Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for

  • Author or Editor: Róbert Tamás x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Pályakezdő diplomások. Az első állástalálás képzési területi különbségei és az oktatási intézmény hatása

Getting the First Job after Graduation: The Effects of Field of Education and Higher Educational Institutions

Educatio
Authors: Tamás Bartus and Péter Róbert

Absztrakt:

Tanulmányunkban nappali tagozaton, BA vagy MA szinten abszolutóriumot szerzett hallgatók esetében vizsgáljuk az első állás megszerzését. Hipotéziseink szerint jobb kilátásokra számíthatnak 1) a mesterszakon, illetve 2) a számítástechnikai, műszaki területen végzettek, 3) a felsőoktatási intézmény hatása pedig a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi területeken a legerősebb. Hipotéziseinket a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2011–2015 hullámaival teszteljük. Eredményeink szerint 1) az MA vagy osztatlan képzést végzettek nagyobb eséllyel és gyorsabban találják meg az első állást; 2) a legjobb elhelyezkedési esélyekkel az informatikai és a pedagógus területen végzettek rendelkeznek; 3) a gazdaságtudományi, a művészeti és a társadalomtudományi képzési területeken az intézmény is jelentős mértékben befolyásolja az elhelyezkedési esélyeket. Az eredmények azt sugallják, hogy a diplomások képzése és a diplomás munkaerő iránti kereslet nem illeszkedik tökéletesen.

Open access

Absztrakt:

A rosszindulatú daganatos betegségek műtétes, sugár-, kemo- és biológiai terápiás kezelése káros hatással lehet a fiatal betegek későbbi fertilis képességeire. A javuló gyógyulási esélyek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegek hosszú távú életminősége, így a túlélésen túl jövőbeli fertilitásuk megőrzése is célként fogalmazódik meg. Az onkológiai és fertilitásmegtartási törekvéseket az onkofertilitás kifejezés foglalja össze. Ez alatt nemcsak speciális nőgyógyászati műtéti eljárásokat értünk, hanem olyan beavatkozásokat is, amelyek az ivarsejtek, a nemi szervek vagy az embrió konzerválását célozzák. Az onkofertilitás mint kifejezés az Amerikai Egyesült Államokban született, de napjainkban már az egész világon interdiszciplináris tudományterületként egyre nagyobb teret hódítva válik egyre több szakember speciális érdeklődési területévé. A klasszikus onkológiai és nőgyógyászati szubspecialitások mellett az onkofertilitás ismeretanyaga is olyan szintre emelkedik, amelynek naprakész tudása az egyes modalitások szakembereitől már nem várható el. Az onkológus, a sugárterapeuta, a sebész és a meddőségi specialista eseti együttműködését az onkofertilitásra specializálódott szakemberek útmutatása teheti igazán hatékonnyá. Orv Hetil. 2017; 158(18): 683–691.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Halmy, Zoltán Nádai, Gergely Tamás, Tamás Kassai, and Róbert Tamás

A szerzők négy év alatt 10 betegnél (életkor 25–74 év, hat nő, négy férfi) 12 alkalmazásban használtak Integra irharegenerációs mátrixot a felső végtag bőrhiányainak pótlására. A legkisebb kiterjedés 6 cm2, a legnagyobb 500 cm2 volt. A bőrhiány két betegnél az alkaron, két betegnél az alkaron és a kézen és hat betegnél a kézen volt. A bőrátültetést az Integra felhelyezését követő 19–25. napon végezték. Az Integra megtapadása legalább 97%, az Integrát fedő bőrtranszplantátumé legalább 90% volt. Az Integra irharegenerációs mátrix alkalmasnak bizonyult a kéz és a felső végtag komplikált bőrhiányainak pótlására. Orv. Hetil., 2012, 153, 1351–1355.

Restricted access
Archaeologiai Értesítő
Authors: Tamás Bezeczky, Róbert Müller, and Szabina Merva
Restricted access

Korábbi, az arc elemzésén alapuló vizsgálataink azzal a következtetéssel zárultak, hogy a fenotípusos illesztés modellje mellett bizonyos szexuális imprinting jellegű mechanizmusok is részt vesznek a párválasztásban. Jelenlegi kutatásunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a személyiségvonások esetében is kimutatható-e a szexuális imprinting hatása. Vizsgálatunkban 49 házaspár és azok szülei vettek részt, összesen 294 személy. Mindegyikükkel felvettük a Caprara-féle BIG FIVE kérdőívet, és a házaspárokat a s-EMBU retrospektív attachement teszt kitöltésére is megkértük. Hasonlóságot találtunk a férfiak felesége és anyjuk között a BFQ Szociális Kívánatosság és a Lelkiismeretesség faktorában, valamint kimutattuk, hogy az anyai nevelési stílus befolyásolja a férfiak párválasztását. A s-EMBU anyai Elutasítás faktora az Érzelmi stabilitás, az Érzelmi melegség faktor pedig a Barátságosság vonásban fejti ki hatását. Az anyai nevelési stílus pontosabb elemzésekor azt a meglepő eredményt kaptuk, hogy az anyjukkal „rosszabb” kapcsolatban lévő férfiak azok, akik igyekeznek anyjukhoz hasonló feleséget választani az Érzelmi stabilitás és a Szociális Kívánatosság személyiségvonásban. A női párválasztásban csupán egy tendencia jelzi a szexuális imprinting működését: az apjuktól magas Szeretetet tapasztaló nők férje és apjuk a Lelkiismeretesség faktorban hasonlítanak egymáshoz.

Restricted access

Beszámoló a Lymphoma–Myeloma Kongresszusról, New York, 2018. október 17–20.

Report on the Lymphoma–Myeloma Congress, New York, 17–20 October 2018

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Gábor Mikala, Tamás Schneider, and Róbert Szász
Restricted access

Absztrakt:

A legújabb definíció szerint rövidbél-szindrómának nevezzük a bél jelentős hosszának elvesztése után kialakuló elégtelen bélműködés tünetegyüttesét, melyben a homeostasis és fejlődés-növekedés csak a hiányzó víz és elektrolit, illetve makrotápanyagok parenteralis pótlásával tartható fenn. A rövid bélben lezajló lassú természetes adaptációs folyamat a veszteséget csak bizonyos mértékben képes kompenzálni. Ennek megfelelően megkülönböztetünk (1) akut, (2) elhúzódó és (3) krónikus típust. A kórkép a leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik nekrotizáló enterocolitis, malrotatio, volvulus, hasfalzáródási rendellenesség és ilealis atresia következményeként. A legnagyobb kihívást a krónikus típus ellátása okozza, bár a multidiszciplináris szemléletnek köszönhetően folyamatosan javul a betegek hosszú távú túlélése és életminősége, béltranszplantációra egyre ritkábban van szükség. A szerzők célja az intestinalis rehabilitáció legfontosabb szempontjainak – fokozott gasztrinszekréció, „high-output” stoma, csökkent tranzitidő, a centrális vénás kanülök ápolása, az enteralis, illetve parenteralis táplálás és az adaptáció serkentése – összegzése mellett a legújabb sebészi kezelési lehetőségek, köztük az autológ intestinalis rekonstrukció (AIRS) módszereinek, a passzázslassításnak (az ileocoecalis billentyű pótlása), a „bélhosszabbítás”-nak (LILT, STEP, SILT) és a felszívófelszínt növelő eljárásoknak (kontrollált bélexpanzió) az áttekintése volt. Ezeken túl a szerzők érintik a jelenlegi kutatások (disztrakciós enterogenezis, ’tissue engineering’) legújabb eredményeit. Orv Hetil. 2020; 161(7): 243–251.

Open access

A vizsgálatban 263 egyetemi hallgató (140 nő és 123 férfi) vett részt. Kérdőívek segítségével a téri tájékozódási stratégiák, szorongások, félelmek, korai tárgykapcsolatok és navigációs élmények összefüggésrendszerét vizsgáltuk meg. Feltételezésünk szerint a személy preferált tájékozódási stratégiája nemcsak a környezet fizikai paraméterein, valamint a navigáló személy nemi szerepén múlik, de a szorongás és a humán környezettel való kapcsolati viszony is befolyásolja. Eredményeink szerint idegen helyek felderítése során a nők a férfiakhoz mérten égtáj szerint kevésbé tájékozódnak. A szorongás a nők és a férfiak esetén egyaránt gátolja az égtáj szerinti tájékozódási stratégia használatát, ugyanakkor elősegíti az útvonal-követési stratégia preferenciáját. Az útvonalkövető stratégia preferencia nőknél magas agorafóbiás értékkel, a férfiaknál ugyanakkor magas szociális félelmekkel jár együtt. További kiegészítő eredményeink fényében állíthatjuk, hogy a nők magasabb szorongás- és félelemértékei, aktív protekciót kereső kóping mutatóknak is tekinthetők, ezek alapján világosan látható, hogy a nők inkább protektív, míg a férfiak inkább preventív térbiztosítási szemlélettel rendelkeznek.

Restricted access

Kutatásunkban egy általunk kifejlesztett kísérleti játékprogram, a harmadik személyű büntető-jutalmazó játék (Third-party Punishment and Reward Game, TPRG) segítségével vizsgáltuk az attraktivitás normafenntartó viselkedésre gyakorolt hatását. Korábbi vizsgálatok alátámasztják, hogy az észlelt vonzerő szoros kapcsolatban áll a megbízhatósági ítéletekkel: az attraktívabb embereket megbízhatóbbaknak tartják a kísérleti személyek (Mulford, Orbell, Shatto és Stockard, 1998). A vonzó külsejű személyekkel szemben ugyanakkor magasabb elvárásokat is támasztunk. Amennyiben nem szolgálnak rá a beléjük vetett bizalomra, a vonzóként jellemzett csalók szigorúbb büntetésekre számíthatnak (Wilson és Eckel, 2006). Vizsgálatunkban sztereotípia-konzisztens (attraktív együttműködő és nem attraktív csaló), valamint sztereotípia-inkonzisztens (attraktív csaló és nem attraktív együttműködő) helyzeteket alakítottunk ki, továbbá felmértük, hogy az egyes játékosok milyen érzelmeket váltottak ki a vizsgálati személyekből (düh, elégedettség). A vizsgálatban a Pécsi Tudományegyetem 115 hallgatója (58 nő és 57 férfi) vett részt, életkoruk szerint 18 és 31 év közöttiek (átlag = 21,2; SD = 2,12). Eredményeink alapján megállapítható, hogy a sztereotípia-inkonzisztens helyzetekben a kísérleti személyek intenzívebb érzelmeket éltek át, mely magasabb büntetések és jutalmazások kiszabásához vezetett. Ennek legvalószínűbb magyarázata a vonzó személyekkel szembeni magasabb elvárásokban keresendő.

Restricted access