Abstract  

Within this work, the activity concentrations of uranium isotopes (²³⁴U, ²³⁵U, and ²³⁸U) were analyzed in some of the popular and regularly consumed Hungarian mineral-, spring-, therapeutic waters and tap waters. Samples were selected randomly and were taken from different regions of Hungary (Balaton Upland, Bükk Mountain, Somogy Hills, Mezőföld, and Lake Hévíz). Concentration (mBq L⁻¹) of ²³⁴U, ²³⁵U, and ²³⁸U in the waters varied from 1.1 to 685.2, from <0.3 to 7.9, and from 0.8 to 231.6 respectively. In general, the highest uranium concentrations were measured in spring waters, while the lowest were found in tap waters. In most cases radioactive disequilibrium was observed between uranium isotopes (²³⁴U and ²³⁸U). The activity ratio between ²³⁴U and ²³⁸U varies from 0.57 to 4.97. The calculated doses for the analyzed samples of spring water are in the range 0.07–32.39 μSv year⁻¹ with an average 4.32 μSv year⁻¹. This is well below the 100 μSv year⁻¹ reference level of the committed effective dose recommended by WHO and the EU Council. The other naturally occurring alpha emitting radionuclides (²²⁶Ra and ²¹⁰Po) will be analyzed later to complete the dose assessment. This study provides preliminary information for consumers and authorities about their internal radiological exposure risk due to annual intake of uranium isotopes via water consumption.

Abstract

In this study, already published and new monitoring data are compiled from the Baradla and Béke caves in the Aggtelek Karst, from the Vacska Cave in the Pilis Mountains as well as from the Szemlőhegy and Pálvölgy caves in the Buda Hills. Recent investigations (2019–2020) include monitoring of climatological parameters (e.g., temperature, CO₂) measured inside and outside the caves, and the chemical, trace element and stable isotopic compositions of drip waters. In the Baradla Cave, the main focus of the investigation was on the stable isotope composition and the temperature measurements of drip water. In the Vacska Cave, which belongs to the Ajándék-Ariadne cave system, CO₂ measurements and drip water collection were conducted in order to perform chemical and stable isotope measurements. In the Szemlőhegy and Pálvölgy caves, the chemical and stable isotope compositions of drip waters at six sites were determined. These datasets were used to characterize the studied caves and the hydrological processes taking place in the karst, and to trace anthropogenic influences. Climatological investigation revealed seasonality in CO₂ concentration related to outside temperature variation, indicating a variable ventilation regime in the caves. In addition, the contributions of the winter and summer precipitation to the drip water were also estimated, in order to evaluate the main infiltration period. The knowledge of these parameters plays a crucial role in constraining the carbonate precipitation within the cave. Thus, the dataset compiled in this study can provide a basis for the interpretation of speleothem-based proxies.

Összefoglaló. Bevezetés: Veseátültetést követően a graft és a beteg túlélésére hatással lehetnek a posztoperatív intervenciót igénylő szövődmények. Fontos szempont a műtéttechnikai eredményesség monitorozása. Többek között az irodalomban számos lehetőség ismert a veseátültetés sarokpontjának számító ureteranastomosis elkészítésére is, de az éranastomosisok technikája szintén döntő lehet. Célkitűzés és módszer: Retrospektíven vizsgáltuk a 2010 és 2020 között végzett veseátültetéseket a Debreceni Egyetem Sebészeti Klinikáján. Célul tűztük ki a sebészeti szövődmények vizsgálatát, melyeket rendszereztünk, a módosított Clavien-féle beosztás alapján. A legnagyobb figyelmet az ureteranastomosisokra fordítottuk. Minden betegnél az adott kategóriában legsúlyosabb szövődményt vettük alapul a beosztáshoz. A minimális utánkövetési idő 1 év volt. Az adatokat az SPSS statisztikai program segítségével elemeztük. Eredmények: A vizsgált periódusban 406 veseátültetés történt, melyből 24,4% (n = 99) vesetranszplantáltnál alakult ki intervenciós (sebészeti, radiológiai, urológiai) szövődmény. A betegek átlagéletkora 49,5 ± 13,7 év, 60,8% férfi volt. A kumulatív mortalitás 10,1% volt. Grade 4-es szövődmény a betegek 6,9%-ánál (n = 28), Grade 3-as a 6,7%-ánál (n = 27), Grade 2-es a 3%-ánál (n = 12), Grade 1-es a 7,9%-ánál (n = 32) jelentkezett. A veseátültetés után 20,4%-ban (n = 83) alakult ki későn induló graftfunkció. Következtetés: A legenyhébb kategóriába (Grade 1.) került a legtöbb beteg, a szövődmények jelentős része sebészi, intervenciós radiológiai és urológiai közreműködéssel megoldható volt. Az ureteranastomosisok műtéti technikája és a releváns szövődmények kialakulása között nincs szignifikáns összefüggés. Megfelelő és időben alkalmazott korrekciós kezelés mellett a graft- és betegtúlélést nem rontja szignifikánsan az enyhe és középsúlyos (Grade 1–3.) szövődmények kialakulása. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1038–1051.

Summary. Introduction: Complications associated with postoperative intervention may affect graft and patient survival after kidney transplantation. Monitoring the effectiveness of surgery is an important aspect. Ureter anastomosis can be the pivot of kidney transplant, the same as vascular anastomosis, so efficiency of the surgical technique is important to follow up. Objective and method: We retrospectively examined kidney transplants performed between 2010 and 2020 at the Department of Surgery of the University of Debrecen. Data were analyzed by the SPSS statistical program. We aimed to investigate surgical complications, which were systematized based on the modified Clavien classification. In one patient, the most severe complication was used as the basis for the schedule. The minimum follow-up time was 1 year. Results: 406 kidney transplants were performed in the examined period, of which 24.4% (n = 99) developed renal transplant complications (surgical, radiological, urological). The mean age of the patients was 49.5 ± 13.7 years, and 60.8% were male. The cumulative mortality was 10.1%. Grade 4 complication developed in 6.9% (n = 28) of the recipients, Grade 3 in 6.7% (n = 27), Grade 2 in 3% (n = 12), and Grade 1 in 7.9% (n = 32). 20.4% of the recipients had delayed graft function. Conclusion: The Grade 1 group had the biggest case number, so a significant part of the complications could be solved with the help of interventional radiology and urologists. There is no significant association between the surgical technique of ureteral anastomoses and the development of related complications. With appropriate therapy, graft and patient survival are not significantly impaired by the development of Grade 1–3 complications. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1038–1051.

Az extracorporalis cardiopulmonalis resuscitatio alkalmazásának gyakorisága egyre nő mind a kórházon belüli, mind a kórházon kívüli keringésmegállás ellátásában. A legújabb újraélesztési irányelvek is egyre inkább beépítik javaslataik közé az extracorporalis keringéstámogató eszközök használatát elhúzódó újraélesztés esetén, bizonyos szelektált betegcsoportokban. Mindezek ellenére kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre a beavatkozás hatékonyságáról, és még számos nyitott kérdés maradt megválaszolatlanul azt illetően, hogy milyen körülmények között, mely betegcsoportokban van a leginkább létjogosultsága ennek a modalitásnak. Fontos kérdés a terápia időzítése és helyszíne, illetve lényeges az extracorporalis technikákat alkalmazó személyzet megfelelő kiképzése. Összefoglalónkban röviden áttekintjük, hogy a jelenlegi szakirodalom és ajánlások szerint milyen esetekben merülhet fel az extracorporalis újraélesztés megkezdése, milyen típusú mechanikus keringéstámogatás az elsőként választandó az újraélesztés alatt, milyen tényezőket gondoljunk át alkalmazása során, illetve milyen szövődményekre számítsunk. Orv Hetil. 2023; 164(13): 510–514.