Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Róbert Sepp x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: János Borbás, Erzsébet Forczek, Róbert Sepp and Ferenc Bari

Absztrakt:

A telemedicina egy fiatal tudomány, amely integrálni hivatott az informatika és telekommunikáció innovációit az orvostudományba. A telemedicina által kínált sikeres lehetőségeknek nagy biztonságú, költséghatékony folyamatokkal kell biztosítani az egészségügyi ellátás terheinek csökkenését. Célunk volt, hogy bemutassuk a telemedicinás projektek fejlődési fázisait a telekardiológia létező megoldásain keresztül. Nemzetközi publikációk segítségével megvizsgáltuk a vérnyomás-távfelügyelet, elektrokardiográfiás távdiagnosztika, implantálható cardioverter-defibrillátor távgondozása és zseb-ultrahangkészülékek múltbéli és jelenlegi helyzetét. Az újdonságok hatékony bevezetéséhez a) számos nemzetközileg elfogadott, magabiztosan reprodukálható „jó gyakorlatra” van szükség annak érdekében, hogy b) a nemzetközi orvostársaságok ajánlásai megszülethessenek, c) garantálni kell továbbá a költséghatékony alkalmazást, a jól megtervezett fenntarthatóságot, d) a személyes adatok biztonságát, illetve e) elengedhetetlen a szakemberek, betegek képzésének fejlesztése. A munkánk során tárgyalt sztenderdeket javasoljuk a telemedicinás folyamatok fejlesztői számára, hogy a klinikai gyakorlatba eredményesebben tudjanak belépni új termékeikkel. Biztató, hogy a telekardiológia jelenlegi szereplői között találunk a fenti kritériumoknak részben vagy teljesen megfelelőket is. A további fejlődés hozzájárulhat az egészségügy anyagi fenntarthatóságához és az emberierőforrás-korlátok leküzdéséhez. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1741–1746.

Restricted access

Absztrakt:

A szegedi cardiomyopathiás és ioncsatorna-betegek regiszterének létrehozásával az volt a cél, hogy a Szegedi Tudományegyetem Kardiológiai Központjában gondozott, cardiomyopathiában és ioncsatorna-betegségben szenvedő magyarországi betegpopuláció adatait sokrétűen elemezhessük. A regiszter a legfőbb primer cardiomyopathiák (hypertrophiás, dilatatív, restriktív, arrhythmogen jobb kamrai, bal kamrai non-compact, tako-tsubo cardiomyopathia) és ioncsatorna-betegség (hosszú és rövid QT-szindróma, Brugada-szindróma, katecholaminerg polimorf kamrai tachycardia) adatait gyűjti. Az adatbázisban szereplő betegségek közül a legtöbb beteg a hypertrophiás cardiomyopathiás betegcsoportba tartozik, amelyben 388 beteg szerepel. Hasonlóan népes a dilatatív cardiomyopathiás (310 beteg) és a hosszú QT-szindrómában szenvedő betegcsoport (111 beteg). A szegedi regiszter adatai a részletesebben elemzett HCM vonatkozásában lényegi mutatóit tekintve megegyeznek hasonló regiszterek adataival, mind morbiditási és mortalitási mutatói, mind főbb klinikai paraméterei szempontjából. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 101–105.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Halmai, Róbert Sepp, Attila Thury, Henriette Gavallér, Imre Ungi and László Rudas

A spontán coronaria dissectio ritka kórállapot, amely főleg nőkben, gyakran a peripartum időszakában fordul elő. Specifikus kóroki tényező egyértelműen nem azonosítható e nemritkán fatális kimenetelű betegség hátterében. Bemutatjuk egy fiatal, egy hete szült nőbetegünk esetét, aki mellkasi fájdalom miatt került kórházba, és akut ST-elevációs szívinfarktus EKG-jeleit észlelték rajta. A sürgősségi koronarográfia elzáródás nélküli nem szignifikáns szűkületeket észlelt, emiatt intervenció nem történt. Cardiogen sokk alakult ki, amely mechanikus keringéstámogatás segítségével rendeződött, a beteg állapota stabilizálódott, majd ismételt ischaemiás tünetei jelentkeztek, az újabb angiográfia már egyértelmű coronaria dissectio jelenlétét mutatta a bal közös törzs distalis részén, amely már a ramus circumflexus áramlást is limitálta, emiatt urgens coronaria bypass műtét történt jó eredménnyel. A spontán coronaria dissectióra gondolnunk kell a peripartum időszakában kialakult akut coronariaszindrómák esetén, melyek halálozása magas, kezelésében speciális szempontokat kell figyelembe vennünk.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: L. Gábor Kovács, Noémi Nyolczas, Tamás Habon, Róbert Sepp, Zsolt Piroth, Ágota Hajas, Imre Boncz, János Tomcsányi, János Kappelmayer and Béla Merkely

Absztrakt

A szíveredetű natriureticus peptidek (B típusú natriureticus peptid, pre-prohormon B típusú natriureticus peptid) fontos szerepet játszanak a cardiovascularis homeostasisban, többek között vasodilatatiós, natriureticus, diuretikus és antiproliferatív hatásaik által. A natriureticus peptidek szakszerű mérésével dyspnoe esetén eldönthető, hogy respirációs vagy cardialis eredetű, lehetséges a szívelégtelenség korai diagnózisa, a szívbetegség súlyosságának elbírálása (prognózis) és a kezelés hatékonyságának monitorozása. Sok országban mérése nagyon elterjedt akár a szakvizsgálat első lépcsőjeként a szív érintettségének eldöntésére. Eddigi elméleti és klinikai vizsgálatok nemcsak megerősítették, hogy a natriureticus peptideknek helye van a mindennapi betegellátásban, hanem napjainkra nemzetközi ajánlások is rendelkezésre állnak ezen biomarkerek gyakorlati alkalmazásáról. A szerzők a dolgozatban áttekintik a natriureticus peptidek hazai mérésének problémakörét, beleértve a laboratóriumi, kardiológiai és egészség-gazdaságtani vonatkozásokat. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1235–1245.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Nyolczas, Krisztina Heltai, Attila Borbély, Tamás Habon, Zoltán Járai, Erzsébet Sziliczei, Péter Stadler, Réka Faludi, Béla Herczeg, Előd Papp, Ferenc Lakatos, Katalin Nagy, András Katona, Imre Kovács, János Tomcsányi, András Nagy and Róbert Sepp

Absztrakt:

A szívelégtelenség az elmúlt évtizedek jelentős terápiás fejlődése ellenére is rossz prognózisú és különösen a nagyszámú kórházi felvétel miatt igen magas költségigényű kórkép. Mindezek miatt a magas szakmai színvonalú ellátás alapvető érdeke a betegeknek, az ellátóknak és a finanszírozóknak egyaránt. Egy adott kórkép vonatkozásában az ellátási színvonal értékelésének legjobb módszerét a betegségspecifikus regiszterek jelentik. Mind ez ideig Magyarországon a szívelégtelenségben szenvedő betegek jellemzőit, ellátását értékelő regiszter nem volt. E hiány pótlására hozta létre a Magyar Kardiológusok Társasága a Magyar Szívelégtelenség Regisztert. Jelen közlemény célja a regiszter céljainak, módszertanának, működésének és első éves eredményeinek bemutatása. A regiszter célja egy korszerű, internetalapú adatbázis kialakítása, ami nagyszámú, aktuálisan vagy korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került, illetve aktuálisan vagy korábban súlyos szívelégtelenség (NYHA III–IV.) miatt ambuláns ellátásban részesült beteg adatait összegzi. A regiszter kialakításában jelenleg 17 kardiológiai osztály vesz részt. A tervezett betegszám 2000. A betegeket első lépésben egy évig tervezzük követni (pilot vizsgálat), majd ezt követően, a megfelelő tapasztalatok értékelése után, hosszú távú követést tervezünk. A regiszterben adatokat gyűjtünk a szívelégtelenség típusára (csökkent – LVEF≤45% – vs. megtartott ejekciós – LVEF>45% – frakciójú szívelégtelenség), etiológiájára, a komorbiditásokra, a diagnózishoz felhasznált vizsgálatokra, a kezelés során alkalmazott terápiás módszerekre, valamint a hospitalizációra és a mortalitásra vonatkozóan. Az első év során a regiszterbe bevont 698 beteg kiindulási adatait értékelve azt láttuk, hogy a betegek többsége (87,8%) csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenved, 39,8%-ban a szívelégtelenség hátterében coronariabetegség áll, a társbetegségek közül leggyakoribb a hypertonia, ezt követik a diabetes mellitus, a veseelégtelenség és a COPD. A betegek 94,4%-a kapott ACE-gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót, 95,9%-a béta-receptor-blokkolót és 73,9%-a mineralokortikoidreceptor-antagonistát. A neurohormonális antagonista készítmények átlagos dózisa minden szer esetében meghaladta az irányelvekben meghatározott céldózisok felét. A kardiális reszinkronizációs kezelés alkalmazása 11,7%-os, az implantálható cardioverter defibrillátorral élők aránya 25,8% volt. A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe eddig bevont betegek gyógyszeres és eszközös kezelése megfelel az aktuális irányelvek előírásainak. Ez azonban minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy hazánkban a szívelégtelenség-ellátással nincs probléma, hanem azt, hogy a szívelégtelenség kezelése iránt elkötelezett kardiológiai osztályokon az irányelveknek megfelelő szívelégtelenség-gondozással magas színvonalú betegellátás érhető el. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 94–100.

Open access