Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Rita Hargitai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A tanulmányban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a narratív metaelmélet hozzájárulhat-e Szondi sorsanalízisének és „kísérleti ösztönészlelésének” a modern pszichológiába való integrációjához. Ennek jegyében tekintem át a narratív pszichológia elméletének főbb lehorgonyzási pontjait, azt hangsúlyozva, hogy az elbeszélés mint reprezentációs forma, mentális és nyelvi-szemiotikai tulajdonságánál fogva az ember pszichikus valóságának feltárására alkalmazható. Ezt követően az intrapszichés történések megragadásának klinikumból ismert eszközét, a ma Szondi-tesztnek nevezett eljárást ismerheti meg röviden az Olvasó. Majd egy empirikus kutatás eredményei kerülnek bemutatásra, annak igazolására, hogy a narratív pszichológiai tartalomelemzés módszerét felhasználva képesek lehetünk az ember ösztönéletének prognózisát adni.

Restricted access

Az Önbevallásos Féltékenység Skála magyar változatának pszichometriai jellemzői

The psychometric characteristics of the Hungarian version of the Self-Report Jealousy Scale

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Cintia Budinszki
and
Rita Hargitai

Elméleti háttér

A féltékenység mérésének számos egydimenziós és komplex mérőeszközét különböztethetjük meg egymástól. A mérőeszközök egyike a diszpozícionális féltékenységet mérő 25 tételes Önbevallásos Féltékenység Skála.

Cél

Az Önbevallásos Féltékenység Skála magyar nyelven nem érhető el, ezért a jelen tanulmány elsődleges célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú és széles életkori spektrumot átfogó mintán történő hazai adaptációja során szerzett tapasztalatok közreadása.

Módszer

A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálaton alapuló kutatás során 1384 egészséges vizsgálati személy (átlagéletkor 27,3 [SD = 9,10] év) adatainak felhasználásával tártuk fel az Önbevallásos Féltékenység Skála faktorstruktúráját, annak illeszkedését, illetve teszteltük a mérési hatékonyság belső stabilitását.

Eszközök

A tesztbattéria az Önbevallásos Féltékenység Skála mellett a validitás vizsgálatát szolgáló kérdőíveket az Epidemiológiai Kutatási Központ - Depresszió Skáláját, a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívet, a Pszichológiai Jóllét Skálák kérdőívet, a WHO Jóllét Kérdőívének rövidített változatát, a Kapcsolati Elégedettség Skálát, valamint a Rosenberg Önértékelés Skálát tartalmazta.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis a kérdőív négy dimenzióját azonosította (a Párkapcsolati gyanakvás, a Reális párkapcsolati féltékenység, a Társas féltékenység és a Testvérféltékenység), amelyek a teljes variancia 62%-át magyarázzák. A konfirmátoros faktoranalízis az eredeti, háromfakto- ros modellel szemben a négydimenziós modell esetén jelzett megfelelő illeszkedést. A reliabilitásvizsgálat magas belső konzisztenciát mutatott. A nemi különbség, a részletes életkori csoportok elemzése és a párkapcsolati státusz vonatkozásában kapott adatok igazolják a féltékenység konstruktumvaliditását. Továbbá, a korábbi empirikus kutatásoknak megfelelően a féltékenység és az önértékelés vonatkozásában kapott gyenge negatív együttjárás (r = –0,28; p < 0,001) és a féltékenység depresszióval kapcsolatos gyenge pozitív (r = 0,30; p < 0,001) és szorongással kapcsolatos mérsékelt pozitív korrelációja (r = 0,37; p < 0,001) alátámasztja az Önbevallásos Féltékenység Skála konstruktum validitását. A Párkapcsolati gyanakvás és a Reális párkapcsolati féltékenység korrelációs együtthatói értékes információval járulnak hozzá a féltékenység megítélésének adaptív vs. maladaptív voltához.

Összefoglalás

Az eredmények tükrében az Önbevallásos Féltékenység Skála a diszpozícionális féltékenység mértékének megbízható és érvényes mérőmódszere, amely további populációszintű és klinikai mintán történő kutatás számára nyújthat adekvát mérőeszközt.

Open access

A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok normatív mintán

Experiences with the usage of the 15-item Geriatric Depression Scale (Short Form) on a Hungarian sample

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Tamás Szekeres
and
Rita Hargitai

Bevezetés: Az időskori depresszió gyakran aluldiagnosztizált, noha a vezető pszichés problémát jelenti ebben az életkorban. A Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) az időskori depresszió tüneteinek felmérésére alkalmas kérdőív, amelyet gyakran alkalmaznak nemzetközi viszonylatban a klinikumban. Célkitűzés: Jelen tanulmány célkitűzése kettős. Elsődleges célja a 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) hazai normatív mintán történő tesztelése és az alkalmazásával szerzett tapasztalatok közreadása. Másodsorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az idősek mintáján van-e protektív szerepe az online tér használatának a depresszió vonatkozásában. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves kutatásban 65 éves és afeletti életkorú vizsgálati személyek önkéntesen vettek részt, az adatokat anonim módon, papír–ceruza alapon (n = 142) és online (n = 167) formában gyűjtöttük. A kérdőív validálásához az Egészségügyi Világszervezet Rövidített Életminőség Kérdőívét, a Rövidített WHO Jól-Lét Kérdőívet, valamint a Zung Önértékelő Depresszió Skálát használtuk. A válaszmeghamisító tendenciák szűrésére a Caprara-féle Big Five Kérdőív Szociális Kívánatosság alskáláját alkalmaztuk. Eredmények: A parallel-elemzés eredménye egyfaktoros struktúrát jelez, és az egyetlen faktor az összvariancia 64,8%-át magyarázza. A kérdőív megbízhatósága kiváló (Cronbach-α = 0,95). A GDS-SF az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel: a GDS-SF és az életminőség alfaktorai közötti korrelációs együttható (r) értéke –0,59 és –0,61 közötti (p < 0,001), a jólléttel –0,71 (p < 0,001), míg a Zung Önértékelő Depresszió Skálával 0,74 (p < 0,001). A papíralapú és az online adatgyűjtésben részt vevő vizsgálati személyek körében nem találtunk szignifikáns különbséget a depreszszió előfordulási gyakoriságában, amennyiben kontroll alatt tartjuk az életkor és az iskolai végzettség hatását. Következtetések: A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála magyar verziója megbízható és érvényes eszköz az időskori depresszió mérésére normatív mintán, miközben a klinikai minta vonatkozásában további vizsgálatok szükségesek.

Introduction: Geriatric depression is the leading mental disorder among the older population, although it is often underdiagnosed. The Geriatric Depression Scale (Short Form) (GDS-SF) is a screening tool designed to measure depressive symptoms in older adults and is used by clinicians globally. Objective: The primary objective of the study is the psychometric testing of GDS-SF among pensioners, as well as to present our experiences with using the questionnaire on a Hungarian sample. The secondary objective of the study is to explore whether the use of online space is a protective factor against developing depressive symptoms in this population. Methods: A total of 309 participants took part in this cross-sectional study, all of them above the age of 65, with full anonymity granted to all involved. The questionnaire was available in paper-based (n = 142) and online (n = 167) format as well. For the validation of GDS-SF, the Abbreviated World Health Organization Quality of Life Questionnaire, the Abbreviated WHO Well-Being Questionnaire, and the Zung Self-Rating Depression Scale were used. The Social Desirability Scale of the Caprara Big Five Questionnaire was used to filter out response distortion tendencies. Results: The results of the parallel analysis of the questionnaire supported a one-factor structure design, with 64.8% of the variance explained. According to the validity analysis, GDS-SF showed sufficient direction and degree of correlation with the questionnaires used for comparison and was in accordance with our a priori assumed direction and degree of correlation. Upon examination we discovered that the GDF-SF has a correlation coefficient (r) between –0.59 and –0.61 (p < 0.001) with the quality of life subfactors, –0.71 (p < 0.001) with wellbeing, and 0.74 (p < 0.001) with Zung Self-Rating Depression Scale. The reliability of the survey also proved to be excellent. There was no significant difference between the prevalence of depression between the two groups (paper-based and online), when controlling for the effects of age and level of education. Conclusions: The Hungarian version of the 15-item Geriatric Depression Scale is a reliable and valid tool for measuring depressive symptoms in the older normative adult population. Regarding the clinical sample, further exploration is needed.

Open access

Dializált betegek életviteli nehézségeinek megismerése kvantitatív vizsgálómódszerekkel

Investigation of lifestyle difficulties in dialysis patients using quantitative testing methods

Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Mátyás
,
Rita Hargitai
, and
Ágnes Haris

Összefoglaló. Bevezetés: A krónikus vesebetegség tünetei, a kezelés sajátosságai nagymértékben korlátozzák a páciensek mindennapi életvitelét, hatással vannak testi és lelki egészségükre, és nehezítik társas kapcsolataikat. Célkitűzések: A jelen kutatás célja a magyar dializált betegpopuláció egészségműveltségének, életminőségének és betegségterhének megismerése, továbbá a kezelési típusok hatását kívántuk felmérni a fent említett pszichológiai tényezők mentén. Módszer: A vizsgálatban 42 krónikus dializált személy vett részt: 31 hemodializált és 11 hasi dialízist végző vesebeteg. Átlagéletkoruk 63,33 ± 12,92 év. A minta életkor, nemi eloszlás és családi állapot alapján reprezentatív. Kérdőíves technikával mértük a betegek életminőségét, egészségműveltségét és betegségterhét. Eredmények: Eredményeink szerint a peritonealis dialízist végző betegek szignifikánsan magasabb egészségműveltséggel rendelkeznek, mint hemodializált betegtársaik. Ez a jelentős különbség az életminőségük több területén is kimutatható volt. Következtetés: Eredményeink a betegedukáció és a kezelőszemélyzettől kapott támogatás (bátorítás) jelentőségére hívják fel a figyelmet. A betegoktatás a hemodializált betegcsoport esetében is kiemelten fontos. A klinikai szempontból hasznos intervenciós javaslatokat fogalmaztunk meg, melyek célzottan az egészségműveltség fejlesztésére irányulnak. Orv Hetil. 2021; 162(30): 1208–1215.

Summary. Introduction: The symptoms of chronic kidney disease, the peculiarities of the treatment greatly limit the patients’ daily life, affect their physical and mental health and make their social relationships more difficult. Objective: The purpose of this research is to explore the health literacy, the health-related quality of life and illness intrusiveness of Hungarian dialysis patients. Furthermore, we wanted to assess the effect of treatment types along the psychological factors mentioned above. Method: The sample consisted of 42 patients with chronic kidney disease, 31 of whom have hemodialysis and 11 have peritoneal dialysis treatment. Their mean age was 63.33 ±12.92 years. The sample is representative by age, gender, and marital status. We measured the health-related quality of life, the health literacy and illness intrusiveness of the patients using special questionnaire techniques. Results: The peritoneal dialysis patients have significantly higher health literacy than their hemodialysis counterparts. This significant difference was seen in several areas of their quality of life as well. Conclusion: Our results draw attention to the importance of patient education and the special support by the treatment staff. The patient education for the haemodialysis group is of paramount importance for the hemodialysis group, too. We have formulated clinically useful intervention proposals aimed at improving health literacy. Orv Hetil. 2021; 162(30): 1208–1215.

Open access

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik.

Restricted access

Krónikus légzőszervi betegek élményvilágának vizsgálata a COVID–19-világjárvány idején interpretatív fenomenológiai analízissel

Exploring the experiences of chronic respiratory patients during the COVID-19 pandemic using interpretative phenomenological analysis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Edina Tomán
,
Judit Nóra Pintér
, and
Rita Hargitai

Elméleti háttér: A koronavírus világjárvány idején a krónikus légzőszervi betegek fizikai sérülékenységük mellett a mentális problémákra is fokozottan érzékenyek lehetnek. Betegségük sajátosságaiból kifolyólag nagyobb valószínűséggel rendelkeznek már meglévő tapasztalattal krízishelyzetek, súlyos egzisztenciális kérdések és az ezekkel való megküzdés területén. Ezeknek a korábbi tapasztalatoknak szerepe lehet a COVID–19-járvánnyal kapcsolatos veszélyeztetettség megélése szempontjából. Az egyre nagyobb számú kvantitatív kutatáson alapuló szakirodalom ellenére az érintettek szubjektív tapasztalatainak megismerése továbbra is hiányzik. Cél: Kutatásunk célja a krónikus légzőszervi betegek COVID–19-világjárvány általi veszélyeztetettségélményének, tapasztalatainak feltárása és mélyebb megértése volt kvalitatív, idiográfiás módszerrel. Az alábbi kutatási kérdésekre kívántunk választ kapni: 1. Hogyan viszonyulnak az interjúalanyok a légzőszervi alap- betegségükhöz? 2. Mit jelent a számukra a veszélyeztetettség megélése? 3. Hogyan hatnak az alapbetegséggel kapcsolatos eredeti tapasztalatok a világjárvánnyal járó sérülékenység megélésére? Módszerek: Vizsgálatunkhoz az interpretatív fenomenológiai analízis módszerét használtuk. A kutatásban 8 fő vett részt: 7 nő és 1 férfi, 29–60 évesek, a következő diagnózisok valamelyikével: asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség, cisztás fibrózis. Eredmények: A félig strukturált interjúk elemzése során három főtéma bontakozott ki: 1. légzőszervi betegség mint a mindennapokat meghatározó tapasztalat, 2. a koronavírus világjárvány hatása az énre és az identitásszerveződésre, illetve 3. a veszélyeztetettség megéléséhez való alkalmazkodás. A levegőtlenség a progresszív tüdőbetegségek legnehezebben tolerálható, leginkább félelmetes velejárója, amely élmény különböző módokon kapcsolódhat a félelemmel és a szorongással. A COVID–19 potenciális fertőző volta éles határvonalat húz a veszélyeztetett Én és a veszélyes Másik; vagyis az én és a világ közé, továbbá kritikus élethelyzetet jelent a társas szükségletek és vágyak kielégíthetősége szempontjából. Adaptációjukban alapvetően énvédő mechanizmusok, illetve érzelem- fókuszú stratégiák bontakoztak ki. Következtetések: A jelenlegi világjárvány jelentős hatást gyakorol az érintett betegek életére. A koronavírus elsősorban légutakat érintő természete miatt az érintettek veszélyeztetettként tekintenek önmagukra, a veszélyeztetettség megélése pedig alapvetően meghatározza életüket; döntéseiket, a világhoz való kapcsolódásukat, identitásszerveződésüket, megküzdésüket, s megkérdőjelezi a világ biztonságosságába vetett hitüket. A krónikus légzőszervi betegek tapasztalatainak feltárása kiemelt jelentőséggel bír a járvány pszichoszociális hatásait mérséklő stratégiák kidolgozásában.

Open access

A viselkedéses gátló és aktiváló rendszer skálák (BIS-BAS) hazai adaptációja

Hungarian adaptation of behaviour inhibition system/behaviour activation system scales (BIS-BAS scales)

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Rita Hargitai
,
Krisztina Csókási
,
Anita Deák
,
László Nagy
, and
Tamás Bereczkei

Háttér

A Carver és White (1994) által kidolgozott Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák (BIS-BAS Skálák) a legszélesebb körben használt és leginkább idézett mérőeszköz, amely Gray (1982, 1991) Megerősítésre való érzékenység elméletén alapul (Reinforcement Sensitivity Theory , RST).

Cél

A kérdőív magyar nyelven nem érhető el, ezért jelen tanulmány célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú mintán történő hazai adaptációja során szerzett pszichometriai jellemzők közreadásával.

Módszer

A kérdőívet keresztmetszeti kutatás során vizsgáltuk, egészséges felnőttek 1430 fős mintáján (M=29,36 év). Az alkalmazott kérdőívek: Eysenck Személyiség Kérdőív (EPQ), Büntetés és Jutalomérzékenység Kérdőív (SPSRQ), Zuckerman–Kuhlman Személyiség Kérdőív (ZKPQ).

Eredmények

A reliabilitásvizsgálat jó belső megbízhatóságot jelez (Cronbach-α=0,70–0,82), az intraklassz korreláció alapján a kérdőív skálái időben megbízhatóak (ICC=0,76–0,88). A feltáró faktoranalízis öt önálló főkomponenst azonosított, amelyek a teljes variancia 57%-át magyarázzák. A kérdőív konfirmatív faktoranalízise az eredeti négyfaktoros struktúrával szemben a szorongás és a félelem konstruktumát egymástól elkülönítő, revideált RST-elméletet támasztja alá. A kérdőív skáláinak konvergens és diszkriminatív validitása során kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi adatokkal.

Konklúzió

A BIS-BAS Skálák magyar adaptációja alkalmas a viselkedéses gátló és aktiváló rendszer szenzitivitásának mérésére, ugyanakkor a revideált RST-elmélet igazolása további empirikus kutatásokat tesz szükségessé.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Enikő Csilla Kiss
,
Dóra Vajda
,
Mátyás Káplár
,
Krisztina Csókási
,
Rita Hargitai
, and
László Nagy

Elméleti háttér: A rezíliencia azon jellemzőket foglalja magában, amelyek elősegítik a veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást, enyhítik a stressz negatív hatásait és lehetővé teszik a változásokkal szembeni adaptív megküzdést. A Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) a lelki ellenálló képesség mérésére kidolgozott eszköz. Cél: A kutatás célja a 25-itemes CD-RISC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 100 fős autoimmun betegcsoport (átlagéletkor = 51,49 év; szórás = 12,87 év) és 164 fős egészséges kontrollcsoport vett részt (átlagéletkor = 43,77 év; szórás = 15,78 év), akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Connor-Davidson Rezíliencia Skála, Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS), Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI). Eredmények: Magyar mintán a konfirmatív faktorelemzés nem igazolta az eredeti rezíliencia-kérdőív 5-faktoros struktúráját, míg a feltáró faktorelemzés 6 faktort eredményezett. A kérdőív Cronbach-alfa értéke magas (0,869) volt. A CD-RISC az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a TCI önirányítottságot (r = 0,449; p < 0,001) és együttműködést (r = 0,171; p < 0,05) mérő skáláival; míg szignifikáns negatív együttjárást a TCI ártalomkerülést mérő skálájával (r = –0,558; p < 0,001) és a HADS depressziót (r = –0,477; p < 0,001) és szorongást (r = –0,326; p < 0,001) mérő alskáláival. Egy bináris logisztikus regresszió-analízis eredményei igazolták, hogy a CD-RISC alkalmas az autoimmun beteg és egészséges csoport elkülönítésére a rezíliencia értékek mentén. Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy a 25-itemes CD-RISC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a rezíliencia mérésére.

Open access

Énkép egyértelműség mérése és korrelátumai

Adaptation of the Self-Concept Clarity scale in Hungary

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Rita Hargitai
,
Sándor Rózsa
,
Ernő Hupuczi
,
Béla Birkás
,
István Hartung
,
Eszter Hartungné Somlai
,
István Tiringer
,
László Martin
, and
János Kállai

Elméleti háttér

A Campbell és munkacsoportja (1996) által kidolgozott Énkép Egyértelműség Skála (Self-Concept Clarity Scale; SCCS) az énkép egyik strukturális jellemzőjének, önfogalmunk világosan és határozottan defi niált jellegének mérésére alkalmas eszköz.

Cél

A tanulmányban bemutatjuk a kérdőív magyar változatát, és értékeljük annak pszichometriai jellemzőit. Módszer: Önbeszámolón alapuló, kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatban 1205 fő (245 férfi , 960 nő; átlagéletkor 27,05 év, SD = 9,8 év) vett részt. Az SCCS mellett a Rosenberg Önbecsülés Skálát (RSES-H), a Szorongásérzékenység Indexet (ASI), a Bizonytalansággal Szembeni Intolerancia (IUS) és a Szkizotípia Személyiség Kérdőívet (SPQ-BH) vettük fel.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis egy faktort jelez, amely a variancia 50,8%-át magyarázza. Ezen egydimenziós modell illeszkedése elfogadhatónak bizonyult (CFI = 0,939; TLI = 0,925; RMSEA = 0,079; CI90 = 0,072–0,085). A skála belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa: 0,88). A validitásra vonatkozó eredmények igazolták a nemzetközi adatokat: az önértékelés és az énkép egyértelműség egymással közepesen erősen, pozitívan kapcsolódó, ugyanakkor egymást nem helyettesíthető konstruktumok. Az énkép egyértelműsége közepesen erős mértékben, negatív módon asszociálódik a szorongáshoz kötődő szomatikus és kognitív tünetekkel (ASI), valamint a bizonytalan, kétértelmű helyzetekre/eseményekre vonatkozó negatív reagálási módokkal (IUS). A szorongáson alapuló személyiségvonások mellett igazoltuk az SCCS szkizotípiás érintettség mértékével (SPQ) való negatív kapcsolatát is. Következtetések: Az SCCS magyar verziója az énkép egyértelműségének, világosan artikulált jellegének megbízható és érvényes mérőmódszere, amely általános, pszichés sebezhetőséget, sérülékenységet jelző mérőeszközként támpontul szolgálhat pszichopatológiai tárgyú kutatások mellett a terápiás hatékonyság megítélésében.

Theoretical background

The Self-Concept Clarity Scale (SCCS) developed by Campbell et al. (1996) is suitable for measuring one structural feature of the self-concept, its clearly and fi rmly defi ned nature. Purpose: In this study we present the Hungarian version of the Self-Concept Clarity Scale (SCCS-H) and evaluate its psychometric characteristics. Method: 1205 persons (245 men, 960 women; average age 27.05 years, SD = 9.8 years) participated in a cross-sectional, self-reporting questionnaire-based research. Besides SCCS, the Rosenberg Self Esteem Scale (RSES), the Anxiety Sensitivity Index (ASI), the Intolerance of Uncertainty Scale (IUS) and the Schizotypal Personality Questionnaire (SPQ-BH) were also administered. Results: The exploratory factor analysis revealed one factor, which explained 50.8% of the total variance. The fi t of our one-dimensional model was acceptable (CFI= 0.939; TLI=0.925; RMSEA=0.079; CI90=0.072-0.085). The reliability analysis indicated good internal consistency for the instrument (α=0.88). Construct-validity results are consistent with the literature: self-concept clarity moderately positively correlated with self-esteem, however they are not replaceable constructs. Self-concept clarity is moderately negatively associated with anxiety-based somatic and cognitive symptoms (ASI) and with negative responses to uncertain, ambiguous events/situations (IUS). In addition to anxiety-based personality traits we also verifi ed the negative correlation of SCCS with the degree of schizotypic involvement (SPQ). Conclusion: The Hungarian version of Self-Concept Clarity Scale can be considered a reliable and valid measurement tool for the clear and confi dent nature of self-concept. Being an indicator of general, psychological vulnerability, SCCS may serve both as a reference point for psychopathological research and as a screening tool for mental patients, furthermore for assessing psychotherapeutic effi cacy too.

Open access

A Tellegen Abszorpciós Skála részletes pszichometriai elemzése

Psychometric properties of the Tellegen Absorption Scale

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Sándor Rózsa
,
Ernő Hupuczi
,
László Martin
,
Béla Birkás
,
István Hartung
,
Rita Hargitai
,
József Varga
,
András Láng
,
István Tiringer
, and
János Kállai

Háttér

Az abszorpció mérésére a leggyakrabban a 34 tételes Tellegen Abszorpció Skálátalkalmazzák. Az önjellemző mérőeszköz széles körű elterjedtségének ellenére viszonylag‍csekély azon közlemények száma, amelyek a mérőeszköz részletes pszichometriai jellemzőinekfeltárására (pl. faktorszerkezet, skálák belső konzisztenciája) irányulnak.

Célkitűzés

Vizsgálatunk fő kérdésfeltevése az, hogy az abszorpció mennyire tekinthető önálló, látensdimenziónak, bontható-e további alfaktorokra, illetve az alfaktorokból képzett skálák milyen‍megbízhatóságúak, és mennyivel árnyalják a főskálán szerzett eredményeket. Kíváncsiakvoltunk arra is, hogy az 5-fokozatú Likert-skálás és a dichotóm válaszformátumok‍mennyire befolyásolják a mérőeszköz strukturális validitását és skáláinak belső homogenitását.

Módszerek

Az 5-fokozatú Likert-skálás válaszformátumú TAS-t összesen 1935hallgató töltötte ki, a dichotóm válaszformátumút pedig 399 személy. A mérőeszköz‍strukturális validitását feltáró és megerősítő faktorelemzések (pl. egyfaktoros modell, modellmásodrendű faktorral, bifaktoros modell), valamint parallel-elemzés segítségével‍vizsgáltuk. A kapott alksálák reliabilitását nemcsak a hagyományos módon (Cronbachalfa),hanem az általános faktor kontrollálása mellett is kiszámoltuk (hierarchikus omega,‍magyarázott közös variancia).

Eredmények

Az eredeti 34 tételes változatok (Likert-skálásés dichotóm válaszformátumú), illetve a feltáró faktorelemzések eredményei alapján rövidített‍23 tételes változat megerősítő faktorelemzései során egyértelműen a bifaktoroselrendezések adták a legjobb illeszkedési mutatókat és az általános faktor (főskála) megbízhatósága‍kiváló volt. Ezzel szemben az alkálák reliabilitása, az általános faktor kontrollálásamellett, már nem volt megfelelő. Az alkalmazható faktorok számának meghatározására‍a parallel-elemzés kiváló becslést adott, mind az 5-fokozatú Likert-skálás, mind adichotóm válaszformátum esetében az egydimenziós szerkezetet valószínűsítette.

Következtetések

A kapott eredményeink egyrészről alátámasztják azt, hogy az abszorpció egy látens pszichológiai változónak tekinthető, másrészről pedig a hagyományos statisztikaimódszerek korlátaira hívják fel a figyelmet, és a többféle módszer kombinált alkalmazásának‍hatékonyságát támasztják alá.

Open access