Search Results
You are looking at 1 - 10 of 34 items for
- Author or Editor: Sándor Rózsa x
- Refine by Access: All Content x
Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztésének első lépéseit, valamint a kérdőívvel kapcsolatos előzetes eredményeket. A kérdőív fejlesztésének célja az volt, hogy gyors, néhány perc alatt kitölthető, a hétköznapi stressz mértékének szűrővizsgálati jelleggel való becslésére alkalmas mérőeszközt hozzunk létre. A kérdéseket részben a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőív rövidített változata egyes kérdéseinek felhasználásával, részben 156, stresszkezelő tréningen vagy egyéni tanácsadáson részt vett személlyel készült félig-strukturált interjú alapján állítottuk össze. Előzetes eredmények: A kérdőívvel kapcsolatos előzetes tapasztalataink biztatóak, a kérdőív belső konzisztenciája magas (Cronbach-alfa 0,82), a depressziós és szorongásos tünetekkel mért korrelációja a diszkriminációs érvényesség mellett szól, amely alapján feltételezhető, hogy a kérdőív nem pusztán a szorongásos és depressziós tüneteket, vagy azok következményeit méri, hanem önálló konstruktum. Következtetések: a Rövid Stressz Kérdőív ígéretes eszköz lehet a jövőben a hétköznapi stressz szűrésére, pontos használhatóságát azonban a jelenleg folyamatban lévő, nagyobb elemszámú további vizsgálatok hivatottak igazolni.
Absztrakt
A széles körben alkalmazott Rosenberg Önbecsülés Skála az egyik legnépszerűbb globális önbecsülést mérő módszer, melynek megbízhatóságát és érvényességét számos tanulmány alátámasztja. A skála tételein végzett faktorelemzések azonban a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek választorzítását jelzik.
Az elemzéseinket 815 fős adatbázison végeztük (átlagéletkor: 36,6 év), és a hagyományos pszichometriai jellemzők mellett (leíró statisztikák, belső konzisztencia vizsgálat, feltáró faktorelemzés) megerősítő faktorelemzést, valamint az egyes tételek jelleggörbéit és információfüggvényét is elkészítettük.
A hazai mintán kapott eredményeink összességében a Rosenberg Önbecsülés Skála megbízhatóságát, érvényességét és alkalmazhatóságát támasztják alá. A feltáró faktorelemzésünk — a nemzetközi és hazai kutatási eredményeknek megfelelően - kétdimenziós faktorszerkezetet sugall, melyben a pozitívan és a negatívan megfogalmazott tételek jól elkülönülnek. A megerősítő faktorelemzésünk szintén a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek strukturálódását támasztja alá, de valószínűsíthető, hogy a pozitív és negatív tartalmú tételekből álló skálák módszertorzítást eredményeznek. A Tétel-válasz elmélet megközelítését alkalmazva (Samejima-féle fokozatokon alapuló válaszok modellje) azt találtuk, hogy az egyes tételek diszkriminációs képessége eltér a különböző önbecsülési övezetekben. Askála információtartalma az alacsony önértékelési övezetekben alacsony, a mérési hiba pedig fokozott. Az alacsony önértékeléssel rendelkező személyek körében a negatív tartalmú tételekkel való teljes egyetértés fokozottabb volt, vagyis az önbecsülésükkel kongrüns állítást könnyebben elfogadták.
Az ún. salutogenezis modell olyan keretet kínál, amelyben a koherencia élmény bevezetésével lehetőség nyílik az „egész”-ség dinamikus értelmezésére. Vizsgálatunkban a Richard Rahe-féle, az „élet értelme” koherencia kérdőív összefüggéseit vizsgáltuk az egészségi állapottal. A Hungarostudy 2002 felmérés a 18 évesnél idősebb magyar népességet életkor, nem és terület szerint képviseli. 12 640 személlyel vettünk fel otthoni interjút. Az így vizsgált koherencia mutatót az egészségi állapot igen fontos előrejelzőjének találtuk. Ha az adatokat életkor, nem és iskolázottság szerint korrigáltuk, az egészségi állapot önbecslése mintegy 10-szer, a munkaképesség 8-szor jobb, a depresszió valószínűsége 7-szer alacsonyabb volt. Az „élet értelme” mutató igen szoros kapcsolatban áll az önhatékonysággal, a problémaorientált megbirkózással, a társas támogatással, ezzel szemben kevésbé függ az iskolázottságtól, az életkortól és a nemtől.
Jelen vizsgálat célja a D-típusú személyiség vizsgálatára kifejlesztett kérdőív magyar adaptációja volt. A D-típusú (distressed) személyiség modelljét számos vizsgálat alapján a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőjének tartják. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 653 személlyel került felvételre a mérőeszköz. A kérdőív magyar változatában 4 tétel rontotta a kérdőív pszichometriai jellemzőit, így ezeket a tételeket kihagytuk a kérdőívből, amely így 10 kérdésre redukálódott. A 10 kérdéses változat Cronbach-alfa értékei már mindkét skálára kielégítőnek bizonyultak (Negatív Érzelmek skála: 0,87; Szociális Gátoltság skála: 0,84). Az elvégzett faktoranalízis megerősítette a magyar változat kétfaktoros struktúráját, így a skála magyar verziója megfelelően alkalmas a D-típusú személyiség vizsgálatára.
Magyarországon a munkahelyi stressz mérésére kifejlesztett, nemzetközileg is elismert, validált mérőeszköz nem áll rendelkezésre. Jelen tanulmány célkitűzése a rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív (Effort-Reward Imbalance Questionnaire) pszichometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán. Módszerek: Vizsgálatunkat a Hungarostudy 2005 országos felmérés 1654 résztvevője körében végeztük. A skálák belső konzisztenciájának meghatározásához Cronbach-alfa mutatókat számoltunk, a faktorstruktúra elemzéséhez faktoranalízist végeztünk. Nem, életkor, iskolai végzettség és a munka jellege szerint képzett csoportok összehasonlításával vizsgáltuk a kérdőív diszkrimációs érvényességét. Depressziós tünetegyüttesre, általános jól-létre, pszichoszomatikus tünetekre, egészségi állapotra, valamint a munka terhelő jellegére vonatokozó skálák, illetve kérdések segítségével vizsgáltuk a konvergens validitást. Eredmények: A mérőeszköz skáláinak belső konzisztenciája igen jónak bizonyult, a faktorstruktúra - kisebb eltérések mellett - jól tükrözte a kérdőív szerzői által közölteket. A mérőeszköz dimenziói mentén szignifikáns különbségek mutatkoztak a különböző korúak, iskolai végzettségűek és különböző munkát végzők között, ami a kérdőív megfelelő diszkriminációs validitására utal. A konvergens érvényességet igazolja a mérőeszköz komponensei és az egészségi állapot között mutatkozó kapcsolat. Következtetések: A rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar verziójának igen jó megbízhatósága és érvényessége a mérőeszköz hazai mintán való alkalmazhatóságát bizonyítja.
Absztrakt
Tanulmányunkban egy olyan, a vallásosságot multidimenzionális szemlélettel közelítő mérőeszköz hazai adaptációjának első lépéseit mutatjuk be, amelyet a tudományterület elismert szakértői (pl. Pargament, Powell és Ellison) a téma kutatásában jellemző módszertani problémák feloldására alakítottak ki. A Brief Multidimensional Measurement of Religiousness/Spirituality (A Vallásosság és Spiritualitás Multidimenzionális Vizsgálata, rövid változat) kérdőívet széles körű szakmai konszenzus alapján, a sok szempontú adatgyűjtések céljára fejlesztették ki. A kérdőív részletes pszichometriai elemzését 529 (Mkor = 20 év, SDkor = 2,3 év) fiatal felnőtt bevonásával végeztük.A40 kérdésből álló és 12 skálát tartalmazó BMMRS kérdőív mellett, kisebb almintákon, a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI-R), a Big Five Inventory (BFI) és a Spirituális Transzcendencia Skála (STS) is felvételre került. Afaktorelemzés során négy jól elkülönülő dimenzió bontakozott ki. A szakirodalomnak megfelelően a vallásos hit és a spirituális dimenziók meglehetősen jól megkülönböztethetőek, ami a szakirodalmi adatokkal egybeesik. További dimenzióként a konkrét vallásos tevékenységre utaló és a vallás negatív aspektusát megragadó tételek különültek el. A BMMRS kérdőív skáláinak megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa mutatók összességében elfogadhatónak bizonyultak, a négy vagy annál több tételből álló skálák konzisztencia együtthatói meghaladták a 0,75-ot. A kérdőív más személyiségkonstruktumokkal (BFI, TCI-R, STS) adott mintázatai a szakirodalmi adatoknak és a saját elvárásainknak megfelelően alakultak. Összességében elmondható, hogy mind a megbízhatóság, mind a konstruktum- és a kritériumvaliditás vizsgálata alapján a kérdőívet jól alkalmazható és megbízható mérőeszköznek találtuk.
A Gyermek Önszabályozás és Viselkedés Kérdőív (CSBQ) hazai változatának kialakítása
Development of the Hungarian version of the Child Self-Regulation and Behaviour Questionnaire
Background: The ability to self-regulate develops dynamically during the first five years and plays a crucial role in many areas of life. Emotional and behavioral self-regulation is a fundamental part of one’s social-emotional development, school readiness, successful school integration and the development of learning skills. The results from the impact evaluation of intervention programs support the case for early-childhood development and the point that developmental disadvantages can be compensated. All of these justify the need to adapt children’s self-regulation questionnaire as an instrument for Hungarian usage with sufficient reliability and validity. The screening of self-regulation difficulties in preschool and during the transition period between kindergarten and elementary school is of particular importance for the design of appropriate intervention programs and for the prevention of school disadvantages. Aim: The main aim of the study was to develop a Hungarian adaptation of the Child Self-Regulation and Behavior Questionnaire (CSBQ) and to test its validity through factor analyses on a sample of 3–6-year-old children with neurotypical development (n = 724). Methods: Following the standard steps of translation, the factor structure of the questionnaire was assessed using exploratory and hierarchical factor analyses. Our analyses resulted in a 19-item questionnaire, the criterion validity of which was tested using the Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ). Results: Based on the analyses of the Hungarian sample, a 19-item, bifactorial, three-dimensional Hungarian version of the Child Self-Regulation and Behavior Questionnaire was developed, which has good psychometric properties (fit indicators:. χ 2(133) = 398.71, p < 0.001, CFI = 0.948, TLI = 0.933, RMSEA = 0.074, RMSEA CI90 = 0.065–0.082), Conclusions: The Hungarian version of the Child Self-regulation and Behavior Questionnaire is a valid measurement tool and can be used with good internal reliability to study the development of self-regulation, to screen for self-regulation difficulties in preschool and during the transition period from kindergarten to elementary school, as well as aid in the field of school readiness.
Tanulmányunk az „öndeterminációs elmélet” (Deci, Ryan, 1985, 2000) tesztelésére kidolgozott „Aspirációs Index” kérdőív hazai adaptációs eredményeit mutatja be. Az elmélet feltevése szerint a személyiségműködés egészséges vs. patológiás kimenetelének fontos meghatározója az alapvető intrinzik és extrinzik életcélok rendszerének mintázódása. Az eddigi empirikus adatok tanúsága szerint nemtől, kultúrától, szocioökonómiai státustól függetlenül magasabbak a jóllét és testi-lelki egészség mutatói intrinzik motivációs dominancia esetén, és alacsonyabbak extrinzik motivációs dominancia esetén. Saját vizsgálataink a korábbi nemzetközi tapasztalatokat megerősítő eredményeket hoztak: 1. Az Aspirációs Index kérdőívvel mért motivációs (cél)rendszeren belül tisztán elkülönülnek az intrinzik és extrinzik faktorok. 2. Az általunk használt validáló kérdőívek (a depresszió mérésére BDI, a személyiség vonásszerkezetének feltárására NEO-PI-R és TCI) ugyancsak az intrinzik motivációk dominanciája esetén jeleztek egészségesebb, és az extrinzik motivációk dominanciája esetén kevésbé hatékony személyiségműködést.
