Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Sándor Csömör x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Langmár, Máté Mátrai, Ferenc Bánhidy, and Sándor Csömör

A modern, kombinált onkoterápiás módszerek egyre jobb túlélési eredményeket és életminőséget biztosítanak, ezért várhatóan mind nagyobb számban lesznek olyan páciensek, akik a reproduktív funkciók megőrzésének igényével lépnek fel. Több módszer áll rendelkezésünkre, amellyel biztosítható a termékenység az onkoterápia kapcsán. Annak ellenére, hogy az eljárások többsége még kísérleti stádiumban van, és a hatékonyságuk, valamint biztonságosságuk nem pontosan meghatározott, a fertilitás megőrzésének lehetőségei mindenképpen ígéretesek. A szervezeten kívüli megtermékenyítés és az embriók krioprezervációja kidolgozott eljárás, de kivitelezése késlekedést okoz az onkoterápia megkezdésében, ami bizonyos ráktípusok esetében kockázatos lehet. Emellett a magas ösztrogénszinteket eredményező petefészek-stimulációs kezelések ellenjavalltak ösztrogénfüggő daganatok fennállása esetén. Az érett petesejtek krioprezervációját követően, intracitoplazmatikus spermiuminjekció segítségével végzett in vitro fertilizáció kivitelezhető lehet, de alkalmazhatósága korlátozott az alacsony sikerességi arány miatt. A petefészekszövet fagyasztással történő konzerválására és sikeres autotranszplantációjára vonatkozó klinikai tanulmányok ismertek. A fagyasztás/felolvasztás folyamán alkalmazott korszerű technológiák eredményei egyre ígéretesebbek. Ennek ellenére egyelőre még csak egy élveszülésről számoltak be a módszer alkalmazását követően. Ez az eljárás a közeljövőben alkalmas lehet a pubertás előtti életkorban levő nőbetegeknél a későbbi termékenység biztosítására. A petefészekszövet krioprezervációja és transzplantációja azonban egyelőre még kísérleti eljárásnak tekintendő, és további evidenciák szükségesek az eljárás hatékonyságára és biztonságára vonatkozóan.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Langmár, Sándor Csömör, Miklós Németh, Zoltán Tomcsik, and József Gábor Joó
Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Langmár, László Harsányi, Eszter Székely, Balázs Járay, Sándor Csömör, and Zoltán Kazy

A rectovaginalis sövény elsődleges adenocarcinomája igen ritka kórkép, amely az esetek jelentős részében endometriosis talaján keletkezik. A szerzők egy 68 éves, sikeresen kezelt páciens esetét ismertetik, akinél a rectovaginalis septum adenocarcinomája nem társult endometriosis egyidejű fennállásával. A diagnosztikában és a kezelésben eddig alkalmazott eljárásokat ismertetik, kiemelve a korai diagnózis nehézségét és az elsődleges sebészi ellátás szerepét.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tünde Krähling, Katalin Balassa, Nóra Meggyesi, András Bors, Judit Csomor, Árpád Bátai, Gabriella Halm, Miklós Egyed, Sándor Fekete, Péter Reményi, Tamás Masszi, Attila Tordai, and Hajnalka Andrikovics

Bevezetés: A Philadelphia-kromoszóma negatív, „klasszikus” myeloproliferativ neoplasiák genetikai hátterében a Janus kináz 2, a calreticulin- és a trombopoetinreceptor génmutációit azonosították. Célkitűzés: A kóroki mutáció azonosítása 949, myeloproliferativ neoplasiában szenvedő betegnél. Módszer: A szerzők minőségi és mennyiségi allélspecifikus polimeráz láncreakció, fragmensanalízis, nagy felbontású olvadásigörbe-analízis és Sanger-szekvenálás kombinációit alkalmazták. Eredmények: 354 polycytaemia verában szenvedő beteg 98,6%-a (n = 349) hordozta a Janus kináz 2 gén V617F mutációját, 1,4%-uk (n = 5) pedig a 12. exon mutációit. Esszenciális thrombocythaemiában (n = 468) a betegek 61,3%-ánál (n = 287) V617F-, 25,2%-ánál (n = 118) calreticulin- és 2,1%-ánál (n = 10) trombopoetinreceptor-génmutációt találtak, míg a betegek 11,3%-a (n = 53) a fenti mutációk egyikét sem hordozta (triplán negatívak). Hasonló eloszlást tapasztaltak primer myelofibrosisban (n = 127): 58,3% (n = 74) V617F-, 23,6% (n = 30) calreticulin-, 6,3% (n = 8) trombopoetinreceptor mutáció pozitív, 11,8% (n = 15) triplán negatív. Következtetések: A calreticulingént érintő, nemrégiben felfedezett mutációk révén a Philadelphia kromoszóma negatív, „klasszikus” myeloproliferativ neoplasiában szenvedő betegek közel 90%-ánál határozható meg a betegséget okozó genetikai eltérés. Orv. Hetil., 2014, 155(52), 2074–2081.

Open access