Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for

  • Author or Editor: Róbert Kiss x
Clear All Modify Search

The study deals with one of the central motifs of Ján Kollár’s work ‘Slávy dcera’, namely with the history of the figure of Complaining Slavia. Kollár derives the motif from an address given in 1527 by the Humanist Latin poet Caspar Ursinus Velius, and from Velius’s epistle entitled ‘Querela Austriae’. The motif entered Hungary’s Latin-language literature and subsequently its Hungarian-language literature also, becoming an important topos in Late Humanist and Baroque writing. A didactic poem by Ján Kollár in Latin proves that its author was familiar with the Querela Hungariae (Complaining Hungary) topos since his days at secondary school. At the same time, Kollár reinterpreted the topos according to the ideological requirements of the national movements of the early 19th century, changing Complaining Hungary into Complaining Slavia. Kollár refashioned the topos from the poetic point of view also, in accordance with the rules of Classicism and Romanticism.

Restricted access

Absztrakt

Az antithromboticus gyógyszeres kezelés napjaink gyakorlati medicinájának egyik fontos, de sokszor bizony eléggé faragatlan talpköve. Az antithromboticus szerekkel kezelt betegek kíméletlenül megjelennek olyan kollégáink gyakorlatában is, akik nem feltétlenül a terület szakértői. Ráadásul az ezredfordulót követően a vérlemezkegátló és antikoaguláns gyógyszereknek új és újabb molekulái kerültek használatba, sokszor kombinációban. A betegek számára ez az ugrásszerű fejlődés fontos volt, hiszen a szívbetegségek gyógyszeres és legújabban eszközös antithromboticus kezelése nyitotta meg az utat a kardiológia sok modalitásának fejlődéséhez. Sokáig a bevált „négyes” (heparin, kumarin, aszpirin és clopidogrel) elemeinek kombinálása jelentette a fejlődést. Időközben azonban új szerek, többek között direkt hatású orális antikoagulánsok bevonására is sor került. Itt az ideje felzárkóznunk az új antikoagulánsok használatának terén, tekintet nélkül arra, hogy az orvoslás mely területén dolgozunk. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1507–1510.

Restricted access

Az elmúlt két évben hatalmas változások kezdődtek a szívbetegségek antithromboticus kezelésében. Az addigi kvázi állóvíz – heparin-kumarin-aszpirin-clopidogrel együttese – megpezsdült. Minden hagyományos szerünk új versenytársat kapott, illetve a belátható jövőben kapni fog. Új hatáspontú szerek jelentek meg, teoretikus és gyakorlati előnyökkel. Orv. Hetil., 2012, 153, 2016–2020.

Restricted access

The study deals with the role of Slavic antiquities in the age of national revivals and with the forging of such antiquities. It discusses the subject of Slavic antiquities and forgeries in Central Europe, bringing in the cultural context of Western Europe as well.

‘Antiquity’ is understood to mean a kind of medium that conveyed textual or visual information. The collecting of antiquities became fashionable during the first decades of the 19th century and led to the need for antiquities to be described and categorized. In turn, antiquities served as corpuses for the shaping of modern national cultural canons. It contends that these artefacts, authentic and forged alike, played an important role in moulding the cultural canons of the Slavic nations in Central Europe.

An antiquity's canonical value stemmed from its age most of all and an antiquity needed to be linked as specifically as possible to the history and culture of a given nation. The worth of an antiquity was further boosted when it could be connected with historical personages of great significance. Finally, the more mysterious the history of an antiquity, the greater the degree of speculation permissible in regard to interpretations of it.

A forged antiquity is basically an objectification informed by the forger's thinking and imagination. A forgery bears not just marks characteristic of past times but also marks of the forger and those of the time in which the forgery was made. It is something which calls an entire system into question, thereby causing bewilderment. From this perplexity, only one phenomenon can derive benefit, namely, the national culture. Important among the motives for the forging of Slavic antiquities was the circumstance that framers of canons felt that the structures of their national cultures were incomplete. Researching the reasons for the forging, the study points out structural gaps in the canons in Central Europe as well as traumas stemming from forgeries. Using four examples taken from Kollár's oeuvre (the Poison Tree of Java, the Slavic idols of Prillwitz, the Queen's Court and Green Mountain manuscripts and Derzhavin's poem God in Japanese and Chinese translation) it presents the most common motives behind Slavic forgeries along with the kinds of fake most frequently encountered; it also shows the processes by which forgeries were exposed for what they were.

These examples show that when Kollár worked with antiquities and fake antiquities, playing the imposter and pecuniary advantage were very far from him. On the other hand, as a philologist he became a prisoner of contemporary national canonical and emblematic structures.

Open access
Authors: Róbert Kiss Szemán, Petar Milošević, Michael Moser and István Vig
Restricted access
Authors: Róbert Kirschner, Zsolt Pécsvárady, J. Róbert Bedros, Levente Tóth, Krisztián Kiss and Tamás Simor

Alsó végtagi artériás érszűkületben szenvedő betegek gyakran szenvednek egyúttal coronariabetegségben, de klasszikus noninvazív kardiológiai módszerekkel történő vizsgálatuk gyakran nem lehetséges vagy jelentősen korlátozott értékű. Célunk bemutatni az alsó végtagi artériás érszűkületben szenvedő betegek kardiológiai felmérésére végzett dobutaminterheléses szív mágneses rezonanciás vizsgálat biztonságosságát és eredményességét. Huszonegy, alsó végtagi artériás érszűkületben szenvedő beteget (átlagéletkor 64,3±7,7 év) vizsgáltunk prospektív módon dobutaminterheléses szív mágneses rezonanciás vizsgálattal. A 21 betegen a vizsgálat protokoll szerint elvégezhető volt. Az életkori célfrekvenciát a betegek 95,2%-a érte el. Súlyos szövődmény nem lépett fel. A képminőség az 1-től 4-ig terjedő skálán az összes bal kamrai szegmens vonatkozásában kifogástalan (medián, interkvartilis) [4 (4-4)] volt. Öt betegnél (23,8%) volt reverzíbilis ischaemiára utaló falmozgászavar kiváltható. A falmozgászavarok megítélése tekintetében a vizsgálók közötti egyezés igen jó [κ = 0,87 (p<0,0001)] volt. Az alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek noninvazív kardiológiai felmérése céljából végzett dobutaminterheléses szív mágneses rezonanciás vizsgálat biztonságos és eredményes módszer. Orv. Hetil., 2011, 152, 285–291.

Restricted access
Authors: András Jánosi, Péter Ofner, Zoltán Kiss, Levente Kiss, Róbert Gábor Kiss, József Dinnyés, Zoltán Járai, Gergely Nagy, Gábor Veress and Tamás Ferenci

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szerzők szívinfarktust túlélt betegek terápiahűségét (adherencia) vizsgálták a másodlagos prevenció szempontjából szóba jövő gyógyszerek esetén. Módszer: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2013. január 1. és 2014. december 31. között regisztrált szívinfarktusos betegek közül azok kerültek a vizsgált betegcsoportba, akik a heveny myocardialis infarctust túlélték és a kórházi kezelést követően 180 napig nem volt újabb eseményük. Ezen kritériumoknak 14 843 beteg felelt meg, akiket egy évig követtek. Vizsgálták a sztatin, a béta-blokkoló, a thrombocytaaggregáció-gátló, valamint az angiotenzinkonvertáló enzim/angiotenzinreceptor-blokkoló kezeléshez való adherenciát. A „gyógyszerszedést” az Egészségbiztosító Pénztár gyógyszer-finanszírozási adatbázisa alapján követték. Az adherenciát az indexeseménytől a végpontig (vagy a cenzorálásig) eltelt idő és a kiváltott készítményekkel való ellátottsági idő hányadosaként határozták meg. Végpontnak a halált vagy az újabb infarktus előfordulását tekintették. Többváltozós modellel elemezték az adherenciát és a túlélést. Eredmények: Jó adherenciát (\>80%) találtak a klopidogrel, sztatin, béta-blokkoló, aszpirin és ACEI/ARB esetén a betegek 64,9%, 54,4%, 36,5%, 31,7% és 64,0%-ánál. Azoknál a betegeknél, akiknél az infarktus kezelésekor percutan intervenció történt, magasabb terápiahűséget találtak (p<0,01) minden gyógyszer esetén, kivéve a béta-blokkolókat (p = 0,484). A többváltozós elemzés során igazolták, hogy a sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB adherencia 25 százalékpontos növekedése a végpontok bekövetkezésének 10,1%-kal (p<0,0001), 10,4%-kal (p = 0,0002), 15,8%-kal (p<0,0001) kisebb kockázatával járt együtt. Az aszpirin- és a béta-blokkoló kezelés esetén az adherencia nem függött össze a végpontok bekövetkezésének kockázatával. Következtetés: A sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB kezelés esetén a magasabb adherencia jobb hosszú távú prognózissal járt együtt. Orv Hetil. 2017; 158(27): 1051–1057.

Restricted access
Authors: Attila Szabó, Péter Igaz, Róbert Kiss, Gergely Lakatos, Ibolya Varga and Károly Rácz

A szerzők súlyos hypercortisolismussal, hypokalaemiával, diabetes mellitusszal és osteoporosissal járó ectopiás ACTH-szindrómás esetüket ismertetik. Az ACTH-elválasztó tumorszövet a tüdőben helyezkedett el, amelynek szegmentális eltávolítását követő szövettani vizsgálat ACTH-termelő neuroendokrin daganatot igazolt. Az első műtétet követően a plazmakortizol- és -ACTH-szintek nem csökkentek szignifikánsan, ennek hátterében a tumor szubtotális eltávolítása állt. Tartós hatású szomatosztatinanalóg-terápia bevezetését követően mind a kortizol-, mind az ACTH-szintek számottevően csökkentek, és a beteg általános állapota szignifikánsan javult. Reoperációt követően a beteg véglegesen meggyógyult és jelenleg is panasz- és tünetmentes. Orv. Hetil., 2011, 152, 403–406.

Open access