Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for

  • Author or Editor: Rita Szabó x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Bevezetés: A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus az egészségügyi ellátással összefüggő és a bentlakásos szociális intézményekben előforduló fertőzések egyik leggyakoribb kórokozója, amely növeli a morbiditást és a mortalitást, valamint jelentős többletköltségekkel jár. Célkitűzés: A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus előfordulásának és kockázati tényezőinek bemutatása. Módszer: Szisztematikus irodalomkutatás 2006. január 1. és 2015. december 31. között a PubMed, a ScienceDirect és a Cochrane Library CENTRAL adatbázisokban. Eredmények: Az elmúlt 10 év során a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus prevalenciája az európai bentlakásos szociális intézményekben (12,6%) jóval alacsonyabb volt, mint Észak-Amerikában (33,9%). A leggyakoribb kockázati tényező a megelőző antimikrobiális terápia, kórházi felvétel és fertőzés/kolonizáció, a krónikus seb és a magas fokú ellátási igény. Következtetések: A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus előfordulásának és elterjedésének megelőzésére irányuló infekciókontroll-tevékenységek kiemelkedő közegészségügyi prioritásnak tekintendők mind az európai, mind a hazai bentlakásos szociális intézményekben. Orv. Hetil., 2016, 157(27), 1071–1078.

Restricted access

As a result of the age-related changes, more elders live in long-term care facilities (LTCFs). Due to their susceptibility, infections and excess use of antimicrobials are common. The aim was to estimate the burden of infections and antimicrobial use in Hungarian LTCFs in order to increase the attention given to the prevention. European-wide point prevalence survey was conducted between April and May 2013. For each resident who had a signs and symptoms of an infection and/or treated with an antibacterial for systemic use a resident questionnaire was completed. Descriptive statistics were used to present the data. In total, 91 LTCFs with 11,823 residents were selected in this survey. The 252 residents had a sign/symptom of an infection (2.1%) and 156 received antimicrobial (1.3%). Skin and soft tissues (36.5%) was the most frequent infection. However, antimicrobials were mostly prescribed for respiratory tract infections (40.4%). The most common therapeutic antimicrobial agent (97.5%) belonged to the quinolone antibacterials (34.2%). Our results emphasise the need for targeted improvement of antimicrobial use including: reducing the use of quinolone antibacterials in order to prevent the spread of Clostridium difficile and other antimicrobial resistant microorganisms among institutionalized residents.

Restricted access

Bevezetés: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulása és az antimikrobiális szerek használata gyakori a szociális intézmények ápoltjai között. A standardizált adatok hiányával szembesülve az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ létrehozott egy projektet, hogy az európai szociális intézményekben felmérjék a fertőzések és az antibiotikumhasználat prevalenciáját. Célkitűzés: A szerzők az európai projekt hazai adatainak bemutatását tűzték ki célul. Módszer: Hazánk 91 bentlakásos szociális intézménnyel és 11 823 ápolttal vett részt a 2013. májusban elvégzett pontprevalencia-vizsgálatban. Eredmények: A fertőzések prevalenciája 2,1% volt. A bőr- és lágyrész- (36%), a légúti (30%) és a húgyúti fertőzések (21%) fordultak elő leggyakrabban. Az antibiotikumokat legtöbbször húgyúti (40,3%), légúti (38,4%), illetve bőr- és lágyrész-fertőzésekre (13,2%) írták fel, amelyek 97,5%-a az ATC J01 alcsoportba (szisztémás antibakteriális szerek) tartozott. Következtetések: Az eredmények alapján a szerzők irányelvek és képzési programok kidolgozását tartják szükségesnek az infekció kontroll/prevenció és a helyes antibiotikumhasználat vonatkozásában a szociális intézmények számára. Orv. Hetil., 2014, 155(23), 911–917.

Restricted access

Absztrakt

Napjainkra a mobil kommunikációs eszközök a kommunikáció elengedhetetlen kellékeivé váltak a kórházakban a számtalan alkalmazási lehetőségnek köszönhetően (például diagnózis, oktatás), azonban potenciálisan kontaminálódhatnak különböző kórokozókkal. A szerzők célja, hogy áttekintsék a mobil kommunikációs eszközök szerepét a kórokozók terjesztésében, és ismertessék a hatékony megelőzési stratégiákat. Részletes szisztematikus irodalomkeresést végeztek a PubMed és a ScienceDirect adatbázisokban 2004. január és 2014. augusztus között. Kizárólag angol nyelvű és teljes terjedelmükben elérhető cikkeket kerestek, amihez megfelelő kulcsszavakat használtak. Potenciálisan relevánsnak 216 közlemény tűnt, amelyből 30 felelt meg a beválasztási kritériumoknak. Ezek alapján az egészségügyi dolgozók 8%-a fertőtleníti rendszeresen a mobil kommunikációs eszközeit, amelyek 40–100%-ban kontaminálódtak patogénekkel. Az egészségügyi dolgozók mobil kommunikációs eszközeiről legnagyobb számban kitenyészett kórokozó a koaguláznegatív Staphylococcus és a Staphylococcus aureus volt, amelyek nagy része (10–95,3%) methicillinrezisztens volt. Az oktatás, a kézhigiéné és a mobil kommunikációs eszközök rendszeres fertőtlenítése a bakteriális kontamináció csökkentésének hatékony módszere. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 802–807.

Open access

Pavlov has described hypnosis as a partial sleep. A contemporary approach to this altered state of consciousness will be discussed. Under laboratory conditions subjective and behavioral data will be analyzed after hypnotic induction, shamanic trance and relaxation with listening to music. Role of different cortical regions will be shown after different hypnotic inductions as a function of hypnotic susceptibility. The importance of context will be underlined as an important factor in the possible alteration of consciousness.

Restricted access

Transmission of pathogens via healthcare workers’ (HCWs) hands is one of the most frequent means of spreading multi-resistant organisms and occurring healthcare-associated infections (HAIs) in hospitals. The role of contaminated hands in pathogen transmission was recognized by Hungarian physician, Ignác Semmelweis. Hand hygiene prevents cross-infections in hospitals, but numerous epidemiological and microbiology-based studies have documented low compliance of HCWs with this simple procedure. Furthermore, hand hygiene perception of HCWs plays an important role in determining hand hygiene compliance. Our aim was to describe the opinion of HCWs about their perception regarding hand hygiene practice. Our further goal was to strengthen a laboratory basis for bacterial backup control of nosocomial pathogens. A cross-sectional descriptive study was conducted between December 2010 and February 2011 in 13 participating hospitals in Hungary. HCWs know that there is correlation between contaminated hands and HAIs (83%), but neither the frequency (62%) nor the implementation (73%) of their hand hygiene performance are satisfying.We recommend that multimodal interventions — highlighted active microbiological surveillance of HCWs’ hands — are the most suitable strategies to reduce the occurrence of HAIs and to determine their impact on cross-transmission of microorganisms and to overcome barriers of HCWs.

Restricted access

The traditional Hungarian method for determining soil phosphorus (P) status is ammonium-lactate acetic acid (AL) extraction. AL is an acidic solution (buffered at pH 3.75), which is also able to dissolve P reserves, so there is a need for extraction methods that also characterize the mobile P pool.

0.01 M CaCl2-P is considered to directly describe available P forms, because the dilute salt solution has more or less the same ionic strength as the average salt concentration in many soil solutions.

The amount of AL-P may be two orders of magnitude greater than that of CaCl2-P. Previous studies suggested that the relationship between AL-P and CaCl2-P was influenced by soil parameters. Regression analysis between AL-P and CaCl2-P showed medium or strong correlations when using soils with homogeneous soil properties, while there was a weak correlation between them for soils with heterogeneous properties.

The objective of this study was to increase the accuracy of the conversion between AL-P and CaCl2-P, by constructing universal equations that also take soil properties into consideration.

The AL-P and CaCl2-P contents were measured in arable soils (n=622) originating from the Hungarian Soil Information and Monitoring System (SIMS). These soils covered a wide range of soil properties.

A weak correlation was found between AL-P and CaCl2-P in SIMS soils. The amounts and ratio of AL-P and CaCl2-P depended on soil properties such as CaCO3 content and texture. The ratio of AL-P to CaCl2-P changed from 37 in noncalcareous soils to 141 on highly calcareous soils. CaCl2-P decreased as a function of KA (plasticity index according to Arany), which is related to the clay content, while the highest AL-P content was found on loam soils, probably due to the fact that a high proportion of them were calcareous.

The relationships between AL-P, CaCl2-P and soil properties in the SIMS dataset were evaluated using multiple linear regression analysis. In order to select the best model the Akaike Information Criterion (AIC) was used to compare different models. The soil factors included in the models were pHKCl, humus and CaCO3 content to describe AL-P, and KA, CaCO3 content and pHKCl to describe CaCl2-P. AL-P was directly proportional to pHKCl, humus and CaCO3 content, while CaCl2-P was inversely proportional to KA, CaCO3 content and pHKCl. The explanatory power of the models increased when soil properties were included. The percentage of the explained variance in the AL-P and CaCl2-P regression models was 56 and 51%, so the accuracy of the conversion between the two extraction methods was still not satisfactory and it does not seem to be possible to prepare a universally applicable equation. Further research is needed to obtain different regression equations for soils with different soil properties, and CaCl2-P should also be calibrated in long-term P fertilization trials.

Restricted access

A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház által bevezetett gyors reagálású rendszer hatása a kórházi mortalitásra

Effect of rapid response system on hospital mortality, implemented by Somogy County Kaposi Mór Teaching Hospital

Orvosi Hetilap
Authors: János Fogas, Rita Koroseczné Pavlin, Krisztina Szabó, Eszter Héra, Imre Repa, and Mariann Moizs

Összefoglaló. Bevezetés: Általánosságban elmondható, hogy a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmények intenzív terápiás osztályain (ITO) jelennek meg a legsúlyosabb kórképekkel és a legmagasabb halálozási aránnyal bíró esetek, rendszerint megkésve. Eltérően az ITO-tól, más betegellátó osztályokon előfordulhat, hogy nem észlelik megfelelően és időben a betegek olyan állapotváltozásait, melyek előre jelzik például a szívleállást vagy a keringési rendszer várható összeomlását. Ennek kiküszöbölésére jelenthet megoldást az úgynevezett gyors reagálású rendszer (RRS), melynek segítségével csökkenthető a kórházon belüli mortalitás. Célkitűzés: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház a teljes intézményre kiterjedően a 2016. évtől alkalmazza az RRS-t. A jelen tanulmány célja a kórházi mortalitás csökkentésével kapcsolatos első eredmények bemutatása. Módszer: Vizsgálatunkban az ITO-ra került betegek adatbázisán alapuló kereszttáblás, illetve nemparametrikus statisztikai módszereket alkalmaztuk. Eredmények: A statisztikai próbák eredményei alapján megállapítottuk, hogy az intenzív ellátás felvételi diagnózisai (légzési elégtelenség, neurológiai ok, reanimáció, szepszis, szív/keringési, egyéb ok) között statisztikailag igazolható eltérés tapasztalható (p = 3,815e-14) RRS alkalmazásával és a nélkül. Az RRS-sel felvettek között magasabb arányt képviseltek a légzési elégtelenséggel és szepszissel érkező, súlyosabb betegek, ugyanakkor kisebbnek bizonyult a reszuszcitáltak száma. Megbeszélés: Az RRS nélküli időszak 2,983%-os intézményi mortalitása az RRS-időszakban 2,932%-ra csökkent, azonban a beküldő osztályonkénti adatokban jelentős különbségeket tapasztaltunk. 21 fekvőbeteg-osztály közül 19 osztály esetén csökkent a mortalitás az RRS bevezetését követően. Következtetés: Arra a megállapításra jutottunk, hogy a nemzetközi szakirodalom alapján bevezetett RRS növelte az egészségügyi ellátás hatékonyságát, és ezáltal sikerült csökkenteni az intézményi szintű mortalitást. Orv Hetil. 2021; 162(20): 782–789.

Summary. Introduction: In general, the cases with the most severe diseases and highest mortality rate are admitted to the intensive care units (ICU) usually late. Contrary to ICU, in other in-patient units it can happen that those changes in patients’ condition, which pre-indicate, e.g., cardiac arrest or collapse of circulatory system, are not noticed properly and in time. To eliminate this, the so-called rapid response system (RRS) can be the solution, by the help of which hospital mortality can be reduced. Objectve: The RRS has been used all institution-wide in Somogy County Kaposi Mór Teaching Hospital from 2016. The aim of this study is to demonstrate the results concerning hospital mortality cutdown. Method: Our analysis was based on ICU patients’ database and we applied cross-tabulation and non-parametric statistical methods. Results: We appointed, that among admission diagnosises to ICU (respiration insufficiency, neurological reason, reanimation, sepsis, cardiac/circulatory condition, other), statistically verifiable discrepancy can be experienced (p = 3.815e-14) with using RRS or without it. Among those admitted via RRS, more severe patients with respiration insufficiency and septic conditions were represented in higher rate, while the number of the admitted ones after resuscitation has decreased. Discussion: Hospital mortality rate of 2.983% without using RRS decreased into 2.932% in the period of using RRS, though we observed remarkable differences in data of non-ICU in-patient departments. Mortality has reduced in 19 in-patient departments out of 21, after implementing RRS. Conclusion: To sum it up, we identified that RRS implemented on the basis of international references has increased the efficiency of healthcare and owing to it, institution-level mortality has successfully decreased. Orv Hetil. 2021; 162(20): 782–789.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Mária Horváth, Rita Mágenheim, Beatrix Annamária Domján, Viktória Ferencz, Tímea Tänczer, Eszter Szabó, Rita Benkő, Csaba Szabó, Ádám Tabák, and Anikó Somogyi

Absztrakt

Bevezetés: Gestatiós diabetes mellitusban emelkedett oxidatív-nitratív stressz és poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktiváció van jelen, amely szerepet játszhat a későbbi élet során tapasztalt magasabb cardiovascularis kockázat kialakulásában. Célkitűzés: A szerzők azt vizsgálták, hogy 3 évvel a szülés után a megelőző gestatiós diabetes súlyossága befolyásolja-e az anyák érrendszerének állapotát, valamint milyen összefüggés mutatható ki az érfunkció romlása és az oxidatív-nitratív stressz és poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktiváció között. Módszer: Korábban súlyos (inzulinnal kezelt) vagy enyhe (diétával kezelt) gestatiós diabetesen átesett 40 nő nagyartériáinak funkcióját applanációs tonometriával, a mikrokeringést provokációs tesztek elvégzése során lézer-Doppler-módszerrel vizsgálták. A véralkotókban mérhető oxidatív-nitratív stresszt és poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktivációt kolorimetrás, valamint immunhisztokémiai technikával határozták meg. Eredmények: Inzulinnal kezelt gestatiós diabetesben a mikrokeringés zavarát, valamint az oxidatív stressz emelkedését mutatták ki. Következtetések: Az eredmények alapján az előzetesen igazolt gestatiós diabetes súlyossága befolyásolja a kialakuló microvascularis diszfunkció mértékét, amelyet emelkedett oxidatív stressz kísér. A nitratív stressz és a poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktiváció összefüggést mutat egyes vascularis paraméterekkel, bár ezek mértékét a betegség súlyossága nem befolyásolja. Orv. Hetil., 2015, 156(47), 1932–1936.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Nagy, Diána Rita Szabó, Adrienn Zsippai, András Falus, Károly Rácz, and Péter Igaz

Az utóbbi évek molekuláris biológiai kutatásainak egyik legjelentősebb fejleménye a nem kódoló RNS-molekulák biológiai jelentőségének felismerése volt. Kiderült, hogy a genom 98%-át kitevő nem kódoló rész jelentékeny része átíródik. A kisméretű RNS-ek (például mikroRNS-ek) mellett mind több adat ismert a 200 nukleotidtól 100 kilobázisig terjedő méretű hosszú, nem kódoló RNS-ekről, amelyek számos alapvető molekuláris folyamat (sejtosztódás, kromatinműködés, mikroRNS-hatás stb.) szabályozásában játszanak szerepet. E hosszú, nem kódoló RNS-ek közül többet kapcsolatba hoztak humán daganatok kialakulásával, így a H19, HOTAIR, MALAT1 stb. eltérő kifejeződését észlelték daganatokban az egészséges szövetekhez képest. A hosszú, nem kódoló RNS-ek a molekuláris diagnosztika új lehetőségeit képviselhetik, és akár a jövőben a terápiás beavatkozás célpontjai is lehetnek. Orv. Hetil., 2012, 153, 1494–1501.

Open access