Search Results
You are looking at 1 - 6 of 6 items for
- Author or Editor: Rita Kálmán x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
Az Ekman és Friesen (1976, 1978) által összeállított alapérzelmeket kifejező képgyűjtemény méltán az arcfelismeréssel foglalkozó kutatások egyik legközkedveltebb ingeranyaga.
Tanulmányunkban a fent említett képgyűjteményből összeállított standard módszerrel, az Ekman 60 Arc Teszttel végzett hazai kutatási eredményeinkről számolunk be, melynek empirikus hátterét 208 fős (151 nő és 57 férfi) normatív minta alkotja. Kisebb almintákon az érzelmi arcfelismerésre kidolgozott módszer mellett a Big Five Inventory-t, a Bar-On Érzelmi Intelligencia Kérdőívet, a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat, a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a Torontó Alexitímia Skálát, az Érzelmi jelek csoportosítása és a Szempár-tesztet is felvettük.
Az Ekman 60 Arc Teszt skáláinak belső konzisztencia mutatói és teszt-reteszt megbízhatósága összességében jónak mondható, amely eredmények a mérőeszköz reliabilitását támasztják alá. Az Ekman 60 Arc Teszt más önjellemző módszerekkel történő összevetése a módszer érvényességét dicséri, és a képességalapú mérés hasznosságát mutatja.
Abstract
Purpose
The frailty concept has become a fundamental part of daily clinical practice. In this study our purpose was to create a risk estimation method with a comprehensive aspect of patients' preoperative frailty.
Patients and methods
In our prospective, observational study, patients were enrolled between September 2014 and August 2017 in the Department of Cardiac Surgery and Department of Vascular Surgery at Semmelweis University, Budapest, Hungary. A comprehensive frailty score was built from four main domains: biological, functional-nutritional, cognitive-psychological and sociological. Each domain contained numerous indicators. In addition, the EUROSCORE for cardiac patients and the Vascular POSSUM for vascular patients were calculated and adjusted for mortality.
Results
Data from 228 participants were included for statistical analysis. A total of 161 patients underwent vascular surgery, and 67 underwent cardiac surgery. The preoperatively estimated mortality was not significantly different (median: 2.700, IQR (interquartile range): 2.000–4.900 vs. 3.000, IQR: 1.140–6.000, P = 0.266). The comprehensive frailty index was significantly different (0.400 (0.358–0.467) vs. 0.348 (0.303–0.460), P = 0.001). In deceased patients had elevated comprehensive frailty index (0.371 (0.316–0.445) vs. 0.423 (0.365–0.500), P < 0.001). In the multivariate Cox model an increased risk for mortality in quartiles 2, 3 and 4 compared with quartile 1 as a reference was found (AHR (95% CI): 1.974 (0.982–3.969), 2.306 (1.155–4.603), and 3.058 (1.556–6.010), respectively).
Conclusion
The comprehensive frailty index developed in this study could be an important predictor of long-term mortality after vascular or cardiac surgery. Accurate frailty estimation could make the traditional risk scoring systems more accurate and reliable.
Abstract
Background
Hormone level changes after heart surgeries are a widely observed phenomenon due to neurohormonal feedback mechanisms that may affect postoperative morbidity and mortality. The current study aimed to analyze the changes in thyroid and sex hormones in the first 24 postoperative hours after heart surgery.
Methods
This prospective, observational study (registered on ClinicalTrials.gov: NCT03736499; 09/11/2018) included 49 patients who underwent elective cardiac surgical procedures at a tertiary heart center between March 2019 and December 2019. Thyroid hormones, including thyroid-stimulating hormone (TSH), triiodothyronine (T3), and thyroxine (T4), and sex hormones, including prolactin (PRL) and total testosterone, were measured preoperatively and at 24 h postoperatively.
Results
Significant decreases in serum TSH (P < 0.001), T3 (P < 0.001) and total testosterone (P < 0.001) levels were noted, whereas T4 (P = 0.554) and PRL (P = 0.616) did not significantly change. Intensive care unit (ICU) hours (P < 0.001), mechanical ventilation (P < 0.001) and Vasoactive-Inotropic Score (VIS) (P = 0.006) were associated with postoperative T3 level. ICU hours were associated with postoperative T4 level (P = 0.028). Postoperative and delta testosterone levels were in connection with lengths of stay in ICU (P = 0.032, P = 0.010 respectively). Model for End-Stage Liver Disease (MELD) scores were associated with thyroid hormone levels and serum testosterone.
Conclusions
T3 may represent a marker of nonthyroidal illness syndrome and testosterone may reflect hepatic dysfunction. In addition, PRL may act as a stress hormone in female patients.
Bevezetés: A cystás fibrosis progresszív genetikai betegség, amely korlátozhatja a betegek mindennapi életét, befolyásolja életminőségüket. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai cystás fibrosisban szenvedő betegek életminőségének felmérését. Módszer: Az életminőség értékelésére betegségspecifikus kérdőív (The Cystic Fibrosis Questionnaire – Revised) magyar nyelvre validált változatát alkalmazták. A betegség súlyossági állapotát Shwachman–Kulczycki-pontszám segítségével határozták meg. Spirometriai vizsgálat is történt. Eredmények: A vizsgálatban 59 beteg (átlagéletkor 14,03±4,8 év) vett részt öt magyarországi centrumból. A 8–13 éves korosztályban a gyermekek és szüleik válaszai között a következő korrelációkat állapították meg: fizikai aktivitás = 0,77 (p<0,001); érzelmi állapot = 0,07 (p<0,001); étkezési zavarok = 0,51 (p<0,001); kezelés terhe = 0,21 (p<0,001); testkép = 0,54 (p<0,001); légúti tünetek = 0,49 (p<0,001); emésztési tünetek = 0,40 (p<0,001). Következtetések: A gyermekkori életminőség felmérése során a gyermekek és szüleik véleménye szorosan megegyezett azokban a dimenziókban, amelyek a fizikális területre vonatkoztak, azonban a pszichoszociális doménekben lényeges különbségek voltak mérhetők. Cystás fibrosisos gyermekek életminőség-vizsgálata során mind a gyermekek, mind a szülők véleményének figyelembevétele ajánlott. Orv. Hetil., 2013, 154, 784–791.
Abstract
Multidrug resistance due to the production of extended-spectrum beta-lactamases (ESBLs) is a major problem in human as well as in veterinary medicine. These strains appear in animal and human microbiomes and can be the source of infection both in animal and in human healthcare, in accordance with the One Health theorem. In this study we examined the prevalence of ESBL-producing bacteria in food-producing animals. We collected 100 porcine and 114 poultry samples to examine the prevalence of ESBL producers. Isolates were identified using the MALDI-TOF system and their antibiotic susceptibility was tested using the disk diffusion method. ESBL gene families and phylogroups were detected by polymerase chain reactions. The prevalence of ESBL producers was relatively high in both sample groups: 72 (72.0%) porcine and 39 (34.2%) poultry isolates were ESBL producers. Escherichia coli isolates were chosen for further investigations. The most common ESBL gene was CTX-M-1 (79.3%). Most of the isolates belong to the commensal E. coli phylogroups. The porcine isolates could be divided into three phylogroups, while the distribution of the poultry isolates was more varied. In summary, ESBL-producing bacteria are prevalent in the faecal samples of the examined food-producing animals, with a dominance of the CTX-M-1 group enzymes and commensal E. coli phylogroups.
A gyermekkori koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladás diagnosztikája és kezelése
Diagnosis and treatment of paediatric multisystem inflammatory syndrome
Összefoglaló. A SARS-CoV-2-fertőzés ritka gyermekkori szövődménye a sokszervi gyulladás, angol terminológiával paediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS). Két vagy több szerv érintettségével járó, súlyos tünetekkel induló betegségről van szó, amelynek tünetei átfedést mutatnak a Kawasaki-betegséggel, a toxikus sokk szindrómával és a makrofágaktivációs szindrómával. A PIMS-betegek intenzív terápiás osztályon vagy intenzív terápiás háttérrel rendelkező intézményben kezelendők, ahol biztosítottak a kardiológiai ellátás feltételei is. A szükséges immunterápia a klinikai prezentációtól függ. A jelen közleményben a szerzők a releváns nemzetközi irodalom áttekintését követően ajánlást tesznek a PIMS diagnosztikai és terápiás algoritmusára. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652–667.
Summary. Pediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS) is a rare complication of SARS-CoV-2 infection in children. PIMS is a severe condition, involving two or more organ systems. The symptoms overlap with Kawasaki disease, toxic shock syndrome and macrophage activation syndrome. PIMS patients should be treated in an intensive care unit or in an institution with an intensive care background, where cardiological care is also provided. The required specific immunotherapy depends on the clinical presentation. In this paper, after reviewing the relevant international literature, the authors make a recommendation for the diagnostic and therapeutic algorithm for PIMS. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652–667.
