Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for

  • Author or Editor: Róbert Szász x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

Beszámoló az Amerikai Hematológus Társaság (ASH) 2021-es kongresszusáról: Krónikus lymphocytás leukémia

Report on the American Society of Hematology (ASH) 2021 Annual Meeting and Exposition: Chronic lymphocytic leukemia (CLL)

Hematológia–Transzfuziológia
Author:
Róbert Szász
Restricted access

A krónikus lymphoid leukaemia mai kezelésének interdiszciplináris kérdései

Interdisciplinary approach to the current management of chronic lymphocytic leukemia

Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert Szász
and
Árpád Illés

Összefoglaló. A Bruton-féle tirozin-kinázt gátló ibrutinib és a B-sejtes lymphoma-2-t gátló venetoklax a krónikus lymphoid leukaemia (CLL) kezelésének egyre korábbi vonalában alkalmazható, és ezek mellett a progressziómentes túlélés növekedése figyelhető meg. A célzott kismolekulákkal végzett kezelés nemcsak a CLL lefolyását, de a betegek gondozását is alapvetően megváltoztatta. A tartósan adagolt orális szerek mellett a betegek nagyobb valószínűséggel jelennek meg a panaszaiknak megfelelő szakrendeléseken. Az új típusú szerek hatásai és mellékhatásai mellett az alapvető gyógyszer-interakciókra is fel kell hívni a figyelmet. Kiemelt fontosságú az ibrutinib hypertoniát provokáló hatása, illetve a 6–16%-ban megjelenő pitvarfibrilláció. Ez utóbbi ellátását a gyógyszer-interakciókon túl az ibrutinib vérzékenységet okozó hatása is nehezíti. A CLL-lel, illetve annak kezelésével kapcsolatos ismeretek a másodlagos daganatok, néhány gastrointestinalis és bőrgyógyászati betegség megközelítése szempontjából is fontosak. A venetoklax mellett potenciálisan kialakuló tumorlízis-szindróma alkalmanként a nefrológusok bevonását igényli. A betegek gondozása, megfelelő szakszerű ellátása és a betegutak optimalizálása érdekében a háziorvosok, a sürgősségi ellátók és az egyéb szakellátó helyek szoros együttműködése szükséges szakorvosi konzultáció keretei között. Orv Hetil. 2021; 162(9): 336–343.

Summary. Chronic lymphocytic leukemia (CLL) is ubiquitously treated with novel agents. The Bruton’s tyrosine kinase inhibitor ibrutinib and the B-cell lymphoma 2 inhibitor venetoclax can be used increasingly in earlier lines of treatment with improved progression-free survival. Treatment with targeted small molecules fundamentally changed not only the course of CLL but also the care of patients. With the administration of long-term oral medications, patients are more likely to show up at specialist clinics that match their complaints. In addition to the effects and side effects of the new drugs, attention should also be drawn to basic drug interactions. The effect of ibrutinib on blood pressure and the ability to provoke atrial fibrillation in 6–16% of cases are of paramount importance. In addition to drug interactions, the treatment of the latter is also complicated by the hemorrhagic effect of ibrutinib. Knowledge on CLL and its treatment is also important in the approach to secondary tumors, some gastrointestinal and dermatological diseases. The potential for tumor lysis syndrome of venetoclax requires close collaboration with nephrologists. In order to provide appropriate professional care and optimize patient pathways, close co-operation between GPs, emergency care providers and other specialist care facilities is required within the framework of professional consultation. Orv Hetil. 2021; 162(9): 336–343.

Open access

A krónikus limfocitás leukémia terápiájában alkalmazott célzott hatásmechanizmusú szerek okozta mellékhatások megelőzése és kezelése, fókuszban a Bruton-féle tirozin-kinázok okozta kardiovaszkuláris toxicitás

Prevention and treatment of side effects of targeted therapies used in chronic lymphocytic leukemia, with a focus on cardiovascular toxicity of Bruton's tyrosine kinases

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Róbert Szász
and
Timea Gurbity

A célzott hatásmechanizmusú kismolekulák szinte teljesen kiszorították a klasszikus kemoimmunoterápiákat a krónikus limfocitás leukémia (CLL) kezeléséből. A kezelés két fő alappillérét a Bruton-féle tirozin-kináz inhibitorok (BTKi) és a BCL2 inhibitor venetoklax képezi, a foszfatidilinozitol 3-kináz gátló (PI3Ki) idelalisib és duvelisib hazánkban nem elérhető. Egyes protokolloknak továbbra is fontos része a CD20-ellenes antitest rituximab vagy obinutuzumab. A célzott kezelések hatásmechanizmusa, így alkalmazási módja jelentősen különbözik, ezért a terápiaválasztás alkalmával több szempontot kell mérlegelnünk. A várható terápiás válasz és a beteg preferenciái mellett kiemelt jelentősége van a gyógyszerek potenciális mellékhatásainak, melyek egy része a komorbiditás függvénye. Ugyanakkor a CLL indolens, relabáló jellegéből adódóan a betegek többsége mindkét csoportba tartozó szerrel találkozhat élete során. Az eltervezett kezelés kivitelezése, a protokollok előírásszerű betartása szoros összefüggést mutat az elérhető progressziómentes túléléssel, így a mellékhatások kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Az alábbiakban a leggyakoribb vagy legfontosabb mellékhatásokat említjük meg, ezek közül is a BTKi-k okozta kardiovaszkuláris eltérésekre koncentrálunk, melyek az utóbbi időben kerültek az érdeklődés központjába.

Open access

Beszámoló a Lymphoma–Myeloma Kongresszusról, New York, 2018. október 17–20.

Report on the Lymphoma–Myeloma Congress, New York, 17–20 October 2018

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Gábor Mikala
,
Tamás Schneider
, and
Róbert Szász
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Leonóra Méhes
,
Miklós Udvardy
,
Róbert Szász
, and
László Rejtő

A tumorlízis-szindróma súlyos metabolikus eltérésekkel jellemezhető onkológiai krízisállapot. Leggyakrabban lymphoproliferatív kórképekben szenvedő betegekben fordul elő kemoterápiát követően. Ritkán spontán módon is kialakulhat. Patofiziológiai szempontból a daganatsejtek sejtszétesését követően jelentős mennyiségben felszabaduló kálium, foszfát és húgysav a legfontosabb. A húgysav és kálcium-foszfát kristályoknak a vesetubulusokban való lerakódása heveny veseelégtelenséghez vezethet. A kezelés hidrálásból, az acidosis és a hyperkaliaemia korrigálásából, az urát-nephropathia megelőzésére irányuló allopurinol vagy rekombináns urát oxidáz (rasburicase) alkalmazásából (és szükség esetén hemodialízisből) tevődik össze. A szerzők beszámolnak egy akut myeloid leukémiás betegük esetéről is, akinél a kemoterápiát követően súlyos tumorlízis-szindrómát észleltek.

Restricted access

Richter-transzformáció sikeres kezelése célzott hatásmechanizmusú szerekkel

Successful treatment of Richter syndrome with targeted drugs

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Róbert Szász
,
Zita Radnay
,
Béla Telek
,
Sarolta Molnár
, and
Árpád Illés
Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Béla Telek
,
László Rejtő
,
Péter Batár
,
Gyula Reményi
,
Róbert Szász
,
Attila Kiss
, and
Miklós Udvardy

A krónikus lymphoid leukaemiával kapcsolatos ismereteink jelentősen bővültek. A hagyományos és a biológiai prognosztikai tényezőknek köszönhetően lehetővé vált a várható prognózis pontosabb megállapítása. A terápia fejlődése elsősorban a fludarabin és monoklonális antitestek elterjedésének köszönhető. A kemoimmunoterápiával nemcsak a remisszió aránya, hanem a betegek túlélése is javult. A komplett hematológiai remisszió nagyarányú elérése és a residualis leukaemia eliminálása a gyógyulás potenciális feltételeit is megteremtette. A jelentős fejlődés ellenére számos kérdés merül fel a klinikai gyakorlatban. A szerzők az irodalom és saját tapasztalataik alapján áttekintik a krónikus lymphoid leukaemia kezelésének lehetőségeit. Orv. Hetil., 2011, 152, 958–963.

Restricted access

Az intestinalis gél bevezetésekor rögzített jellemzők tízéves változásai előrehaladott Parkinson-kóros betegekben

Ten-year trends of the characteristics in patients with advanced Parkinson’s disease at the time of intestinal gel therapy introduction

Orvosi Hetilap
Authors:
József Attila Szász
,
Szabolcs Szatmári
,
Viorelia Constantin
,
István Mihály
,
Árpád Török
,
Attila Frigy
,
Júlia Metz
,
Krisztina Kelemen
,
Róbert Máté Szász
,
Timea Forró
,
Beáta Baróti
, and
Károly Orbán-Kis

Bevezetés: A Parkinson-kór olyan neurodegeneratív kórkép, melynek tüneti kezelése hatékonyan megoldható, bár a terápiás ajánlások gyakran szorulnak finomításokra a gyarapodó tapasztalatok birtokában. Célkitűzés: Azt kívántuk elemezni, hogy előrehaladott Parkinson-kóros betegeinknél az időközben megjelent szakértői ajánlások hogyan tükröződtek az intestinalis gél bevezetését megelőző időszakban. Módszer: Retrospektíven vizsgáltuk azokat az azonos szempontok alapján nyert adatokat, amelyek levodopa-karbidopa intestinalis gél kezelésben részesülő betegekre vonatkoztak. A 2011 és 2021 közötti periódust két ötévesre osztottuk fel, mivel az első öt év után fogadták el a klinikai döntéshozatalban az „5-2-1-es szabályt”. Eredmények: A vizsgált időszakban 150 betegnél kezdtük el a levodopa-karbidopa intestinalis gél kezelést. A második periódusban a betegek átlagéletkora alacsonyabb, a diagnózis óta eltelt idő rövidebb volt. Csúcsdózis dyskinesisei (p = 0,02), bifázisos dyskinesisei (p<0,001), hajnali akinesisei (p = 0,02) szignifikánsan kevesebb betegnek voltak a második öt évben. Szintén az utóbbi öt évben kevesebb beteget érintett a megkésett „on” (p = 0,03), a „no on” (p = 0,02) és a „freezing” jelenség (p = 0,01). A Hoehn–Yahr-skála átlagos pontszáma is kisebb volt a második periódusban, míg az MMSE átlagos pontszáma nagyobb volt (p<0,001). A levodopa napi adagjai nagyobbak (p<0,01) voltak a második csoportban, az adagolási frekvencia nem változott jelentősen. Következtetés: Tízéves időszakot vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a második öt évben szignifikánsan jobb fizikális és kognitív állapotban került sor az előrehaladott Parkinson-kóros betegeknél a levodopa-karbidopa intestinalis gél bevezetésére. A szakértői ajánlásokhoz viszonyítva még mindig súlyosabb klinikai képet tapasztalunk az eszközös kezelés elkezdésekor, de ennek az invazív módszernek már javult az elfogadása mind a betegek, mind az őket alapszinten ellátó családorvosok és területi neurológusok részéről. Orv Hetil. 2022; 163(30): 1189–1195.

Restricted access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors:
Attila Kiss
,
Gyula Reményi
,
Róbert Szász
,
Péter Batár
,
László Rejtő
,
László Váróczy
,
Tamás Sípos
,
Erika Kovács
,
Marianna Szarvas
, and
Miklós Udvardy

Abstract

Introduction: Six years ago (in September 2003), the fifth Haemopoietic Stem Cell Transplantation Centre of Hungary began its activity. This centre registered as the No. 648 sub-centre of the European Blood and Marrow Transplantation Committee.

Objectives: To meet the demand for transplantation of haemopoietic stem cells in the North-Eastern regions of Hungary and to establish active connections with the domestic and international centres.

Methods: The interventions were performed in accordance with international criteria.

Results: Up to now 150 autologous stem cell transplantations were performed including 74 patients with multiple myeloma, 43 with non-Hodgkin lymphoma, one with chronic lymphoid leukaemia, 27 with Hodgkin's disease, four patients with autoimmune disease, and one with leiomyosarcoma. Survival rates were similar to Hungarian and international data. The centre has taken a role also in other activities using stem cell therapy at the University of Debrecen (dendritic cell-based vaccine program, stem cell therapy in myocardial infarction, peripheral arterial disease, and autoimmune diseases). This centre performed the most use of conditioning protocol Zevalin (ibritumomab tiuxetan), bischloroethylnitrosourea, etoposide, cytosine arabinoside, and melphalan (Z-BEAM) in patients with non-Hodgkin lymphoma in Hungary (ten patients were treated).

Restricted access