Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Raczky Pál x
Clear All Modify Search

Az autópálya-régészet helyzete Magyarországon

Módszerek és tapasztalatok az 1990 és 2007 közötti munkálatok alapján

Archaeologiai Értesítő
Author: Pál Raczky

Az 1990-es évektől induló nagy léptékű útépítési projekteknek igen komoly régészeti jelentőségük volt, mert ettől kezdve vált elfogadottá az útépítők részéről a megelőző régészeti kutatások gyakorlata, illetve a nyomvonalakon végzett régészeti ásatások programszerű és előzetes tervezése Magyarországon. Ugyanettől az időszaktól a megvalósítandó autópálya-nyomvonalak hálózatát régészeti szempontból úgy is lehetett tekinteni, mint közel 100 m széles potenciális kutatószelvényeket. Az említett új régészeti kutatások ugyanakkor abban az időben indulhattak el, amikor az úgynevezett tudományos tervásatások gyakorlatilag eltűntek, és a megelőző régészeti feltárások alkották a régészeti tevékenység szinte teljes egészét. Az 1990 és 2007 közötti időszakban megépített közel 650 km hosszúságú gyorsforgalmi úthálózat különböző szakaszaihoz kötődően már szervezettnek mondható megelőző és mentő régészeti tevékenység valósult meg Magyarországon. A kiterjedt ásatási felületek hatalmas mennyiségű ásatási jelenségei, illetve leletei az adattárolás, adatnyilvántartás teljesen új formáit és módszereit követelték meg, és mindez a részt vevő szakemberektől is új típusú munkamegosztást igényelt. Az áttekintett időszakban főként az M0, M1, M3, M30, M35, M5, M6, M60, M7, M70, M8-as autópálya tervezett nyomvonalain, valamint ezekhez kapcsolódóan számos település elkerülő útszakaszán, mintegy 690–700 lelőhelyen valósultak meg kiemelt régészeti programok, több mint 7 millió m 2 kiterjedésben.

Restricted access

A tanulmány bemutatja a Polgár-Bosnyákdomb tellszerű településen végzett komplex régészeti kutatásokat, kitérve a terepbejárások, mintavevő fúrások, magnetométeres felmérések és régészeti feltárások eredményeire. Részletesebben elemzi a 2007-ben feltárt proto-tiszapolgári épületet és a halmot körülvevő árkot, és ennek kapcsán foglalkozik a Kárpát-medencei – és szélesebb összefüggésben a délkelet-európai – tellek megszűnésének kérdésével is.

Restricted access

Polgár-Csőszhalom település tágabb mikroregionális kapcsolatainak vizsgálata a késői neolitikum gazdaságtörténeti viszonyainak rekonstrukciója szempontjából különösen érdekesnek ígérkezik. Ez a problémafelvetés vezetett a korábbi szakirodalomban már többször említett, az elterjedési térképeken ábrázolt Hajdúböszörmény közigazgatási területéhez tartozó Pródi-halom lelőhely behatóbb vizsgálatához. A halom légvonalban körülbelül 20 km-re délkeletre helyezkedik el Polgár-Csőszhalomtól, egy korábbi ártéri sziget keleti végében. A közel 4 m magas domb környezetének felszínét sűrűn borítják egy feltehetően Árpád-kori templom szétszántott, a mezőgazdasági művelés által folyamatosan pusztított maradványai. A topográfiai megfigyelések eredményeinek ellenőrzésére 2007-ben a Pródi-halmon kis léptékű kutató ásatást végeztünk. A késő neolitikus leletek mellett bronzkori, római császárkori szarmata és Árpád-kori emlékek kerültek napvilágra. A körvonalazott régészeti előzmények után végzett magnetométer felmérés eredményeként a Pródi-halom körül többszörös körárok-rendszer képe bontakozott ki. A 2008-as felmérés és a halom környékén végzett többszöri helyszíni szemle alapján rekonstruálhatóvá vált a kiemelkedéstől nyugati irányban, mintegy 550–600 m hosszan húzódó egykori újkőkori település. Ennek foltja lényegében követi a kelet–nyugati dombhát 92,5 m-es szintvonala által körülhatárolt területet, így közel 7–8 ha kiterjedésűre becsülhető. Ezen belül az egykori rondella területe nagyjából 3–3,5 ha területet foglalhatott el.

Restricted access
Archaeologiai Értesítő
Authors: Tivadar Vida, Pál Raczky, István Fodor and István Vörös

Raczky Pál, Vida Tivadar: Bóna István (Heves 1930. február 10.-Dunaújváros 2001; B. Horváth Jolán: Bóna István irodalmi munkássága június 4.); Fodor István: Alojz Habovštiak (1932-2000); Fodor István: Balaguri Eduárd (1931-2004); Vörös István: Kretzoi Miklós (1907-2005)

Restricted access

A felső-Tisza-vidéki Polgár-szigeten a késő neolitikumban kialakult településhálózatot vizsgáljuk a jelen tanulmány keretein belül. Ehhez kapcsolódóan Polgár-Csőszhalom környezetében végzett, több évig tartó geomágneses munkák eredményét mutatjuk be. Ez alapján a Csőszhalom és a körülötte található horizontális település együttesen 67,5 hektár nagyságúnak határozható meg.

Restricted access
Archaeologiai Értesítő
Authors: Raczky Pál, Melis Eszter and Müller Róbert
Restricted access
Archaeologiai Értesítő
Authors: Katalin Sebők, Norbert Faragó, Zsigmond Hajdú, Alexandra Anders, Pál Raczky and Judit Kovács

Most of the 68 wells uncovered on the single-layer horizontal settlement lying adjacent to the tell at Polgár-Csőszhalom did not contain any unusual finds. A few wells, however, yielded remarkable assemblages that can be interpreted as intentional, structured depositions. One of these was Feature 272, a well lying some 80–90 m from the one-time water shore, which contained a remarkably high number of vessels, most of which were lavishly ornamented. The form and the contents of this well suggest that it represents the archaeological imprint of a series of ritual acts performed according to a set of strict rules and the structured deposition of the ritual paraphernalia.

Restricted access
Archaeologiai Értesítő
Authors: Alexandra Anders, Zoltán Czajlik, Marietta Csányi, Nándor Kalicz, Emese Gyöngyvér Nagy, Pál Raczky and Judit Tárnoki

This paper presents the results of a research project, which was launched in 1999 by the Institute of Archaeological Sciences of the ELTE. Our main goal was to create a register of Hungarian tell settlements. First we collected all available information on tell settlements from the archaeological literature and various museum archives. Following this preliminary data filtering, fifty of the initial 161 Neolithic sites and 116 of the 224 Bronze Age sites were classified as genuine tells or tell-like settlements. After that we determined the accurate location and co-ordinates of the sites using aerial photography called for the construction of a GIS database. The destruction (by erosion, by flood, etc.) of the tell settlements can be monitored virtually from one day to the other. In addition to a precise site condition assessment, the project yielded fresh information about settlement layouts, such as the presence of enclosures. At some sites, aerial photography was followed by a magnetometer survey.

Restricted access
Archaeologiai Értesítő
Authors: Miklós Szabó, László Borhy, László Kocsis, István Fodor, Siegmar von Schnurbein, Paula Zsidi, Pál Raczky and Dénes Jankovich-Bésán

Szabó Miklós: Doktori képzés az ELTE Régészettudományi Intézetében; Borhy László: Válogatás a Régészeti Doktori Program doktori témáiból (ELTE BTK Régészettudományi Intézet); Kocsis László: ROMEC XV. világkonferencia Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban; Fodor István: A X. Nemzetközi Finnugor Kongresszus (Joskar-Ola, 2005. augusztus 15-21.); Siegmar von Schnurbein: A magyarországi régészeti kutatás és a Römisch-Germanische Kommission kapcsolata; Zsidi Paula: Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának 2003-2005. évi tevékenységéről; Szabó Miklós, Raczky Pál, Zsidi Paula: Az MTA Régészeti Bizottságának szakmai javaslatai; Raczky Pál: A régészeti lelőhely fogalmának tudományfilozófiai alapon történő axiomatikus meghatározása; Jankovich-Bésán Dénes: Magyar Régész Szövetség alakult

Restricted access