Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Renáta Szemerszky x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az elektromágneses túlérzékenység (electromagnetic hypersensitivity — EHS) a modern korral együtt járó egészségi problémák egyik tipikus képviselője, lényegében a működő elektromos eszközök és berendezések közelében észlelt kellemetlen közérzetet és nem-specifikus tüneteket takarja. Jelen narratív összefoglaló áttekinti a jelenség definiálásával, diagnózisával és terápiájával kapcsolatos legfontosabb problémákat, a különféle magyarázó elméleteket, valamint az azokat alátámasztó empirikus eredményeket. A leginkább elfogadott megközelítés szerint az EHS esetében az idiopátiás környezeti intolerancia (idiopathic environmental intolerance — IEI) egyik válfajáról van szó, ahol az ok-okozati viszonyok még nem világosak. Bár az elektromágneses terek és sugárzások közvetlen hatása („toxikogén” megközelítés) sem kizárható, a legtöbb bizonyíték a „pszichogén” eredet mellett szól. A tünetek ál-expozícióval is kiválthatók, a betegekre fokozott szomatizációs és szomatoszenzoros amplifikációs hajlam jellemző, ezért a jelenséget sokan a nocebo-hatással kapcsolják össze. Összességében elmondható az, hogy egy tipikusan multikauzális, csak biopszichoszociális megközelítésben megragadható és kezelhető problémáról van szó.

Restricted access

A nem-ionizáló elektromágneses terek egészségkárosító hatása nem bizonyított, a lakosság körében mégis gyakoriak az elektromágneses expozícióknak tulajdonított nem-specifikus tünetek. Feltételezzük, hogy a panaszok jelentős részben a kulturális és szociális környezet sugallta negatív elvárásokra, illetve bizonyos hajlamosító személyiségvonásokra vezethetők vissza. Vizsgálatunkban 185 alsóéves egyetemi hallgató 15 kedvezőtlen és 7 kedvező tünet közül választotta ki azokat, amelyeket korábban tapasztalt és elektromágneses tér hatásának tulajdonított. Emellett pszichológiai kérdőíveket töltöttek ki (vonásszorongás – STAI-T, testi tünetek észlelése – PHQ-15, élettel való elégedettség – SWLS), valamint megjelölték az átlagos számítógép- és mobiltelefon-expozíciójuk mértékét is. Célunk a mért pszichológiai változók és az elektromágneses tereknek tulajdonított panaszok mennyiségi és minőségi kapcsolatának vizsgálata volt. A résztvevők nagyobb arányban ítélték az elektromágneses terek hatását kedvezőtlennek, mint kedvezőnek, különös tekintettel a központi idegrendszeri tünetekre. A panaszok számát közvetlenül csak a számítógép- használat gyakorisága, illetve a testi tünetek észlelése (PHQ-15) jelezte előre, míg közvetetten, a testi tüneteken keresztül, a vonásszorongás (STAI-T) és a résztvevők neme is hatással volt a tünetszámra. A elektromágneses terek károsító hatásairól szóló, az emberek védelmét, óvatosságuk fenntartását szolgáló tájékoztatás gyakran negatív elvárásokat kelthet, ami – egyes személyiségtényezőktől függően – nem-specifikus egészségproblémákhoz vezethet, ezért az EMF hatásaival kapcsolatban célszerű lenne ezt is figyelembe venni, és objektívebb információkat nyújtani a közvélemény számára.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Ferenc Köteles, Helga Gémes, Gabriella Papp, Petra Túróczi, Anett Pásztor, Anett Freyler, Renáta Szemerszky, and György Bárdos

A Szomatoszenzoros Amplifikáció Skála (SSAS) magyar verziójának pszichometriai értékelését és kérdőíves validálását egyetemi hallgatók (N = 184; átlag életkor = 21,43 év, SD = 4,124; 38,1% férfi) és háziorvosi rendelőben várakozó betegek (N = 562; átlag életkor = 46,54 év, SD = 17,248; 40,4% férfi) mintáján végeztük el. A skála jó belső konzisztenciát mutatott (Cronbach-alfa = 0,70 és 0,77 az egyetemista és a betegmintán), és a konfirmátoros faktoroanalízis eredményei alapján kifejezetten jól illeszkedett az elméletileg feltételezett egydimenziós struktúrához (CMIN/df = 3,088; CFI = 0,989; NFI = 0,984; RMSEA = 0,053). A kérdőíves validáláshoz négy pszichológiai skálát (Életszemlélet Teszt átdolgozott verzió - LOT-R; Beck Depresszió Kérdőív rövidített változat - BDI-R; Spielberger Vonásszorongás Kérdőív - STAI-T; Szubjektív Testi Tünet Skála - PHQ-15) használtunk. Az egyetemista mintán az SSAS pontszámok szignifikánsan korreláltak a nemmel, valamint a PHQ-15, a STAI-T és a BDI-R pontszámokkal. A többváltozós regressziós elemzés során a nem (p = 0,044) és a STAI-T pontszám (p = 0,053) bizonyult jó prediktornak. A betegmintán szignifikáns együttjárást találtunk a nemmel, az iskolai végzettséggel és mind a négy validáló skálával (az együttjárás az iskolai végzettség és a LOT-R esetében negatív irányú volt). A regressziós elemzésben az SSAS pontszámot a PHQ-15 és a STAI-T pontszám jelezte előre (mindkét esetben p < 0,001). Az eredmények alapján elmondható az, hogy a magyar verzió jó pszichometriai jellemzőkkel bír, és jól megőrizte az eredeti skála által megragadott pszichológiai konstruktumot.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Eszter Ferentzi, Benedek T. Tihanyi, Renáta Szemerszky, Zsuzsanna Dömötör, Bárdos György, and Köteles Ferenc

Narratív összefoglalónkban megkíséreljük felvázolni az interocepcióval kapcsolatos kutatások jelenlegi helyzetét. A definíciós nehézségek, modalitások és dimenziók áttekintése után sorra vesszük a méréssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat, majd részletesebben is bemutatjuk az interocepció idegrendszeri hátterét. Az alapok áttekintése után a szívdobogás-percepciós kutatást alapul véve három fő témakörre fókuszálunk: 1) az interocepció és az érzelmek kapcsolatára, 2) az interocepció szerepére a self felépülésében és fennmaradásában, valamint 3) az interocepció stabilitására/változtathatóságára. Végül megkíséreljük integrálni az interocepció káros és hasznos vonatkozásait hangsúlyozó elméleteket, majd megemlítünk néhány olyan átfogó modellt, amelyek valószínűleg meg fogják határozni az interocepció kutatásának következő éveit.

Restricted access