Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Rita Deák x
- Refine by Access: All Content x
A viselkedéses gátló és aktiváló rendszer skálák (BIS-BAS) hazai adaptációja
Hungarian adaptation of behaviour inhibition system/behaviour activation system scales (BIS-BAS scales)
Háttér
A Carver és White (1994) által kidolgozott Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák (BIS-BAS Skálák) a legszélesebb körben használt és leginkább idézett mérőeszköz, amely Gray (1982, 1991) Megerősítésre való érzékenység elméletén alapul (Reinforcement Sensitivity Theory , RST).
Cél
A kérdőív magyar nyelven nem érhető el, ezért jelen tanulmány célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú mintán történő hazai adaptációja során szerzett pszichometriai jellemzők közreadásával.
Módszer
A kérdőívet keresztmetszeti kutatás során vizsgáltuk, egészséges felnőttek 1430 fős mintáján (M=29,36 év). Az alkalmazott kérdőívek: Eysenck Személyiség Kérdőív (EPQ), Büntetés és Jutalomérzékenység Kérdőív (SPSRQ), Zuckerman–Kuhlman Személyiség Kérdőív (ZKPQ).
Eredmények
A reliabilitásvizsgálat jó belső megbízhatóságot jelez (Cronbach-α=0,70–0,82), az intraklassz korreláció alapján a kérdőív skálái időben megbízhatóak (ICC=0,76–0,88). A feltáró faktoranalízis öt önálló főkomponenst azonosított, amelyek a teljes variancia 57%-át magyarázzák. A kérdőív konfirmatív faktoranalízise az eredeti négyfaktoros struktúrával szemben a szorongás és a félelem konstruktumát egymástól elkülönítő, revideált RST-elméletet támasztja alá. A kérdőív skáláinak konvergens és diszkriminatív validitása során kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi adatokkal.
Konklúzió
A BIS-BAS Skálák magyar adaptációja alkalmas a viselkedéses gátló és aktiváló rendszer szenzitivitásának mérésére, ugyanakkor a revideált RST-elmélet igazolása további empirikus kutatásokat tesz szükségessé.
Krónikus pancreatitis miatt végzett pancreasfej-resectiós műtéteink elemzése
Analysis of pancreatic head resections for chronic pancreatitis
Bevezetés
A krónikus pancreatitisnek gyulladásos pancreasfej-megnagyobbodással járó formájában a sebészi kezelésre többféle beavatkozás is kínálkozik, úgymint a Beger-, Frey-, Whipple-műtét és a berni módosítás. Jelen tanulmány az ezekkel elért eredményeket hasonlítja össze, továbbá a pancreatojejunalis és biliodigesztív anastomosis terén végzett innovációkat is ismerteti.
Anyag és módszerek
1991 és 2021 között összesen 231 pancreasfej resectiót végeztünk. Az adatokat retrospektíven elemeztük. Kérdőívek útján vizsgáltuk a késői eredményeket is. Eredmények: A statisztikai feldolgozás alapján a berni módosítás és a Frey-műtét előnyösebbnek bizonyult a Whipple- és a Beger-műtétnél az operáció időtartama és a transzfúziós igény (P < 0,001) tekintetében, míg az intenzív osztályos és teljes posztoperatív ápolási idő (P < 0,001) terén a Whipple-műtéthez viszonyítva voltak kedvezőbbek. A korai morbiditás gyakorisága a Whipple-műtétet követően volt a legnagyobb (P = 0,004). Ezek a különbségek szignifikánsak voltak. A reoperáció és a mortalitás aránya hasonló volt a csoportokban. A betegek életminősége elfogadható volt, annak ellenére, hogy az esetek zömében az alkohol és nikotin abúzus megmaradt.
Következtetés
A Frey-műtét és a berni módosítás volt a legkedvezőbb a korai posztoperatív kimenetel szempontjából, technikailag egyszerűbb volta miatt viszont inkább az utóbbi beavatkozást részesítjük előnyben. Mindkét műtét során a pancreatojejunalis anastomosis készítésére egyrétegű tovafutó varratot, és epepangás esetén annak megoldására egy extrapancreaticusan végzett biliodigesztív összeköttetés létesítését ajánljuk a kedvező tapasztalatok alapján.
Absztrakt:
Bevezetés és célkitűzés: Budapesti alsó tagozatos gyermekek (n = 165) kézhigiénére vonatkozó ismereteit vizsgáltuk. A kutatás célja: kisiskolások körében új pedagógiai eljárás, a kortársoktatás alkalmazása és optimalizálása a megfelelő kézhigiénia kialakításában. Módszer: A gyermekek szociális helyzetét és előzetes tudását bemeneti kérdőívek kitöltésével egyetemisták mérték fel. A tudásra vonatkozó felmérést négy- (n = 85) és nyolcórás (n = 36) oktatás után is elvégeztük. Emellett a kézmosás helyes gyakorlatának hatékonyságát Semmelweis Scanner segítségével teszteltük közvetlenül a kéz fluoreszkáló krémmel való bedörzsölése után, a négy- és nyolcórás oktatás előtt (n = 166) és után (n = 74; n = 35) is. Eredmények: A kézhigiénére vonatkozó tudás a bemeneti felméréshez képest szignifikánsan nőtt a kortársoktatási program után, a négy- és a nyolcórás képzést követően. A kisebb gyermekeknél a nyolcórás képzés hatása kifejezettebb volt. Hasonló eredményeket kaptunk a kéz felszínének bedörzsölése után a kimaradó területek számának változásában is. Következtetés: A kézhigiéniai tudásra vonatkozó szociológiai felmérések és a közvetlen fizikai mérések egyaránt arra utalnak, hogy a megfelelő pedagógiai eljárásokkal elvégzett képzés eredményes, és hozzájárul a 6–10 éves gyermekek környezettudatos higiéniai kultúrájának kialakításához, átalakításához. Orv Hetil. 2018; 159(12): 485–490.
