Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Róbert Németh x
Clear All Modify Search

The static analysis of elastic structures uses a mechanical model of the real structure. The mathematical model describes this mechanical model, and provides the first-, second- and third-order theories, depending on the order of simplification. The goal of analysis is the equilibrium path that is derived from the geometrical, physical, and equilibrium relationships between the internal and external state variables. There is a standard method to represent these relationships in a fundamental diagram, in which the relationships are displayed with partially common axes in four quarters of a graph. The paper answers the following questions:  What is the exact meaning of the four quarters of this graph?  Does the fundamental diagram give information on the stability of the structure?  What is the reliability of the results obtained from the second-order theories?  How can we generalise our statements to models with more than one degrees of freedom?

Full access

Ha egy viszkoelasztikus szerkezetet állandó teherrel megterhelünk, akkor általá- ban a terhelés pillanatában létrejön egy rugalmas alakváltozás, majd változatlan te- her esetén is további deformáció alakul ki. Itt, és a továbbiakban, feltételezzük, hogy a terhelés kvázistatikus, vagyis olyan lassan jut a teher a szerkezetre, hogy a létrejövő elmozdulások sebessége, gyorsulása figyelmen kívül hagyható. Ugyan- akkor azt is feltételezzük, hogy a terhelés folyamata elég gyors ahhoz (vagy a visz- kozitási anyagjellemzők olyanok), hogy az azalatt létrejövő viszkózus alakváltozások elhanyagolhatók a létrejövő rugalmas alakváltozások mellett.

Full access
Authors: Balázs Pőcze, Péter Németh and Róbert Langer

A szervtranszplantáció ötvenéves történetében az immunszuppresszív terápia fejlődésének köszönhetően egyre jobb szerv- és betegtúlélési eredményekről számoltak be világszerte, azonban a bázisgyógyszereknek minősülő kalcineurin inhibitorok káros mellékhatásait, elsősorban a nephrotoxicitast mellőző vegyületek kifejlesztése csak az elmúlt két évtizedben zajlott. A gazdaszervezet számára idegennek minősülő implantált szerv a recipiensből komplex immunválaszt vált ki. A dolgozatban az immunválasz vázlatos áttekintését követően a szerzők bemutatják az új, eltérő támadáspontokon ható gyógyszereket. Ezek vagy már gyakorlati alkalmazásban lévő, vagy rövid időn belül esetlegesen forgalomba kerülő vegyületek, amelyek távlati lehetőségeket nyújtanak a kalcineurin inhibitorok leváltására. Kiemelt hangsúlyt kap a kostimulációs blokádon keresztül ható belatacept és az elmúlt években egyre nagyobb kutatási teret nyerő toleranciaindukció, mint jövőbeli lehetőség. Orv. Hetil., 2012, 153, 1294–1301.

Open access
Authors: Németh Róbert Károly and Geleji Borbála

Cikkünkben egy újfajta szerkezeti megoldás, a kötéllel történő csigasoros felfüggesztés szabadrezgésre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg egy hajlított gerendacsalád esetén. A gerendacsalád minden tagja szimmetrikus kéttámaszú tartó, amit egy csigasoron átvezetett, végtelen merevnek és elhanyagolható tömegűnek tekintett kötél is megtámaszt a szimmetrikusan elhelyezkedő felfüggesztési pontokban. A felfüggesztés csigáinak tehetetlenségi nyomatékát és a súrlódást elhanyagoljuk. A függesztőkötél megfeszített állapotához tartozó saját-körfrekvenciák és rezgésalakok ismerete teszi lehetővé a modálanalízis alkalmazását a szerkezet rezgésének számítása során. A rezgésalakokat és a sajátfrekvenciákat a frekvenciaparaméter és egy, a felfüggesztési pontok helyzetét meghatározó paraméter függvényében állítjuk elő. Ehhez a paraméterek segítségével írjuk fel a folytonossági és peremfeltételeket kifejező frekvenciamátrixot, melyhez a zérus determinánst eredményező paramétereket numerikus letapogatással határozzuk meg. Az így kapott frekvenciatérkép alapján a rezgésalakok tipikus viselkedését és érzékenységét elemezzük. Megállapítjuk, hogy a több elmozdulás kombinációjára feltételt előíró kényszer hatására sérülhetnek egyes, a hagyományos mérnöki megszokásból származó jelenségek, így például a sajátfrekvencia szerint sorba rendezett rezgésalakok között a szimmetrikus és ferdén szimmetrikus rezgésalakok egymást felváltva követő sorrendje, és ezzel egyidejűleg a sajátfrekvencia sorszáma és a rezgésalak csomópontjai, illetve inflexiós pontjai közötti egyértelmű kapcsolat.

Full access
Authors: Zsófia Németh, Róbert Urbán, Judit Farkas, Emmanuel Kuntsche and Zsolt Demetrovics

Háttér: Az alkoholmotiváció kutatása mindeddig kevés figyelmet kapott Magyarországon. Jelen tanulmány célja, hogy ismertesse az Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőív hosszú (DMQ-R-HU) és rövid (DMQ-R-SF-HU) változatának hazai alkalmazásáról szóló tapasztalatokat. Módszer és minta: Egyéb, az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó kérdésekkel kiegészítve egy középiskolás (N=922, átlagéletkor=16,6, szórás=1,44), valamint egy egyetemista (N=346, átlagéletkor=21,6, szórás=2,61) mintán alkalmaztuk a DMQ-R-HU kérdőívet. Mivel a konfirmációs faktorelemzés eredménye nem volt kielégítő, így a DMQ-R-SF-HU illeszkedését is megvizsgáltuk. Ezt követően a DMQ-R-SF-HU alkalmazhatóságát egy harmadik, speciális populációs, fiatal felnőtt mintán (N=390 fő, átlagéletkor=23,6, szórás=4,4) is ellenőriztük. Ezen vizsgálat további célja az volt, hogy a korábbi nemzetközi vizsgálatoktól eltérően egy idősebb, rekreációs mintán is vizsgáljuk a kérdőív alkalmazhatóságát. A vizsgálatok során a motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatot a többváltozós strukturális egyenlet modelljeinek segítségével elemeztük. Eredmények: Az alkoholmotivációk átlagértékeinek rangsora mindhárom minta esetében ugyanúgy alakult (szociális > fokozásos > megküzdéses > konformitás). A motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatokat vizsgálva az egyetemisták esetében a fokozásos motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás és a részegség gyakoriságát, a középiskolások esetében a szociális és konformitás motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, a konformitás és fokozásos motivációk pedig a részegség gyakoriságát. A fiatal felnőtt rekreációs populációban is a szociális motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, míg a részegség gyakoriságát mind a négy motiváció megbízhatóan előrejelezte. Az alkoholhasználattal összefüggő problémáknak a megküzdéses motiváció volt minden esetben a szignifikáns magyarázója a fiatal felnőttek között. Ezen kívül a szociális motiváció az iskolai, illetve munkahelyi problémákat, a konformitás motiváció pedig a verekedést jelezte előre. Következtetések: A DMQ-R-SF-HU kiváló statisztikai tulajdonságai és illeszkedési mutatói miatt széles körben, különböző sajátosságokkal bíró mintákon jól alkalmazható kérdőív. Az alkoholmotivációk fontos előrejelzői az alkoholfogyasztás különböző indikátorainak. Az eltérő korosztályokban eltérő motivációk játszanak kitüntetett szerepet, amelyek figyelembe vétele a prevenció során meghatározó jelentőséggel bírhat.

Full access

Függesztett gerendacsalád szabadrezgése I.

Sajátfrekvenciák és rezgésalakok számítása

Authors: Geleji Borbála and Németh Róbert Károly

Cikkünkben egy újfajta szerkezeti megoldás, a kötéllel történő csigasoros felfüggesztés szabadrezgésre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg egy hajlított gerendacsalád esetén. A gerendacsalád minden tagja szimmetrikus kéttámaszú tartó, amit egy csigasoron átvezetett, végtelen merevnek és elhanyagolható tömegűnek tekintett kötél is megtámaszt a szimmetrikusan elhelyezkedő felfüggesztési pontokban. A felfüggesztés csigáinak tehetetlenségi nyomatékát és a súrlódást elhanyagoljuk. A függesztőkötél kétféle állapota a szerkezet viselkedését általános esetben nemlineárissá teszi, de még ilyenkor is vizsgálható szakaszonként lineáris szerkezetként. A függesztőkötél megfeszített állapotához tartozó sajátkörfrekvenciák és rezgésalakok ismerete lehetővé teszi a modálanalízis alkalmazását a szerkezet rezgésének számítása során. A rezgésalakokat és a sajátfrekvenciákat a frekvenciaparaméter és egy, a felfüggesztési pontok helyzetét meghatározó paraméter függvényében állítjuk elő. Ehhez a paraméterek segítségével írjuk fel a folytonossági és peremfeltételeket kifejező frekvenciamátrixot. A frekvenciamátrix determinánsának zérushelyeit keresve bemutatjuk, hogyan vezethető vissza a determináns számítása egy kisebb méretű mátrix determinánsának számítására. E kisebb méretű mátrix determinánsa ugyanazokra a frekvenciaparaméterekre ad zérust, mint a frekvenciamátrix determinánsa.

Full access
Authors: Zoltán Attila Köbölkuti, Klára Cseke, Attila Benke, Mátyás Báder, Attila Borovics and Róbert Németh

Introduction

Since Populus has veritable value as timber, plywood, pulp, and paper, genomic research should create the sound basis for further breeding toward desirable wood quality attributes.

Materials and methods

In this study, we addressed the need for a research methodology that initially identifies and then characterize candidate genes encoding enzymes with wood property phenotypic traits, toward the aim of developing a genomics-based breeding technology.

Results

On 23 different poplar species/hybrid samples, we successfully amplified 55 primers designed on Populus trichocarpa L. Considering the number of polymorphic sites, out of 73,206 bp, 51 SNPs and 31 indel events were found. Non-synonymous single base mutations could be detected in number of 30, 21 out of 164 sequences were the number of minimum recombination events and 41 significant pairwise comparisons between loci could be detected.

Discussion and conclusion

Our results provide a roadmap for a future association genetic study between nucleotide diversity and precise evaluation of phenotype.

Open access
Authors: Zoltán Langmár, Miklós Németh, László Róbert Kolozsvári, József Gábor Joó and Zoltán Mátrai
Open access
Authors: István Kovács, Zoltán Lóderer, Gábor Bognár, Zoltán Jánó, Róbert Németh, Gábor Bognár and Attila Nagy

Absztrakt

A talpi lágyrész-hiány gyakran komoly kihívást jelentő probléma. Bemutatott esetünk kapcsán a helyreállítás gyakoribb lehetőségeit tekintjük át, és egy jól alkalmazható, megbízható lehetőségre szeretnénk felhívni a figyelmet. ALT (antero-lateral thigh) lebenynek a talpra történő szabad átültetésével a mechanikai igénybevételt jól tűrő pótlásra nyílik lehetőség.

Full access
Authors: Ákos Kusnyerik, Miklós Resch, Tamás Roska, Kristóf Karacs, Florian Gekeler, Robert Wilke, Heval Benav, Eberhart Zrenner, Ildikó Süveges and János Németh

Az ideghártya fényérzékelő sejtjeinek maradandó károsodásával járó és vaksághoz vezető betegségek eddig gyógyíthatatlannak bizonyultak. Jelenleg a szembe ültethető retinaimplantátumok fejlesztése biztat leghamarabb a klinikai gyakorlatba is bevezethető eredménnyel e betegek számára. A közlemény célja az eltérő működési elv alapján csoportosított, különböző fejlesztési szakaszban levő implantátumokkal kapcsolatos kutatások ismertetése és jellemzőinek kiemelése, valamint a fejlesztések hazai vonatkozásainak bemutatása. Az összefoglaló a nemzetközi szakirodalomban megjelent publikációk áttekintésével és feldolgozásával, valamint személyes tapasztalatok alapján kíván áttekintést nyújtani a retina degeneratív betegségei esetén beültethető retinaimplantátumokról. Az elmúlt évek mikroelektronikai fejlesztései tették lehetővé, hogy a retina elpusztult fotoreceptorainak helyettesítése elektromos ingerléssel sikeresen megoldható legyen. Több egymástól mind felépítésében, mind egyéb tulajdonságaiban jelentősen eltérő implantátum fejlesztése folyik jelenleg is egymással párhuzamosan. Ezek közül két, az ideghártyával közvetlen kapcsolatban álló, a szemgolyóba ültethető rendszer emelkedik ki. Az ideghártya alá ültethető, subretinalis típusú implantátumokkal sikerült eddig a legfinomabb felbontást elérni. Az ideghártya felszínére rögzített implantátumnak ugyan csekélyebb a felbontása, de rövidebb műtétet igényel a beültetése. A retinaimplantátumok segítségével egyes ideghártya-betegségekben immár bizonyított, hogy látásszerű élmény váltható ki. A multicentrikus klinikai vizsgálatok lezárását követően néhány éven belül várható, hogy többfajta implantátumtípus is megjelenik a klinikai gyakorlatban. Orv. Hetil., 2011, 152, 537–545.

Open access