Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Renáta Szemerszky x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az elektromágneses túlérzékenység (electromagnetic hypersensitivity — EHS) a modern korral együtt járó egészségi problémák egyik tipikus képviselője, lényegében a működő elektromos eszközök és berendezések közelében észlelt kellemetlen közérzetet és nem-specifikus tüneteket takarja. Jelen narratív összefoglaló áttekinti a jelenség definiálásával, diagnózisával és terápiájával kapcsolatos legfontosabb problémákat, a különféle magyarázó elméleteket, valamint az azokat alátámasztó empirikus eredményeket. A leginkább elfogadott megközelítés szerint az EHS esetében az idiopátiás környezeti intolerancia (idiopathic environmental intolerance — IEI) egyik válfajáról van szó, ahol az ok-okozati viszonyok még nem világosak. Bár az elektromágneses terek és sugárzások közvetlen hatása („toxikogén” megközelítés) sem kizárható, a legtöbb bizonyíték a „pszichogén” eredet mellett szól. A tünetek ál-expozícióval is kiválthatók, a betegekre fokozott szomatizációs és szomatoszenzoros amplifikációs hajlam jellemző, ezért a jelenséget sokan a nocebo-hatással kapcsolják össze. Összességében elmondható az, hogy egy tipikusan multikauzális, csak biopszichoszociális megközelítésben megragadható és kezelhető problémáról van szó.

Restricted access

A nem-ionizáló elektromágneses terek egészségkárosító hatása nem bizonyított, a lakosság körében mégis gyakoriak az elektromágneses expozícióknak tulajdonított nem-specifikus tünetek. Feltételezzük, hogy a panaszok jelentős részben a kulturális és szociális környezet sugallta negatív elvárásokra, illetve bizonyos hajlamosító személyiségvonásokra vezethetők vissza. Vizsgálatunkban 185 alsóéves egyetemi hallgató 15 kedvezőtlen és 7 kedvező tünet közül választotta ki azokat, amelyeket korábban tapasztalt és elektromágneses tér hatásának tulajdonított. Emellett pszichológiai kérdőíveket töltöttek ki (vonásszorongás – STAI-T, testi tünetek észlelése – PHQ-15, élettel való elégedettség – SWLS), valamint megjelölték az átlagos számítógép- és mobiltelefon-expozíciójuk mértékét is. Célunk a mért pszichológiai változók és az elektromágneses tereknek tulajdonított panaszok mennyiségi és minőségi kapcsolatának vizsgálata volt. A résztvevők nagyobb arányban ítélték az elektromágneses terek hatását kedvezőtlennek, mint kedvezőnek, különös tekintettel a központi idegrendszeri tünetekre. A panaszok számát közvetlenül csak a számítógép- használat gyakorisága, illetve a testi tünetek észlelése (PHQ-15) jelezte előre, míg közvetetten, a testi tüneteken keresztül, a vonásszorongás (STAI-T) és a résztvevők neme is hatással volt a tünetszámra. A elektromágneses terek károsító hatásairól szóló, az emberek védelmét, óvatosságuk fenntartását szolgáló tájékoztatás gyakran negatív elvárásokat kelthet, ami – egyes személyiségtényezőktől függően – nem-specifikus egészségproblémákhoz vezethet, ezért az EMF hatásaival kapcsolatban célszerű lenne ezt is figyelembe venni, és objektívebb információkat nyújtani a közvélemény számára.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ferenc Köteles
,
Helga Gémes
,
Gabriella Papp
,
Petra Túróczi
,
Anett Pásztor
,
Anett Freyler
,
Renáta Szemerszky
, and
György Bárdos

A Szomatoszenzoros Amplifikáció Skála (SSAS) magyar verziójának pszichometriai értékelését és kérdőíves validálását egyetemi hallgatók (N = 184; átlag életkor = 21,43 év, SD = 4,124; 38,1% férfi) és háziorvosi rendelőben várakozó betegek (N = 562; átlag életkor = 46,54 év, SD = 17,248; 40,4% férfi) mintáján végeztük el. A skála jó belső konzisztenciát mutatott (Cronbach-alfa = 0,70 és 0,77 az egyetemista és a betegmintán), és a konfirmátoros faktoroanalízis eredményei alapján kifejezetten jól illeszkedett az elméletileg feltételezett egydimenziós struktúrához (CMIN/df = 3,088; CFI = 0,989; NFI = 0,984; RMSEA = 0,053). A kérdőíves validáláshoz négy pszichológiai skálát (Életszemlélet Teszt átdolgozott verzió - LOT-R; Beck Depresszió Kérdőív rövidített változat - BDI-R; Spielberger Vonásszorongás Kérdőív - STAI-T; Szubjektív Testi Tünet Skála - PHQ-15) használtunk. Az egyetemista mintán az SSAS pontszámok szignifikánsan korreláltak a nemmel, valamint a PHQ-15, a STAI-T és a BDI-R pontszámokkal. A többváltozós regressziós elemzés során a nem (p = 0,044) és a STAI-T pontszám (p = 0,053) bizonyult jó prediktornak. A betegmintán szignifikáns együttjárást találtunk a nemmel, az iskolai végzettséggel és mind a négy validáló skálával (az együttjárás az iskolai végzettség és a LOT-R esetében negatív irányú volt). A regressziós elemzésben az SSAS pontszámot a PHQ-15 és a STAI-T pontszám jelezte előre (mindkét esetben p < 0,001). Az eredmények alapján elmondható az, hogy a magyar verzió jó pszichometriai jellemzőkkel bír, és jól megőrizte az eredeti skála által megragadott pszichológiai konstruktumot.

Restricted access

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége az érintettek szemszögéből

Idiopathic environmental intolerance (IEI-EMF) – from the viewpoint of the impacted individuals

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zsuzsanna Dömötör
,
Ferenc Köteles
, and
Renáta Szemerszky

Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzékenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Tanulmányunk első részében az IEI-EMF jellemzőit az érintett személyek szemszögéből tárgyaljuk. A közleményünkben foglaltak hasznosak lehetnek úgy az érintett személyek, mint az egészségügyi szakemberek számára. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszközök közelében vagy azok használata során, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az elektromágneses túlérzékenység nem diagnosztikus kategória, s mivel az elektromágneses kitettség és a tünetek közötti feltételezett kapcsolatot az eddigi kutatások eredményei nem igazolták, így a jelenséget az idiopátiás környezeti intoleranciák tágabb kategóriájába sorolták. Az állapot előfordulási gyakorisága jelentős variabilitást mutat az egyes országok között. A tünetek mind jellegükben, mind súlyosság és kronicitás tekintetében változatosak. Jellemzőek a nemspecifikus, általános panaszok, valamint a bőrtünetek. Az IEI-EMF állapota gyakran együtt jár a fiziológiai és kognitív működés megváltozásával, továbbá egyéb szomatikus és mentális megbetegedések is kísérhetik. Jellemző a nagyfokú distressz és a csökkent szomatikus és mentális jóllét. Összefoglalónkban kitérünk az állapot prevalenciájára, a jellemző tünetekre és tünetattribúciós forrásokra, valamint a jelenséget kísérő demográfiai, fiziológiai és pszichológiai jellemzőkre. Ezután kitekintünk az orvos szakemberek elektromágneses túlérzékenységgel kapcsolatos hozzáállására, majd tanulmányunkat a felmerülő etikai kérdésekkel és megfontolásokkal zárjuk.

In our two narrative reviews we summarize the current scientific knowledge on idiopathic environmental intolerance (IEI-EMF; aka electromagnetic hypersensitivity). Individuals with electromagnetic hypersensitivity experience symptoms in the proximity or during the use of electrical devices and ascribe them to the electromagnetic exposure. According to the actual standpoint of the World Health Organization, IEI-EMF is not a diagnostic category. As the assumed causal association between exposure and symptoms is not supported by empirical findings, the condition is regarded as an instrance of the broad category of idiopathic environmental intolerances. Prevalence of the condition shows a considerable variability among countries. Also, there is a heterogeneity with respect to quality, seriousness and chronicity of the experienced symptoms. Most frequently non-specific and skin-related symptoms are reported. IEI-EMF is often accompanied by altered physiological and cognitive functioning and other somatic and mental diseases. Is is also characterized by high level of distress and decreased somatic and mental well-being. In this paper, we discuss IEI-EMF from the viewpoint of the impacted individuals. We present its prevalence, the typical symptoms and attributions, and demographic, physiological and psychological characteristics of people with IEI-EMF. We also present attitudes of physicians toward IEI-EMF and the related ethical issues.

Open access

Interocepció. Narratív összefoglaló

Interoception. Narrative review

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Eszter Ferentzi
,
Benedek T. Tihanyi
,
Renáta Szemerszky
,
Zsuzsanna Dömötör
,
György Bárdos
, and
Ferenc Köteles

Narratív összefoglalónkban megkíséreljük felvázolni az interocepcióval kapcsolatos kutatások jelenlegi helyzetét. A definíciós nehézségek, modalitások és dimenziók áttekintése után sorra vesszük a méréssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat, majd részletesebben is bemutatjuk az interocepció idegrendszeri hátterét. Az alapok áttekintése után a szívdobogás-percepciós kutatást alapul véve három fő témakörre fókuszálunk: 1) az interocepció és az érzelmek kapcsolatára, 2) az interocepció szerepére a self felépülésében és fennmaradásában, valamint 3) az interocepció stabilitására/változtathatóságára. Végül megkíséreljük integrálni az interocepció káros és hasznos vonatkozásait hangsúlyozó elméleteket, majd megemlítünk néhány olyan átfogó modellt, amelyek valószínűleg meg fogják határozni az interocepció kutatásának következő éveit.

Restricted access

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége a szakemberek szemszögéből

Idiopathic environmental intolerance (IEI-EMF) – from the viewpoint of the specialists

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zsuzsanna Dömötör
,
Ferenc Köteles
, and
Renáta Szemerszky

Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzékenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszközök közelében vagy azok használatakor, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az IEI-EMF nem diagnosztikus kategória, megállapításához jelenleg sem orvosi teszt, sem valid protokoll nem áll rendelkezésre. Jellemző az állapotra a nagyfokú distressz, gyakran vezet szociális izolációhoz, valamint a munkaképesség elvesztéséhez. Gyakoriak a különböző komorbid mentális zavarok, mint a szorongás, depresszió, szomatizáció. Az elektromágneses túlérzékenység etiológiájával kapcsolatos elméletek két fő irányvonalat képviselnek: míg a biofizikai megközelítés szerint a tüneteket elektromágneses mezők által aktivált fiziológiai folyamatok idézik elő, addig a pszichogén elméletet propagáló szerzők a tünetképzés jelenségét pszichológiai folyamatokkal magyarázzák (például torzult figyelmi és attribúciós folyamatok, nocebohatás, asszociatív tanulás). Számos kutató hangsúlyozza azonban, hogy a jelenség teljes megértéséhez a két megközelítés integrálására és interdiszciplináris kutatócsoportok felállítására van szükség. Jelen írásunkban a jelenséggel kapcsolatos jellemzőket kutatói és orvosi szemszögből járjuk körül: az etiológiával kapcsolatos elméletek bemutatásán túl kitérünk a vizsgálati, módszertani nehézségekre, a definíciós és diagnosztikus problémákra és a terápiás lehetőségekre.

Open access