Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Róbert Bódizs x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A neurális rendszerek szinkronizált oszcillációkba szerveződése az alvás elektrofiziológiailag jól megragadható vonatkozásainak egyike. Az oszcillációk általános, mindenkire jellemző jegyei mellett egyre ismertebbé válnak a személyre specifikus vonások is, amelyek az alvás egyéni topogr_

Restricted access

Könyvismertetés

Book review

Orvosi Hetilap
Authors: Róbert Bódizs and Csaba Gaál
Full access

A Tellegen Abszorpció Skála (TAS) egy sajátos információfeldolgozási módra való hajlandóságot mér, melynek meghatározó eleme az élményben való teljes elmerülés oly módon, hogy a figyelem fókuszában tartott külső vagy belső inger teljes mértékben „kitölti” a reprezentációs rendszert. Míg a TAS-t eredetileg a szuggesztibilitás és hipnábilitás mérésére fejlesztették ki, több évtizedes pályafutása során számos személyiségjeggyel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus jellemzővel hozták összefüggésbe. A jelen tanulmányban elsősorban amellett érvelünk, hogy az abszorpciós képesség csak közvetetten kötődhet pozitív vagy negatív mentális jelenségekhez. Míg az abszorpciós képesség az inger feldolgozási módját határozza meg, az élmény minősége (pozitív vagy negatív jellege) elsősorban magától az ingertől, azaz a reprezentációs tartalomtól függ. Az abszorpciós képesség így pozitív és negatív élmények intenzitását egyaránt fokozhatja. A jelen kérdőíves vizsgálatban 567 egyetemista adata alapján bemutatjuk a TAS magyar nyelvű változatának pszichometriai jellemzőit, összefüggését egyes személyiségjellemzőkkel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus érzékenységet vizsgáló mutatókkal, továbbá megvizsgáljuk az abszorpció tünetképzésben játszott szerepét. Eredményeink arra utalnak, hogy a 34-tételes TAS magyar változata megfelelő belső konzisztenciával bír, ugyanakkor a gyakorlatban az egyes alskálák használatától az alacsony belső konzisztencia miatt érdemesebb eltekinteni. A skála konvergens validitásának vizsgálata során az abszorpció a szakirodalomban dokumentált összefüggéseket mutatta a vizsgált személyiségjellemzőkkel, mint például a fantáziálásra való hajlandósággal és az érzelmi nyitottsággal, illetve ugyancsak pozitívan korrelált a disszociatív tünetekkel, a személyes éntudatossággal, a szomatoszenzoros amplifikációval, a szubjektív testi tünetekkel, a pozitív és negatív affektivitással, továbbá kapcsolatban állt az álomfelidézéssel és az álmok ébrenlétre gyakorolt hatásával. További eredményeink szerint az abszorpció szorosan összefügg a tünetképzésre való hajlammal. Mivel nézetünk szerint az abszorpció az inger feldolgozási módját jellemzi, feltételezzük, hogy amennyiben a magas abszorpciós hajlammal jellemezhető személyek figyelmének középpontjába a szomatikus ingerek (különböző testérzetek) kerülnek, az abszorpciós tendenciák jelentősen fokozhatják egyes szomatikus tünetek kialakulását.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Róbert Bódizs, Ottilia Boross, Csaba Pléh, and Enikő Bartha
Restricted access

Emotion regulation as reflected in children’s dreams – a developmental test of the neurocognitive dream theory

Álmodás és érzelemszabályozás fejlődése – egy neurokognitív álomelmélet gyermekkori álmok tükrében

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Piroska Sándor, Sára Szakadát, and Róbert Bódizs

Introduction

Although REM sleep plays an important role in neural maturation, developmental aspects of dream research are relatively neglected compared to studies focusing on adults. Adult research found that REM sleep and dreams take certain roles in emotional adaptation, including the processing of emotional events, consolidation of emotional memories and the downregulation of reactions to dysphoric stimuli. These findings, however, are rarely discussed in a developmental perspective.

Aims

We aim to test the neurocognitive dream theory developed by Nielsen and Levine (2007) by investigating the associations among abilities of waking emotional processing, behavioral manifestations of emotional problems and the emotional aspects of dreaming in children.

Methods

We analyzed 349 dream reports of 40 children between the ages of 4 to 8 years. Dream emotions, emotional dream quality and the dreams’ effect on daytime’s mood were self-reported by the children. Wakeful emotional processing is measured by the Emotional Stroop Test for children, and emotional–behavioral problems were assessed by the parent version of the Strength and Difficulties Questionnaire (SDQ).

Results

Results show that negative dream quality and the dreams’ effect on daytime mood are associated with negative emotional adaptation measured by the SDQ (τ = .25, p = .031, τ = .24, p = .041 respectively). Children with more emotional problems reported more dreams (τ = .32, p = .004). Interestingly, we could not find relationship between dream emotions and waking emotional development measures.

Conclusion

Results support psychological models of dreaming assuming a role of dreams in emotional regulation and provide partial support for the plausibility of Levin and Nielsen’s neurocognitive theory in a developmental context. Further studies on emotional development and dreaming are needed to gain more insight in the generalizability of the connection between emotional processing during wakeful functioning and REM sleep.

Restricted access

Jelen tanulmányban bemutatjuk a Groningen Alvásminőség Skála (Groningen Sleep Quality Scale) magyar verziójának 201 személy adatain nyugvó pszichometriai jellemzőit. A skálát két független mintán — 123 egyetemista és 78 pszichiátriai beteg által kitöltött kérdőív alapján — vizsgáltuk meg. A Groningen Alvásminőség Skála belső reliabilitása mindkét minta esetében kifejezetten jónak bizonyult, a Cronbach alfa értéke mindkét esetben meghaladta a 0,85-ös értéket. A skála validitás vizsgálatát 4 különböző kérdőív — a WHO jóllét kérdőív rövidített változata (WBI-5), a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata (BDI-R), a Szubjektív Testi Tünet Skála (PHQ-15) és a Vonásszorongás kérdőív (STAI-T) segítségével végeztük el. A négy kérdőív adatai és az egyes kérdőívek alvásminőségre vonatkozó tételei mindkét mintán szignifikáns és közepesen erős korrelációt mutattak a Groningen Alvásminőség Skálán nyert eredményekkel. A skála bináris logisztikus regresszió analízise alapján a WHO-5, a PHQ-15 és (tendenciaszinten) a BDI-R szignifikáns hatása a teljes variancia egynegyedét magyarázta meg. Az eredmények alapján a Groningen Alvásminőség Skála magyar verziója kifejezetten jó pszichometriai jellemzőkkel bír, ezért úgy véljük, hogy a skála értékesen bővítheti a szubjektív alvásminőséget vizsgáló mérőeszközök sorát.

Restricted access

Both neurobiological and cognitive psychological evidence suggests that dreams reflect the affective concerns and emotional balance of the dreamer. Moreover, there is increasing evidence for the thesis that dreams take part in the process of emotional regulation by creating narrative structures and new associations for memories with emotional and personal relevance and giving birth to a reduced emotional arousal or balanced mood state during postdreaming wakefulness. As health means a state of complete physical, mental and social wellbeing, it is reasonable to assume that it is reflected in the quality of dream experiences. These theoretical considerations are exemplified by significant associations between dream emotions and health indexes emerging after the preliminary analysis of the Hungarostudy epidemiological database. Results suggest that items of the Dream Quality Questionnaire correlate with selfrated health, days spent on sick leave and most prominently with well-being. Negative dream emotions are negative predictors of health, while the opposite is true for positive ones. This effect is only partially explained by the illness intrusiveness index, the effect of dreams on daytime mood or well-being as measured by the well-being scale of the World Health Organization (WHO). Our results indicate that simple practical questions regarding habitual dream-affect, nightmares and night-terror-like symptoms convey information on the general mental and physical health of the subjects, which could be useful in medical practice.

Restricted access
Sleep Spindles & Cortical Up States
Authors: Róbert Bódizs, Ferenc Gombos, Péter P. Ujma, Sára Szakadát, Piroska Sándor, Péter Simor, Adrián Pótári, Boris’ Nikolai Konrad, Lisa Genzel, Axel Steiger, Martin Dresler, and Ilona Kovács

Females and males differ in several features of their spindle oscillations, as well as in the hemispheric lateralization of their neurocognitive processes. In addition, the hemispheric lateralization of cognitive functions was shown to vary in an age-dependent manner. In spite of the above knowledge, data on the hemispheric lateralization of these oscillatory phenomena are scarce and no sex differences or age effects in the hemispheric lateralization of sleep spindles were reported. Here, we aim to fill this gap by the description of the hemispheric lateralization of sleep spindles in healthy human subjects. Data sets from three research groups were unified (N = 251, age range: 4−69 years, 122 females) in this retrospective multicenter study. The amplitude, density, and duration of slow (frontally dominant) and fast (centroparietally dominant) spindles were analyzed using the individual adjustment method. Hemispheric lateralization was quantified by the (L − R)/mean (L, R) index. Orbitofronto-temporo-occipital and parietal fast sleep spindle measures are left lateralized, while prefrontal spindle amplitude is characterized by right hemispheric dominance. Left lateralization of fast spindle density and duration in the temporal and orbitofrontal regions, respectively, increases as a function of age in males, but not in females. In turn, females are characterized by higher left hemispheric dominance in occipitally measured fast spindle durations as compared with males. Sleep spindles are asymmetrically distributed over the two hemispheres. This phenomenon is sexually dimorphic and region-specific perhaps indexing sex differences in neurocognitive architectures.

Open access