Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Sándor Gődény x
  • All content x
Clear All Modify Search

Az elmúlt időszakban Magyarországon az egészségügyi közkiadások GDP-arányos csökkenése következett be, miközben a lakosság egészségi állapota jelenleg is a legkedvezőtlenebbek közé sorolható az Európai Unióban. Mivel az egészségügyi közkiadások előreláthatólag az elkövetkező években sem növelhetők, különösen fontos kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen módszerekkel lehet kezelni azt a gazdasági és társadalmi kihívást, hogy a csökkenő egészségügyi finanszírozás és orvoslétszám mellett Magyarország lakosságának egészségi állapotában ne következzen be további romlás, illetve ezen stratégián belül milyen szerep jut a minőségszemléletnek és a minőségmenedzsment különböző módszereinek. A jelenlegi és a következő lapszámokban megjelenő közleményben a szerző összefoglalja azokat a szempontokat, amelyek alátámasztják a minőségügyi tevékenységek szerves integrálásának szükségességét a mindennapi orvosi tevékenységbe. A cikksorozat első része összefoglalja a minőségszemlélet, a minőségirányítás, a minőségbiztosítás, a minőségmérés, a minőségfejlesztés fontosságát, illetve a minőségügyi rendszer előnyeit. Orv. Hetil., 2012, 153, 83–92.

Restricted access

A cikksorozat első két része a minőség, a minőségszemlélet fogalmát, fontosságát, a minőségirányítás, a minőségmenedzsment-rendszerek jelentőségét, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat szükségességét ismertette. A harmadik rész a klinikai audit jelentőségét és lépéseit ismerteti. A klinikai auditnak fontos szerepe van az egészségügyi ellátás minőségének biztosításában és fejlesztésében, amely minden gyakorló orvos feladata. A klinikai audit leggyakoribb formájában a gyakorlatot hasonlítják össze a klinikai irányelvekkel, protokollokkal és más szakmai standardokkal, és szükség esetén változtatásokat vezetnek be annak érdekében, hogy a betegek a legjobb szakmai ellátásban részesüljenek. A klinikai audit tehát egy olyan minőségfejlesztő folyamatnak tekinthető, amely az egészségügyi ellátás fejlesztendő területeit keresi, megtervezi és végrehajtja azokat a beavatkozásokat, amelyekkel az orvosi ellátás minősége fejleszthető, majd ismételt audit (re-audit) során vizsgálja a bevezetett változtatások eredményeit. Célja egyrészt a szakmai minőségfejlesztési tevékenységek ösztönzése, másrészt ezek hatásának mérése a klinikai hatékonyság megvalósulása érdekében. A dolgozat végén felsorolásra kerülnek az orvosi gyakorlat minőségbiztosításának és minőségfejlesztésének kulcsfontosságú üzenetei. Orv. Hetil., 2012, 153, 174–183.

Restricted access

Az egészségügyi ellátás minőségbiztosítása és fejlesztése érdekében, a mindennapi orvoslás körülményei között használni kell a tudományos kutatások és az egészségügyitechnológia-értékelés eredményeit. A betegellátás döntési folyamataiban, az egészségügyi technológiák használatánál az „evidence-based medicine” integrálja a klinikai tapasztalatot a beteg értékrendjével és a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékokkal. Az alkalmazott egészségügyi technológiáknak egyfelől igazoltan eredményesnek kell lenniük, másfelől – tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott erőforrásokra – hatékonynak, hogy az egészségügyi ellátórendszer ne finanszírozzon hatástalan, eredménytelen vagy veszélyes beavatkozásokat. A bizonyítékon alapuló gyakorlat eredményes alkalmazása érdekében Magyarországon is egyre több, explicit ajánlásokat tartalmazó szakmai irányelv kifejlesztésére és a minőségszemlélet fejlesztésére van szükség. Orv. Hetil., 2012, 153, 137–143.

Restricted access

A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin és anyagcsere-betegsége. A különböző klinikai formában jelentkező betegség kardinális tünetei közé tartoznak a hiperandrogén bőrtünetek és/vagy emelkedett szérumandrogénszintek, oligo- vagy amenorrhoea, anovuláció miatt kialakuló meddőség és esetenként a petefészek polycystás szerkezete. A szindróma prevalenciája, klinikai megjelenése és a társuló betegségek függnek az alkalmazott diagnosztikus technológiák pontosságától, valamint attól, hogy mely kritériumrendszer alkalmazásával történt a diagnózis felállítása. Újabb kutatások szerint a társuló betegségek kockázata főleg azoknál a betegeknél fokozott, akiknél a National Institute of Health által megfogalmazott kritériumok alapján történt a diagnózis. Tekintettel a kórkép komplex megjelenésére és a kritériumrendszerekben jelenleg tapasztalható jelentős eltérésekre, a diagnózis kimondásához interdiszciplináris, bizonyítékon alapuló megközelítés szükséges, amellyel javulna a diagnózis eredményessége, hatékonysága. A dolgozat a rendelkezésre álló legmagasabb bizonyítékok, szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek felhasználásával ismerteti a szindróma diagnosztikai kritériumainak legújabb eredményeit és a kórképhez társuló klinikai és anyagcsere-elváltozások diagnosztikájához szükséges bizonyítékokat. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1175–1188.

Restricted access

Absztrakt

A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin és anyagcsere-betegsége. A szindróma gyakran társul elhízással, hyperinsulinaemiával, növeli a cukorbetegség, a lipidanyagcsere-zavarok és a cardiovascularis betegségek kockázatát. Tekintettel a kórkép komplex megjelenésére és a terápiás eljárásokban jelenleg tapasztalható jelentős eltérésekre, a betegek gondozásához, az optimális terápia megválasztásához interdiszciplináris, gyermekgyógyász, belgyógyász, nőgyógyász, endokrinológus, bőrgyógyász, pszichológus és onkológus együttműködése és a rendelkezésre álló legmagasabb bizonyítékon alapuló preventív és terápiás technológiák alkalmazása szükséges, amely a diagnosztikus eredményeket és a beteg preferenciáit is figyelembe veszi. Ezzel javulna a terápia eredményessége, hatékonysága, a betegek biztonsága, életminősége és várható élettartama. A cikk a rendelkezésre álló legmagasabb bizonyítékok, szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek felhasználásával ismerteti a kórképhez társuló klinikai és anyagcsere-szövődmények megelőzéséhez és terápiájához szükséges bizonyítékokat és a bizonyítékokon alapuló ellátás alapelveit. Orv. Hetil., 2015, 156(50), 2018–2026.

Restricted access

Absztrakt

A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin és anyagcsere-betegsége. A különböző klinikai formában jelentkező betegség kardinális tünetei közé tartoznak a hiperandrogén bőrtünetek és/vagy emelkedett szérumandrogénszintek, oligo- vagy amenorrhoea, anovuláció miatt kialakuló meddőség és esetenként a petefészek polycystás szerkezete. A szindróma kezelése függ a klinikai megjelenéstől, az életkortól, az alkalmazott diagnosztikus technológiák pontosságától, valamint attól, hogy mely kritériumrendszer alkalmazásával történt a diagnózis felállítása. A bizonyítékon alapuló, megfelelően kiválasztott terápiás technológiával javul a kórkép kezelésének eredményessége, hatékonysága, a betegek biztonsága, életminősége és várható élettartama. A közlemény a rendelkezésre álló irodalmi adatok, elsősorban a legmagasabb szintű bizonyítékoknak tekinthető szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek felhasználásával ismerteti a szindrómához társuló tünetek, az elhízás, a hyperandrogenismus, a vérzészavarok, a meddőség és a lelki problémák kezelésének lehetőségeit. Orv. Hetil., 2015, 156(45), 1803–1815.

Restricted access