Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Roland Csuhaj x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Vizsgálatunk célja a matematika komplexitás, illetve az algebra területén mutatkozó egyéni különbségek, a matematikai kompetencia elektrofiziológiai vizsgálata. Mindkét tényező esetében kevés az EEG-vel folytatott kutatás annak ellenére, hogy ezen eljárás a részfolyamatok pontos időbeli követését teszi lehetővé. Két, matematikai kompetenciában eltérő csoportot (megegyező eredményesség mellett gyorsabban, illetve lassabban választ adó csoport) vizsgáltunk, miközben az ide sorolt kísérleti személyek kétféle komplexitású (három, illetve négy összeadandóból álló) összeadási feladatot végeztek. A feladatok komplexitására a válaszadást megelőző, alfa tartomány spektrumértékeinek csökkenése mutatkozott érzékenynek. A csoportok eltérő amplitúdójú kiváltott potenciál és eltérő alfa és béta teljesítmény sűrűség spektrum változás mellett oldották meg a feladatokat. A komplexitás növelése csak a megnövekedett memóriaterhelésben jelentkezett mindkét csoport esetében. A csoportok között a matematikai feladatok megoldása mögött eltérő agyi folyamatokat és eltérő feladatmegoldási stratégiákat feltételezünk. Azt valószínűsítjük, hogy a lassabb csoport tagjai hamarabb kezdik meg a hosszú távú memóriában tárolt tények előhívását, mint gyorsabb társaik, akik a tényelőhívást megelőzően egy hatékonyabban működő gátló folyamatnak köszönhetően jelentős időt töltenek el az ingerek manipulálásával, vagyis az adott körülményeknek legjobban megfelelő stratégia kiválasztásával.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Márk Molnár, Roland Csuhaj, Zsófia Anna Gaál, Balázs Czigler, István Ulbert, Roland Boha, and István Kondákor

Summary

Akusztikus CNV-helyzetben elvezetett EEG frekvenciaspektrumát, valamint a lineáris és nemlineáris szinkronizáció jellegzetességeit tanulmányoztuk. A CNV alatt az EEG-sávok frekvencia- és területspecifikus változásai voltak megfigyelhetők. A hátsó területi alpha növekedés egy felülről lefelé irányuló kontrollmechanizmus eredménye lehet, mely szerepe__

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Zsófia Anna Gaál, Roland Csuhaj, Balázs Czigler, Dóra Csikós, and Márk Molnár

Tanulmányunkban röviden ismertetjük az öregedés során bekövetkező idegrendszeri változásokat és a megismerési folyamatok változását magyarázó elméleteket. Kísérletünk során 19-68 éves személyek (n = 65) kétféle (könnyebb és nehezebb) akusztikus oddball helyzetben vettek részt. A személyeket öt korcsoportba osztottuk (I: 18-29 év, II: 30-39 év, III: 40-49 év, IV: 50-59 év, V: 60-70 év). Célunk az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP-k) életkorfüggő változásainak vizsgálata volt. Az elektro­fizio­lógiai elvezetés mellett több pszichológiai tesztet is felvettünk, melyekkel a személyek aktuális pszichológiai állapotát mértük fel. Nem találtunk különbséget a korcsoportok között az oddball helyzetben mért reakcióidőkben és a Watkins módszerével mért rövid távú emlékezetben. Csökkent viszont az idősebbeknél a figyelmi teljesítmény, a Raven APM-en elért pontszám, nőtt a perszeverációk száma a betűfluencia teszten, illetve a téves riasztások száma az oddball helyzetben. Az életkorral az EKP-komponensek közül az N2b és a P3b latenciája nőtt, az amplitúdókban nem találtunk különbséget. A P3b latenciájának változását befolyásolta a feladat nehézsége is: míg a könnyebb helyzetben lineárisan nőtt az életkorral, a nehezebb feladatban négyzetes összefüggéssel volt leírható - az idősebbeknél gyorsuló ütemű volt a latencianöve­ke­dés. Az egyes EKP-komponensek skalpeloszlásában különbség volt a korcsoportok között. A P2 a fiataloknál parietális, az idősebbeknél frontális dominanciával jelentkezett. Az N2b a fiataloknál frontálisan, az idősebbeknél centrálisabban volt megfigyelhető. Az N1- és P3b-komponensek eloszlásában viszont nem találtunk különbséget a korcsoportok között. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy míg a szenzoros-perceptuális rendszerek korai folyamatai viszonylag érintetlenek maradnak, a kognitív működésekhez kapcsolódó későbbi folyamatok nagyobb mértékben változnak meg az öregedés során. A különbségeket okozó számos tényező közül fontosnak tűnik a feladat nehézsége. Kevésbé összetett helyzetekben az öregedés hatásai észrevétlenek maradhatnak, míg komplexebb feladatokban hatványozottan jelentkezhetnek.

Restricted access