Search Results

Summary. We developed an interactive dashboard that collects Twitter information relevant to COVID vaccines and analyzes their sentiment based on time, geolocation and type of the information source. Vaccine skepticism is a controversial topic with a long history that became more important than ever with the Covid-19 pandemic. Only a year after the first international cases were registered, multiple vaccines were developed and passed clinical testing. Besides the challenges of development, testing and logistics, another factor in the fight against the pandemic are people who are hesitant to get vaccinated, or even state that they will refuse any vaccine offered to them. In the paper, we demonstrate the use of the dashboard to assess changes in sentiment towards vaccination and identify possible events that affect the public view.

Összefoglalás. Kidolgoztunk egy interaktív dashboard alkalmazást, amely összegyűjti a COVID vakcinákkal kapcsolatos Twitter-kommunikációt, és elemzi a vakcinákkal kapcsolatos attitűd időbeli változását, a földrajzi hely és az információforrás típusa alapján. A vakcina-szkepticizmus régóta megosztó téma. Az oltások népszerűsítése, az oltásellenes hangok hatásának csökkentése minden eddiginél fontosabbá vált a COVID–19 világjárvánnyal. Alig egy évvel az első nemzetközi esetek regisztrálása után több oltóanyagot fejlesztettek ki, amelyek klinikai teszteken mentek keresztül. A fejlesztés, a tesztelés és a logisztika kihívásai mellett a járvány elleni küzdelem legfontosabb tényezője azon emberek meggyőzése lett, akik haboznak az oltás felvételével kapcsolatban, vagy akár kijelentik, hogy megtagadják a számukra felajánlott vakcinákat. A cikkben bemutatjuk a közösségimédia-elemzés használatát az oltással kapcsolatos érzések változásának felmérésére és a nyilvánosságot befolyásoló lehetséges események azonosítására.

2021. január 24. és július 31. között a Twitter publikus interfészén elérhető adatokat gyűjtöttünk a „vaccine”, „vaccination”, „vaccinated”, „vaxxer”, „vaxxers”, „#CovidVaccine”, „covid denier”, „pfizer”, „moderna”, „astra” és „zeneca”, „sinopharm”, „szputnyik” kulcsszavak használatával, néhány negatív szűrő mellett, hogy csökkentsük a témához nem illő tartalmak mennyiségét. A közvélemény felmérésének fő technikai eszköze a hangulatelemzés volt, amelyet egy nyílt forráskódú eszköztárral végeztünk, amely hat nyelven előre betanított modelleket tartalmazott. A tartalmakat földrajzi hely és a Twitter-fiók típusa alapján is megkülönböztettük.

A hangulatelemzés során egy adott szöveg szerzőjének véleményét természetes nyelvet feldolgozó eszközök segítségével a negatívtól a pozitív véleményig terjedő hangulatpontszámmal értékeltük.

Összességében a Modernával kapcsolatban találtuk a legpozitívabb, a Sinopharmmal a legnegatívabb véleményeket, bár ezek között nagy a földrajzi különbség. Például Európa a legnegatívabb az AstraZenecával és az (angol nyelvű) Ázsia a Sinopharmmal szemben. Az orvosszakértők véleménye a legpozitívabb, a nem a fősodorba tartozó médiaszerzők pedig a legnegatívabbak az összes vakcinával kapcsolatban. A különböző vakcinák tevékenységének földrajzi megoszlása szorosan követi a vakcinák megoszlását, például a keleti vakcinák esetében több a spanyol nyelvű és ázsiai tartalom.

Eszközünket az AstraZeneca és a Pfizer-BioNTech vakcinákhoz kapcsolódó események követésével is bemutattuk, a kommunikáció mennyisége és hangulata alapján. Sikerült azonosítani azokat az eseményeket, amelyek az üzenetek számának csúcspontját vagy a hangulatváltozást okozták.

Összefoglaló. Bevezetés: A szakirodalomban számos felmérés született az újszülöttkori bőrelváltozások előfordulási gyakoriságának vizsgálatára. Az epidemiológiai vizsgálatok eredményei azonban nem mindig adaptálhatók, hiszen jelentős különbségeket találunk az egyes népcsoportok bőrmanifesztációi között, emellett kevés és ellentmondásos adat áll rendelkezésre arról, hogy milyen tényezők befolyásolják ezen bőrtünetek kialakulását. Célkitűzés: Prospektív kohorszvizsgálatunk fő célkitűzése az volt, hogy felmérjük az alapvetően egészséges, érett újszülöttek bőrgyógyászati elváltozásainak előfordulási gyakoriságát, illetve megvizsgáljuk az ezen elváltozások kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Módszer: Vizsgálatunkat a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Újszülött Osztályán végeztük 2014 áprilisa és 2015 áprilisa között. Az újszülöttek bőrgyógyászati vizsgálatát követően az édesanyák 50 kérdést tartalmazó, standardizált kérdőívet töltöttek ki. Az újszülöttekre, illetve a szülés körülményeire vonatkozó adatokat a hivatalos betegdokumentáció adatainak felhasználásával elemeztük. Eredmények: A vizsgálatban összesen 1629, kaukázusi típusú újszülött vett részt. 88,15%-uknál diagnosztizáltunk legalább egyfajta bőrgyógyászati eltérést. Vizsgálatunkban számos esetben szignifikáns korrelációt találtunk az újszülöttek neme, gestatiós kora és súlya, valamint az újszülöttkori bőrelváltozások előfordulási gyakorisága között. Emellett a szociodemográfiai tényezők, a szülők fenotípusos jellegzetességei, az édesanya betegségei, gyógyszerszedési szokásai, káros szenvedélyei is hatást gyakorolhatnak a laesiók kialakulására. Következtetés: Az irodalmi adatok áttekintését követően elmondhatjuk, hogy vizsgálatunk rendkívül átfogó, új adatokat szolgáltat a neonatalis bőrtünetek előfordulási gyakoriságáról és a kialakulásukban potenciálisan szerepet játszó tényezők kapcsolatáról hazánkban és világviszonylatban is. Orv Hetil. 2022; 163(13): 513–522.

Summary. Introduction: Cutaneous lesions are very frequent in neonates. Despite the fact that the incidence of neonatal skin disorders has been reported in several studies, very few reports address the factors that influence the appearance of birthmarks. Objective: In this cross-sectional study, we aimed to record cutaneous findings in essentially healthy, term and late preterm neonates, and to use this data to assess the associations between various factors and the appearance of birthmarks. Method: The study was conducted on consecutive neonates born between April 2014 and April 2015 at the Department of Obstetrics and Gynecology at the University of Szeged. After the whole-body skin examination, a standardized questionnaire consisting of 50 questions was completed by the mothers. Data relating to the neonatal history of the participating neonates were obtained from the official neonatal medical charts. Results: A total of 1629 Caucasian neonates were included in the study. Of these, 88.15% exhibited at least one skin manifestation. Significant correlations were found between the newborn gender, gestational age and weight and the presence of many skin manifestations. Furthermore, sociodemographic factors, parental phenotypic characteristics, maternal diseases and medicine-taking habits also have impact on the development of certain cutaneous lesions. Conclusion: By examining a large number of newborns and by providing detailed analysis of several neonatal, perinatal and parental factors, our study contributes to a deeper understanding of the development of the examined cutaneous lesions. Orv Hetil. 2022; 163(13): 513–522.

Absztrakt:

Bevezetés: Az infantilis haemangioma a leggyakoribb csecsemő- és kisdedkori vascularis tumor; speciális, különleges klinikai lefolyásának, magas spontán remissziós hajlamának köszönhetően általában nem igényel bőrgyógyászati kezelést. A tumorok 10–15%-a azonban komoly szövődményeket okozhat, ezen utóbbi esetek speciális kezelést és szoros utánkövetést igényelnek. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy négy és fél éves vizsgálati periódus során feldolgozzák a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának Gyermekbőrgyógyászati Szakrendelésén infantilis haemangioma miatt kezelt betegek adatait, és bemutassák a kezelést igénylő esetek kapcsán szerzett tapasztalataikat. Módszer: Részletesen vizsgálták a csecsemők demográfiai adatait (nem, gesztációs kor és gesztációs súly, perinatalis anamnézis, édesanya terhességi kórtörténete), az infantilis haemangioma miatt bőrgyógyászati szakrendelésen való megjelenés idejét, a tumorok számát, klinikai altípusát és anatómiai lokalizációját, a tumorokkal kapcsolatosan jelentkező szövődményeket. Ezt követően részletesen elemezték a kezelés módját, időtartamát, eredményességét és a gyógyszeres kezelés során fellépő mellékhatásokat. Eredmények: A vizsgálati periódus alatt 96 gyermeket észleltek infantilis haemangioma diagnózissal összesen 163 tumorral. 54 esetben elegendő volt a rendszeres obszerváció, míg 42 gyermek esetén helyi vagy szisztémás béta-blokkoló kezelés beállítása volt indokolt. A kezelt csoportban valamennyi esetben a tumorok regressziója következett be, mellékhatás mindössze hat esetben jelentkezett. A béta-blokkoló kezelést igénylő gyermekek átlagos gesztációs kora és gesztációs súlya szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelést nem igénylő gyermekekéhez képest. Következtetések: A komplikált infantilis haemangiomák kezelésében jelenleg a szisztémás propranololkezelés az első vonalbeli terápia. Eredményeink egyértelműen megerősítik a gyógyszer kiváló terápiás effektusát. Jelentős probléma, hogy a gyermekek sok esetben későn kerülnek a tumorok kezelésében jártas bőrgyógyászati centrumokba. A korai életkorban elkezdett terápia jelentősége hangsúlyozandó. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1535–1544.

Bevezetés: Magyarországon nincsenek pontos epidemiológiai adatok a születési jegyek, újszülöttkori bőrelváltozások prevalenciáját illetően. Célkitűzés: A szerzők az egészséges újszülöttek körében a születést követően észlelhető bőrgyógyászati kórképek, bőrtünetek előfordulási gyakoriságának felmérését tűzték ki célul. Módszer: A vizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Újszülött Osztályán végezték. Összesen 2289 gyermek bőrgyógyászati szűrővizsgálatára került sor. Eredmények: A vizsgált gyermekek 63%-ánál diagnosztizáltak legalább egyfajta bőrgyógyászati eltérést. A főbb diagnóziscsoportok a következők voltak: újszülöttkori tranziens benignus bőrelváltozások, vascularis laesiók, pigmentált laesiók, sérülések, traumák, veleszületett vagy szerzett bőrsérülésekkel járó elváltozások, illetve fejlődési rendellenességek, jóindulatú bőrdaganatok. A tranziens bőrelváltozások közül az erythema toxicum neonatorum, a sebaceus hyperplasia, a száraz bőr, a vascularis laesiók közül a naevus simplex, a haemangioma és haemangioma prekurzor laesiók, a pigmentált laesiók közül a congenitalis anyajegyek és a mongolfolt fordult elő leggyakrabban. Következtetések: Az esetek túlnyomó többségében speciális kezelésre nem volt szükség, azonban az újszülöttek 5,27%-ában speciális bőrgyógyászati helyi kezelést alkalmaztak, emellett az esetek 9,2%-ában rendszeres obszervációt tartottak indokoltnak. Orv. Hetil., 2014, 155(13), 500–508.