Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Rita Józsa x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Experimental fields of a tobacco breeding station in Hungary at Debrecen were surveyed for potato virus Y (PVY) populations for over a decade. In this field, hundreds of crosses were grown regularly and most of them were lines and hybrids genetically resistant against potato virus Y. From 1993, transgenic tobacco lines bearing the coat protein gene of the new tuber necrotic strain of potato virus Y (NTN) were planted in this experimental field and tested yearly for their virus resistance and the durability of their resistance. During this period, no peculiar strain of PVY was observed, judging from symptoms or using biological tests. In the last five year period the biological observations of PVY isolates were combined with partial molecular analysis. The coat protein gene of PVY from all different isolates collected yearly was cloned, and the most variable 5' ends of the genes were sequenced and compared. All isolates belonged to the new tuber necrotic strain except one, showing the relative stability of the potato virus Y population in an area where genetically different tobacco lines, including transgenic ones, are grown and exposed to natural infection.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors: Barbara Buday, Tünde Horváth, Enikő Kulcsár, Csaba Salamon, Botond Literáti Nagy, Kitty Barta, Márta Vitai, Rita Józsa, Zsuzsanna Vecsei, Katalin Bezzegh, József Kiss, Éva Péterfai, László Koltay, and László Korányi

Worldwide there is an increasing number of patients with insulin resistance, type 2 diabetes mellitus and osteoporosis. Paradoxically, the diabetes epidemic is driven by the same obesity which protects the bones in obese females. With these core facts in mind the aim of the study was to investigate the connection between early glucose intolerance, insulin resistance, bone density and metabolism. Patients and methods: 20 healthy patients and 51 glucose intolerant women in perimenopause matched for age (49 ± 9 years) were selected for the study. Their metabolic status was determined by OGTT and hyperinsulinemic-euglycemic clamp. For each of these patients, glucose, insulin, leptin, resistin, adiponectin and lipid levels were measured. Body composition and bone mineral density over lumbar spine and the femur neck were measured by DEXA. Results: There was no difference in BMD observed between the two groups. Significant correlation was found between total body glucose utilisation and bone density in the healthy group (lumbar spine r = –0,4921, p < 0.05, femur neck: r = –0.4972, p < 0.05), while this correlation disappeared (lumbar spine: r = –0.022, ns; femur neck: r = –0.314, ns) with deteriorating glucose tolerance. Among adipokines measured, only adiponectin correlated with lumbar spine density in both groups ( r = –0.5081, p < 0.05; –0.2804, p < 0.05), but not with femur density where this connection disappeared in glucose intolerance (r = –0.6742, p < 0.01; –0.1723, ns). Resorption quotient formed by P1NP/β-crosslaps increased significantly in glucose intolerant subjects. This suggests that bone resorption decreases with worsening insulin resistance. Conclusion: Inverse correlation was found between bone density, glucose metabolism and insulin sensitivity in healthy women in perimenopause. Furthermore, this connection disappeared with the deterioration of glucose metabolism and the progression of insulin resistance. Decreasing insulin sensitivity of bones and the “escape” from metabolic control may result in hyperdensity, which is frequently observed in Type 2 diabetics.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Buday, Tünde Horváth, Enikő Kulcsár, Csaba Salamon, Botond Literáti Nagy, Kitty Barta, Márta Vitai, Rita Józsa, Istvánné Vecsei, Katalin Bezzegh, József Kiss, Éva Péterfai, László Koltay, and László Korányi

Az elhízás, a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség és a csontritkulás előfordulása világszerte növekszik, vagyis a világméretű diabéteszjárványt az az elhízás „hajtja”, amely nők esetében erősebb csontokat eredményez. Vizsgálatunk során a glükózanyagcsere-zavar korai időszakában kerestük a csontállapot és a metabolikus paraméterek közötti összefüggéseket. A vizsgálatban 20 egészséges és 51 glükózintoleráns (49 ± 9 év) nőbeteg vett részt. Mértük a szénhidrát-, lipid- és csontanyagcsere paramétereit, a csontok denzitását (lumbális 1–4 csigolyákon és a femur nyakon); cukorterheléses és hyperinsulinaemiás-normoglykaemiás klamp vizsgálatot végeztünk. A csontok denzitása a két csoport között nem különbözött. Az egészségesek denzitása szoros kapcsolatban volt az egésztest-cukorfelhasználással (inzulinérzékenység) (gerinc r = –0,4921, p < 0,05, femur: r = –0,4972, p < 0,05), de a romló glükóztoleranciával ez a kapcsolat megszűnt (gerinc: r = –0,022, ns; femur: r = –0,3136, ns). Az adipokinek közül csak az adiponectin korrelált a denzitással, amíg ez a kapcsolat a cukoranyagcsere romlásával megmaradt a gerincen ( r = –0,5081, p < 0,05; –0,2804, p < 0,05), eltűnt a femuron ( r = –0,6742, p < 0,01; –0,1723, ns). A formációs és reszorpciós markerből képzett „reszorpciós hányados” növekedése a glükózanyagcsere romlásával csökkenő csontreszorpciót jelezte. Adataink az inzulinrezisztencia „gold standard” mérőmódszerét használva szoros kapcsolatot igazoltak a glükózanyagcsere, inzulinérzékenység és a csontok állapota között az egészséges, változó korban lévő nőkben, mely a glükóztolerancia romlásával és az inzulinrezisztencia kialakulásával megbomlik. Az egészségesekben észlelhető, de az inzulinrezisztencia kialakulásával romló, negatív adiponectin-csont kapcsolat értelmezése további vizsgálatokat igényel.

Restricted access