Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Reinhardt Melinda x
Clear All Modify Search

Háttér és célkitűzések

A perfekcionizmus adaptív és maladaptív formái eltérő módon kapcsolódnak számos, az élsport terén alapvető tényezőhöz (pl. teljesítmény, célorientáció). Vizsgálatunkban ezért a perfekcionista jellemzőkön és az érzelemreguláció minőségén alapuló látens klaszterek azonosítását tűztük ki célul serdülőkorú élsportoló- és kontrollmintában. Feltártuk továbbá az egyes csoportok szubjektívjóllét-mutatóit is.

Módszer

744 versenyszerűen sportoló középiskolást (60,2% fiú, átlagéletkor = 16,83 év, szórás = 1,39) és 591 nem élsportoló osztálytársukat (50,8% fiú, átlagéletkor = 16,91 év, szórás = 1,65) vontuk be a felmérésbe. A kamaszok a következő három skála rövid változatát töltötték ki: Majdnem tökéletes skála (Rice és mtsai, 2014), Kognitív Érzelem-reguláció Kérdőív (Garnefski és Kraaij, 2006) és Serdülő mentális egészség kontinuum skála (Keyes, 2006).

Eredmények

Látensprofil-elemzés segítségével mind az élsportoló-, mind a kontrollmintában egy jól interpretálható 3 osztályos megoldás körvonalazódott megfelelő illeszkedési mutatókkal. A kontrollcsoportban adaptív, maladaptív és nem perfekcionista profilok bontakoztak ki, ami számos korábbi teoretikus és empirikus eredménnyel egybecseng. Az élsportoló kamaszok körében nem perfekcionista csoportot nem tudunk azonosítani. A maladaptív perfekcionisták maladaptív érzelemszabályozással csoport mellett a versenyszerűen sportolók körében az adaptív perfekcionisták két további osztályt építettek fel: míg az egyik adaptív érzelemszabályozó stratégiákat képes mozgósítani, addig a másik adaptív perfekcionista csoport minimális mértékben alkalmaz kognitív érzelemregulációs folyamatokat. A hat látens osztály közül az adaptív perfekcionista élsportolók adaptív érzelemregulációval jellemezhetők a legkiemelkedőbb szubjektívjóllét-szinttel mind a globális, mind az érzelmi, a pszichológiai és a társas well-beinget tekintve.

Következtetések

Rámutattunk arra, hogy az azonosított látens perfekcionizmus csoportok az érzelemszabályozás és a pozitív mentális egészség különböző szintjeivel és mintázatával jellemezhetők.

Open access

Elméleti háttér

A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés (pl. a saját test szándékos megvágása, megütése, megharapása) egyre növekvő mértékű magatartási és egészségügyi probléma a serdülők körében. Felmérésére többféle mérőeszköz született, de kevés olyan létezik, amely a jelenséget annak komplexitásában ragadja meg.

Cél

Vizsgálatunk célja a különböző önsértő viselkedésformákat több szempontból (pl. attitüdinális komponensek, kapcsolódó érzelmek, a háttérben meghúzódó okok) felmérő Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív (Self-Injury Questionnaire-Treatment Related; SIQ-TR) bevezetése a hazai tesztállományba.

Módszerek

A mérőeszköz pszichometriai jellemzőit egy speciális populációban, 14 és 20 év közötti (átlagéletkor = 16,99 év; SD = 1,28 év) fiatal fogvatartottak körében mértük be. A 244 fős javítóintézeti minta 92,6%-a (n = 226) fiú volt. Az önsértéssel összefüggésben a negatív életeseményeket (Serdülő Életesemény Kérdőív) és az elkerülés-fókuszú érzelemregulációs mechanizmusokat (Tapasztalati Elkerülés Kérdőív; Serdülő Disszociatív Tapasztalatok Skála) is feltártuk.

Eredmények

A javítóintézeti fiatalok 26,2%-a (n = 64) aktuálisan is végez önsértő viselkedést, 34,4%-uk (n = 84) esetében az önsértés az egy hónapnál korábbi élettörténetben jelent meg, a fennmaradó 39,3% (n = 96) saját bevallása szerint sohasem folytatott önsértést. Eredményeink szerint a kar- moláshoz és az ütéshez asszociálódik a legtöbb negatív érzelem, e két mód esetében a legerőteljesebb az arra irányuló figyelem, illetve azt követően a sebekről való öngondoskodás mértéke. Továbbá a karmolás és az ütés az a két önsértési mód, amelynek legjellemzőbb célja a negatív érzelmi állapotok csökkentése. A mintában a jelenleg és a korábban önsértők szignifikánsan több negatív életeseményt éltek át a megelőző fél évben a sohasem önsértőkhöz képest (F(2) = 9,16; p < 0,0001). Az aktuálisan önsértők jellemezhetők továbbá a legmagasabb disszociatív élményszinttel (F(2) = 7,82; p = 0,001) és kognitív inflexibilitással (F(2) = 6,58; p = 0,002). Következtetések: A Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív magyar nyelvű változata (SIQ-TR-HU) hatékony eszköze a nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés összetett vizsgálatának, ezzel összefüggésben célzott terápiás intervenciók megalapozását támogathatja.

Open access