a tanulási sikerességet. A mintát középosztálybeli és hátrányos helyzetű, romatelepen élő, alsó tagozatos gyermeket nevelő felnőttek alkották. A hierarchikus lineáris regresszió eredményei azt mutatják, hogy a szocioökonómiai státusz önmagában nem szignifikáns prediktora a tanulási sikerességnek, azonban a tanulási erőfeszítés, a háztartási rendezettség és a családi rutin igen. A fenti eredmények – habár pusztán összefüggéseket és nem feltétlen kauzális kapcsolatokat mutatnak – alátámasztják, hogy hátrányos helyzetű gyermekek feltételezhetően sikeresen támogathatók a távoktatásban való eredményes részvételben egy, a fenti változókat célzó, intervencióval.

Summary. Because of the COVID-19 pandemic, the education system switched to digital distant learning education from March to June 2020. These changes posed a number of new challenges to students, teachers and parents alike. We assume that disadvantaged families were in an even more vulnerable position (Jakab 2020). Thus, we aimed to conduct a study to examine whether and how certain factors, including socioeconomic status, household chaos, family routine, and children’s learning effort affected learning success during this period of homeschooling. The sample consisted of high/middle-class and disadvantaged (living in a Roma settlements) caregivers of 1st–4th grader children. Our results indicate that socioeconomic status alone was not a significant predictor of learning success, however, learning effort, household chaos, and family routine were found to be important predictors. These results – although purely correlational – might suggest that a targeted intervention can be expected to effectively help disadvantaged children adapt to and succeed in a digital distant learning education setting.

Tibetische Handschriften und Blockdrucke, Teil 17 (Die mTshur-phu-Ausgabe der Sammlung Rin-chen gter-mdzod chen-mo, nach dem Exemplar der Orientabteilung, Staatsbibliothek zu Berlin-Preussischer Kulturbesitz, Hs or 778, Bände 34 bis 40), beschrieben von Peter Schwieger;  Long Dong (ed.): Ling ting Xizang, Yi xiaoshuo de fangsi [Listening to Tibet. Short stories]; Catalogue of the Collections of Sir Aurel Stein in the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Compiled by John Falconer-Ágnes Kárteszi-Ágnes Kelecsényi-Lilla Russel-Smith, edited by Éva Apor-Helen Wang;  Robert Hymes: Way and Byway; V. V. Trepavlov: Istorija Nogajskoj Ordy;  Benderli Gün-Gülen Yılmaz-Kakuk Zsuzsa-Tasnádi Edit: Magyar-török szótár.

Kleinmichel, Sigrid: Halpa in Choresrn (H^warazm) und Atin Ayi im Ferghanatal. Zur Geschichte des Lesens in Usbekistan im 20. Jahrhundert. (ANOR 4); Szombathy, Zoltán: The Roots of Arabic Genealogy. A Study in Historical Anthropology. (Documenta et monographiae I); Boccali, G.-Pieruccini, C.-Vacek, J. (eds): Pandanus '01 Research in Indian Classical Literature; Vacek, J.-Preinhalterova, H. (eds): Pandanus '02 Nature in Indian Literatures and Art; Heidrich, Joachim-Rüstau, Hiltrud-Weidemann, Diethelm (eds): Indian Culture: Continuity and Discontinuity. In Memory of Walter Ruben (1899-1982). (Abhandlungen der Leibniz-Sozietät, Band 9); Mylius, Klaus: Wörterbuch Ardhamagadhi-Deutsch; Di Renjie pingzhuan [Critical Biogaphy of Di Renjie]; Gladney, Dru C.: Ethnic Identity in China: The Making of a Muslim Minority Nationality. Case Studies in Cultural Anthropology (George and Louise Spindler, eds)

Absztrakt:

Bevezetés: A De Quervain-féle tendinopathia a csukló-kéz régióját érintő betegség. A hüvelykujj mozgatása fájdalmassá válik, a kéz funkciója jelentősen romlik. A betegség a legújabb kutatások szerint inkább degeneratív, semmint gyulladásos eredetű. Első lépésként a kéz sínezése, nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek és különböző fizikoterápiás kezelések alkalmazása javasolt. Hatástalanságuk esetén további lehetőség az ínhüvelybe fecskendezett szteroidinjekció és a műtéti úton végzett ínhüvelybemetszés. Célkitűzés: Kutatásunkban megvizsgáltuk, hogy az excentrikus tréninggel kibővített konzervatív kezelés megfelelő alternatíváját nyújthatja-e a jelenleg elfogadott kezelési lehetőségeknek. Módszer: Az excentrikus tréning 8 hétig tartott, melyet indokolt esetben 12 hetesre bővítettünk. A betegek (n = 9) a betanítást követően naponta többször végezték a tréninget, amit a heti találkozók alkalmával kontrolláltunk. Az 1., a 8., valamint a 12. heti találkozó során az inspekciót követően mértük az ízületi mozgástartományt, az izomerőt, a fájdalmas régiók számát, illetve elvégeztük a ’Numeric Pain Rating Scale’, a ’Quick Disabilities of the Arm, Shoulder and Hand’, valamint a ’Patient-Rated Wrist Evaluation’ kérdőívek felvételét. A méréseket páros mintás t-teszttel és ismételt méréses varianciaanalízissel elemeztük. Az elemzéseket IBM SPSS Statistics 25.0 és Microsoft Office Excel Professional Plus 2016 programmal végeztük; p<0,05 esetén tekintettük statisztikailag szignifikánsnak eredményeinket. Eredmények: Szignifikáns javulást mértünk a fájdalom intenzitása (’Numeric Pain Rating Scale’ p = 0,005, n = 9) és a kéz, valamint a csukló funkciója terén (’Quick Disabilities of the Arm, Shoulder and Hand Outcome Measure’ kérdőív 1. rész p<0,001, 2. rész p<0,001, ’Patient-Rated Wrist Evaluation’ kérdőív p<0,001; n = 9). Következtetés: Eredményeink alapján megfelelő betegbeválasztás mellett az excentrikus tréninggel kibővített konzervatív kezelés valós alternatívája lehet a jelenleg alkalmazott kezeléseknek. Orv Hetil. 2020; 161(11): 419–424.