Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Sándor Hoffmann x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Cereal Research Communications
Authors:
Borbála Hoffmann
,
Sándor Hoffmann
,
József Kruppa
, and
Dezső Szalay
Restricted access
Restricted access
Restricted access

A talajokban élő cianobaktériumok és eukarióta algák edafonban betöltött szerepe kulcsfontosságú. Eddig megismert kölcsönhatásaik a talaj más szervezeteivel és a magasabb rendű növényekkel, valamint hozzájárulásuk a talajok mikroszerkezetének kialakulásához és a nitrogénellátáshoz a legismertebbek.

A talajalgák mennyiségi és minőségi kimutatására meglehetősen kevés közvetlen és közvetett sejtszámolási módszer és adat áll rendelkezésre.

Jelen munkánkban Ramannféle barna erdőtalajon őszi búza, bíborhere, kukori-ca és szója parcellákból gyűjtött talajminták cianobaktérium és eukarióta mikroalga sejtszám vizsgálatát végeztük el egy — ezen a téren még újnak számító — nagysebes-ségű, automatizált sejtanalitikai módszer, az áramlási citometria alkalmazásával.

A négy növénykultúrából 2013 júliusában, Keszthelyen, a felszíni öt centiméte-res talajrétegből hat ismétlésben vett talajmintákból vizes szuszpenziót készítettünk, majd mértük azok aktív algasejt-tartalmát. A cianobaktériumokat és az eukarióta algákat klorofill-a és fikoeritrin autofluoreszcencia alapján különböztettük meg a szuszpenzió egyéb elemeitől. A mérésekhez Beckman Coulter FC–500 áramlási citométert használtunk, mintánként öt perc futtatási idővel. A műszer által rögzített eseményszámból következtettünk az algasejtszám-értékekre.

A citométeres ábrákon — megfelelő beállítások után — jól elkülönülő alga sejtpopulációk jelentek meg. Valamennyi mintában a cianobaktériumok domináltak, legalább 60%-os aránnyal. A kukorica talajában mutattuk ki a legnagyobb alga jelenlétet (2,4·105 sejt·g−1 száraz talaj), míg a búzáéban a legkevesebbet, alig 50%-ot (1,1·105 sejt·g−1 száraz talaj). A cianobaktériumok becsült sejtszámát tekintve a kukorica és a szója talajában jelentősen nagyobb abundancia mutatkozott a bíborhere és őszi búza talajához viszonyítva. Szignifikáns különbséget találtunk a becsült eukarióta alga sejtszámban a kukorica- és szója talaja között, a kukorica javára.

Eredményeink igazolták, hogy az áramlási citometria megfelelő és hiánypótló módszer lehet a talajok kvantitatív mikrobiológiai vizsgálatai során, különös tekin-tettel a fotoszintetizáló szervezetekre.

Restricted access

Keszthelyen, Ramann-féle barna erdőtalajon 1963-ban, 4 ismétléssel, 15 kezeléssel, 98 m²-es parcellákon, két vetésforgóval beállított szerves- és műtrágyázási tartamkísérlet 41. és 43. éve között vizsgáltuk a kezelések hatására beállt talajtermékenységbeli változásokat. Az istállótrágyázás és azonos N-hatóanyag-tartalmú műtrágya-, valamint a szárleszántásos-kezeléseknek a terméseredményekre, a talaj szerves szén- (TOC) és a forróvíz-oldható szénmennyiségére (HWC) gyakorolt hatását elemeztük a kiválasztott kezelések szántott rétegéből vett talajminták alapján. A termőhely talaja homokos vályog. A szántott réteg humusztartalma: 1,5%, a pH értéke: 7,3, agyagtartalma: 22%, felvehető foszforral gyengén, káliummal közepesen ellátott. A hosszú évtizedekig tartó szabadföldi kísérletek alkalmasak a talajtermékenység változásának nyomon követésére. A termékenységet legjobban a termés mutatja meg. A talajtermékenységre a humusz mennyisége is utal, azonban, az önmagában nem vezet nagy terméshez. A talaj szerves anyagában bekövetkező változások lassúak, a trend csak hosszú idő után mutatható ki. A HWC meghatározása megoldást kínál. A változás irányultsága jóval azelőtt jelezhető, mielőtt az a TOC-t érintené. Főbb eredményeink és következtetéseink:–A HWC a TOC könnyen bomló frakciója (3,3%-a), amit a közöttük kimutatott szignifikáns, szoros korreláció is igazol (r = 0,816, p < 0,05). –A jelentős mennyiségű szerves input eredményeként az istállótrágyázás 29%-kal, a szerves-kezelések összességében 19%-kal magasabb HWC-t jelentettek az NPK-hatóanyagú műtrágyakezelésekhez képest. –A talajok a HWC mérésével szervesanyag-ellátottsági szintekre oszthatók. A 200 mg/kg alsó határ a talaj termékenységének kimerülésére, a 400 mg/kg felső határ nagy mennyiségű könnyen bomló szerves anyag jelenlétére mutat rá. A magas HWC-érték a humusz gyarapodására, az alacsony a csökkenésére utal. A kontrollkezelés 200 mg/kg körüli HWC-tartalommal jellemezhető, míg a 400 mg/kg értéket egyedül a 3#/2-kezelés éri el.–Műtrágyázással a talaj humusztartalma szinten tartható, szerves anyag leszántásával viszont növelhető. A műtrágyázás 4, az istállótrágyázás 15, a szármaradvány-leszántás 25%-kal magasabb TOC kialakulását eredményezte a talaj természetes termékenységét képviselő kontrollkezeléshez képest.–A szerves anyag egy részét az ásványi szemcsék fizikailag védik a mikrobiális lebontástól. Az átlagban 1%-os értéket adó TOC-nál magasabb értékhez a nagy szerves inputtal járó 70 és 105 t/ha/5 év adagú istállótrágyázás és a szárleszántásos kezelések vezettek. A 22%-os agyagtartalomhoz 2% TOC-mennyiség képviselne jó ellátottsági értéket, így a TOC duplájára növelhető._8

Restricted access
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Andrea Huisz
,
Tamás Kismányoky
,
Sándor Hoffmann
,
Tibor Tóth
, and
Tamás Németh
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Sándor Hoffmann
,
Katalin Berecz
,
Ágnes Bálint
,
Krisztina Kristóf
,
Györgyi Kampfl
, and
György Heltai

Tenyészedény-kísérleteket végeztünk egy szántóföldi tartamtrágyázási kísérletre épülve, hogy összehasonlítsuk a szerves- és ásványi trágyázás, valamint ezek kombinációjának hatását kukoricanövények szárazanyag-produkciójára és N-felhalmozására, valamint a talajlevegő CO2-koncentrációjára.A Keszthelyen, Ramann-típusú barna erdőtalajon, 1963-ban beállított szántóföldi kísérlet alábbi kezeléseinek parcelláiról töltöttünk meg nagyméretű, 40 literes tenyészedényeket: a) kontroll; b) növekvő adagú istállótrágyázás (FYM) (35, 70, 105 t·ha−1·év−1); c) ezzel ekvivalens hatóanyag-tartalmú NPK-trágyázás (1ekv, 2ekv, 3ekv); d) ezek nagy NPK-adagokkal történő kombinációja (640-360-660 kg·ha−1·év−1 N-P2O5-K2O), szervesanyag-visszapótlással vagy anélkül. Az üvegházban, teljes érésig felnevelt növényeket szervrészekre bontva vizsgáltuk. A tenyészedényekben, 20 cm talajmélységben gázcsapdákat helyeztünk el és a teljes vegetáció során vizsgáltuk a talajlevegő CO2-koncentrációját.A három kísérleti év és a kétféle kísérleti szint terméseredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy mind a tenyészedény-, mind a szántóföldi kísérletek az istállótrágya NPK-tartalmával azonos mennyiségű ásványi trágyázás előnyét mutatták az istállótrágyázáshoz képest. Ez az előny a tenyészedényekben csaknem minden esetben szignifikánsan megmutatkozott a kukoricanövények szemtermésében és szem N-hozamában a kísérleti évek átlagában. A nagy ásványitrágya-adagokat tartalmazó, kombinált kezelések adták a legmagasabb értékeket a kukoricaszemek, az egyes vegetatív szervrészek, valamint a teljes föld feletti növények szárazanyagprodukcióját és N-hozamát, valamint a szántóföldi kísérlet terméseredményeit illetően is. Ezek a tápanyagadagok nagyságukat illetően azonban már többnyire nem voltak gazdaságosak.A különböző szerves és/vagy ásványi trágya kezeléskombinációk a vegetációs periódus első felében növelték a talajlevegő CO2-koncentrációját. A CO2 gáz képződése a tenyészidő második felében csökkenő tendenciát mutatott. A méréseket megelőző két nap átlagos külső léghőmérsékletének napi középértéke jó összefüggést mutatott a talajban mért CO2-koncentrációkkal. A nagyadagú NPK kezeléskombinációk átlagosan 26,2%-kal növelték a kumulatív gázkoncentrációt a trágyázatlan kontrollhoz képest, az eltérő tápanyagellátási módok hatása között a szemtermés-hozamban és a vegetatív produkcióban kimutatott különbségek azonban nem voltak egyértelműen igazolhatók.

Restricted access

A koronavírus-járvány hatása a komplementer terápiás gyógymódok igénybevételére elektív sebészeti műtétek előtt

Relationship between the coronavirus epidemic and the use of complementary and alternative medicine prior to elective surgical procedures

Orvosi Hetilap
Authors:
Sándor Árpád Soós
,
Orsolya Szűcs
,
Katalin Darvas
,
Csaba Hoffmann
,
László Harsányi
, and
Attila Szijártó

Összefoglaló. Bevezetés: A 2019 végén Vuhanból kiinduló, SARS-CoV-2 okozta koronavírus-járvány jelentős hatást gyakorolt életünkre. Specifikus terápia hiányában az emberek egy része alternatív gyógymódokhoz fordult. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, milyen hatást gyakorolt a koronavírus-járvány a betegek komplementer gyógymódokhoz való viszonyulására elektív sebészeti műtétek előtt. Módszer: Egy magyarországi klinika és egy városi kórház elektív sebészeti műtétre váró betegei körében végeztünk anonim kérdőíves felmérést 2020. augusztus 3. és december 18. között. 279 kérdőívet dolgoztunk fel, a válaszadási arány 69,7% volt. Eredmények: A koronavírus-járvány hatására a válaszadók 91,4%-ának nem változott meg a véleménye a nem konvencionális kezelésekről, 8,2%-a bizakodóbban tekintett ezekre. A komplementer terápia betegségmegelőző hatása iránt a kitöltők 16,8%-a volt bizakodó, 25,4%-a elutasító, 57,7%-a nem formált véleményt. A válaszadók 24,7%-a vett igénybe élete során alternatív módszereket, a koronavírus-fertőzés megelőzésére csak a nyilatkozók 10%-a alkalmazna ilyen gyógymódokat. Kizárólag a pandémia hatására senki nem kezdett el komplementer gyógymódokat használni. A kérdőívet kitöltők 55,6%-a használt gyógynövénykészítményt élete során. A járvány ideje alatt a válaszadók 27,5%-a vett igénybe gyógynövénykészítményeket; a gyógymód alkalmazása és a vizsgált szociodemográfiai tényezők között nem találtunk összefüggést. A gyógynövények alkalmazása alacsonyabb mértékű volt a daganatos és a thromboemboliás betegek között. Következtetés: Vizsgálatunk alapján a komplementer gyógymódok használata feltehetően a járvány miatt elrendelt korlátozásokból adódóan csökkent, a gyógynövények alkalmazása azonban nem változott lényegesen. A válaszadók tizede használt komplementer gyógymódot a koronavírus-fertőzés megelőzésére. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678–1686.

Summary. Introduction: The coronavirus epidemic caused by SARS-CoV-2 from Wuhan at the end of 2019 had considerable impact on our lives. In the absence of specific therapy, some people have resorted to alternative therapies. Objective: The aim of our study was to explore the effect of the coronavirus epidemic on the patients’ attitudes toward complementary and alternative medicine. Method: We have performed anonymous questionnaire survey among patients of a Hungarian university hospital and a city hospital waiting for elective surgery between August 3, 2020 and December 18, 2020. We received 279 questionnaires, the response rate was 69.7%. Results: As a result of the coronavirus epidemic, 91.4% of the respondents did not change their opinion about complementary and alternative treatments, 8.2% were more optimistic about them. 16.8% of respondents were optimistic, 25.4% rejected, and 57.7% did not form an opinion about the disease-preventing effect of complementary therapy. A quarter of respondents (24.7%) had used complementary therapies in their lifetime, with only 10% of respondents using such therapies to prevent coronavirus infection. As a result of the pandemic, no one started using complementary therapies. 55.6% of the respondents used a herbal preparation during their lifetime. In the course of the epidemic, a high proportion of respondents (27.5%) used herbal preparations; no correlation was found between the use of the treatment and the socio-demographic factors examined. The use of herbs was lower among cancer and thromboembolic patients. Conclusion: Based on our study, the use of complementary therapies presumably decreased due to the restrictions imposed in the epidemic, however, the use of herbs did not change significantly. One-tenth of the respondents used naturopathic cure to prevent coronavirus infection. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678–1686.

Open access