Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Sándor Sipka x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Az allergiás betegségek laboratóriumi diagnosztikájának indikációi és optimális alkalmazásának elvi lehetőségei mostanra mind Magyarországon, mind a nemzetközi irodalomban ismertté váltak. Ezek főként az allergénspecifikus IgE-méréseket, továbbá a sejt közvetítette immunválasz reakcióinak vizsgálatát jelentik. Az IgE-mérések közül a szérum-IgE-szint-meghatározást, továbbá az allergénspecifikus IgE-szint-mérések mindkét formáját a szérumban – a kU/l és a RAST-osztályba sorolást – a hazai gyakorlatban változatlanul szükséges fenntartani a QualiCont külső minőség-ellenőrző programjában történő folyamatos részvétel mellett. A mostanra ismertté vált „molekuláris (komponens)alapú allergiadiagnosztika” minél korábbi, regionális bevezetését azonban a közeli jövőben szükséges megteremteni Magyarországon az allergénspecifikus immunterápia hatékony működtetésének érdekében. A sejtközvetített immunreakcióknál az allergén által kiváltott sejtproliferáció-mérés vagy citokintermelés-mérés ajánlott. Nélkülözhetetlen feltétel ugyanakkor e vizsgálatok valódi költségeinek folyamatos fedezése a megrendelő által. Orv. Hetil., 2015, 156(32), 1275–1280.

Restricted access

Absztrakt

A szerző meghatározza a „személyre szabott (perszonalizált) medicina” és az újabban bevezetésre került „precíziós, pontosított medicina” koncepcióját. A „precíziós medicina” az egyes betegségek pontosabb jellemzésére a „fenotípus”, az „endotípus” és a „biomarker” fogalmakat alkalmazza. A „biomarkerek” segítségével az egyes homogén betegségtípusok („fenotípusok”) több alcsoportra, „endotípusra” bonthatók, amelyek egymástól eltérő kezelést és finanszírozást igényelnek. A „precíziós medicina” jó eredményei különösen használhatók az allergiás és autoimmun betegségek vonatkozásában. Ennek az új szemléletnek az elsajátítása szükségessé válik a közeli jövőben Magyarországon is az egészségügy művelői, irányítói és finanszírozói számára. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1739–1741.

Restricted access

A dolgozat bemutatja a leggyakoribb hazai allergéneket, az ételallergiák különböző formáit, diagnosztikájuk módjait, különös tekintettel az in vitro laboratóriumi diagnosztika lehetőségeire. A megfogalmazott gondolatok összhangban vannak a European Academy of Allergology and Clinical Immunology és a Klinikai Immunológiai és Allergológiai Szakmai Kollégium ajánlásaival.

Restricted access

Összefoglaló. Bevezetés: Egy új, számítógép által segített betegminta-asszociációs analízis eredménye szerint a COVID–19 tüneteinek kialakításában kiemelt tényezőként jelenik meg a bradikinin. Eszerint a bradikinin lebontása lelassul az angiotenzinkonvertáló enzim aktivitásának csökkenése miatt, ami jelentősen megemelkedő bradikininszinthez vezet a tüdőben. Nem merült fel azonban a véralvadási faktorok lehetséges szerepe a „bradikininviharban”, annak ellenére, hogy az idősebb cardiovascularis betegekben aktiválódó XII-es faktor és a C1-észteráz-inhibitor (C1INH) alacsony szintje nagy mennyiségű bradikinin képződéséhez vezethet. Módszer: Átfogó irodalmi áttekintés. Eredmények: 1) A vírus által fertőzött, sérült endotheliumsejtek felülete az a hely, amellyel érintkezve elindulhat a XII-es véralvadási faktor aktivációja – ez serkenti a prekallikrein/kallikrein/kinin rendszert, és bradikininképződést okoz. Ez a folyamat megtörténik a súlyos vese- és tüdőkárosodást okozó hantavírus-fertőzésekben. 2) Idős betegekben az atherosclerosis miatt többszörösen sérült, merev, „stiff” erek endotheliumfelszínein jóval magasabb lehet a XII-es faktor kontakt úton történő aktivációja, mint a fiatal egyének ereiben. Ez a tény egyik oka lehet az idős, cardiovascularis betegek körében tapasztalt magasabb halálozásnak. Következtetés: Az aktivált XII-es véralvadási faktor célzott gátlása újabb gyógyítási lehetőség lehet a SARS-CoV-2-fertőzött idős betegekben. Jelenleg már hatásosnak bizonyult a bradikininképzést gátló C1INH-nak, továbbá a bradikininreceptor-gátlóknak az adása is. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2099–2103.

Summary. Introduction: Bradykinin was implicated in a new complex model of pathomechanism leading to the symptoms of COVID-19 created by a computer-assisted association analysis. According to this model, the decrease in angiotensin-converting enzyme expression leads to impaired bradykinin elimination and subsequent enrichment in the lungs. However, there is no mentioning of the importance of blood coagulation factor XII in increased bradykinin production, in spite of its age-dependent activation and the lower level of C1-esterase inhibitor (C1INH). Activated factor XII may be an important contributor to the “bradykinin storm” in elder cardiovascular patients. Method: Literature review. Results: 1) Activation of the coagulation factor XII on the surface of SARS-CoV-2 infected endothelial cells may trigger the prekallikrein/kallikrein/kinin system producing bradykinin. Such process is taking place in hantavirus infections causing severe lung and kidney damages. 2) The endothelial system is dysregulated in elderly patients, resulting in potentially higher factor XII activities on the surface of damaged endothelial cells in the stiffened arteries. This can contribute to the higher mortality rates in the elderly. Conclusion: The targeted inhibition of activated blood coagulation factor XII may represent a new therapeutic target for COVID-19, especially for elder patients. Recently, beneficial results have already been observed by the clinical applications of recombinant C1INH and bradykinin receptor antagonists. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2099–2103.

Open access

Összefoglaló. Bevezetés: Az atorvasztatin (koleszterincsökkentő), nifedipin (Ca2+-antagonista), kaptopril (angiotenzinkonvertáz-gátló) vegyületek a magas vérnyomás komplex kezelésének „alap”gyógyszerei. Mindhárom antioxidáns is. Célkitűzés: A tanulmány célja annak megválaszolása volt, hogy e molekulák gátolhatják-e a vérsejtek fagocitaműködését. Betegek és módszer: Magas vérnyomásos betegek: 15 fő, 39–80 éves, nő: 6, férfi: 9. Egészséges kontroll: 7 fő, 30–75 éves, nő: 3, férfi: 4. A vizsgálat a téli hónapokban zajlott. A zimozán- (Saccharomyces cerevisiae) részecskék fagocitózisa során képződő kemilumineszcencia mérése perifériás vérben a gyógyszerek jelenlétében történt luminométerrel. A gátlást a stimulációs index értékének csökkenésével jellemeztük. Eredmények: Mindhárom vegyület gátolta a kemilumineszcenciát (oxigénszabadgyök-képzést) a 65 év feletti, magas vérnyomásos betegek többségében: 11/13 főnél. Főleg magasabb életkorban és cukorbetegségben, de más társbetegségekben nőtt a gátlás. Következtetés: Az idős, magas vérnyomásos betegek fokozott orvosi figyelmet igényelnek a téli időszakokban, mivel antioxidáns hatással is rendelkező „alap”gyógyszereiknek, egyéntől függően, lehetnek gátló hatásaik a fagociták mikrobaölő, oxigénszabadgyök-termelő képességére. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1908–1913.

Summary. Introduction: Atorvastatin (cholesterol synthesis blocker), nifedipine (Ca2+ antagonist), captopril (angiotensin-convertase inhibitor) are basic drugs in the therapy of hypertension. They are also antioxidants. Objective: To investigate whether these molecules can inhibit the phagocytic activity of peripheral blood cells. Patients and method: Hypertension group: 15 patients with ages between 39–80 years (6 women and 9 men). Healthy control group: 7 individuals with ages between 30–75 years (3 women and 4 men). The study was carried out in wintertime. The measurement of phagocytic activity was carried out by luminometry in peripheral blood samples. Chemiluminescence intensities were determined by the engulfment of zymosan (Saccharomyces cerevisiae) particles in the presence of drugs. The inhibitory effects were characterized by the decreased values of the stimulation index. Results: All three substances decreased the chemiluminescence (reactive oxygen species production) in the majority of samples from hypertensive patients over 65 years: in 11 of 13 patients. Stronger inhibition was detected in older, diabetic patients with other co-morbidities, too. Conclusion: Older patients with hypertension require a special attention in wintertime. Antihypertensive drugs with antioxidant capabilities may have individually different inhibitory effects on the production of reactive oxygen species by phagocytes, which decreases their antimicrobial potency. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1908–1913.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az étkezési szokásoknak meghatározó szerepe van a gastrointestinalis daganat és szív-ér rendszer eredetű halálozásokban. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a borfogyasztásnak lehet-e szerepe a két haláltípus kialakulásában Magyarországon. Módszer: A szerzők 206 159 személy adataiból hasonlították össze a gastrointestinalis daganatok és szív-ér rendszeri megbetegedések miatt 2000–2010 között meghalt személyek standardizált elhalálozási arányszámait négy történelmi borvidéken: Tokaj (fehérbor), Eger (vörösbor), Balaton (fehérbor), Szekszárd/Villány (vörösbor) vidékén és a nem borvidék Hódmezővásárhelyen. Eredmények: A Tokaj vidéken volt szignifikánsan a legkisebb a daganatok száma (664), viszont a szív-ér rendszeri betegségek miatti halálozás itt volt a legnagyobb (5955). Ezzel szemben a szív-ér rendszeri betegségek száma Szekszárd-Villány területén (3907) a legkevesebb, míg a daganatoké itt (831) és Eger vidékén (934) a legtöbb. Következtetések: Igazolódott a vörösbor ismert védőhatása a szív-ér rendszeri halálozásokban. A gastrointestinalis daganatos elhalálozás meglepően alacsony előfordulása a Tokaj vidéken – az ivóvíz magasabb szelénszintje mellett – az itteni fehérborok eddig nem ismert sajátosságaira utal. Orv Hetil. 2017; 158(25): 992–998.

Restricted access

Absztrakt:

Immunglobulin-E (IgE)-alapú, rendszertelenül ismétlődő, súlyos, anafilaxiás reakciók jelentkeztek egy 50 éves, európai fehér férfi betegnél, akinél ugyanakkor Crohn-betegség is igazolódott. Az immunológiai laboratóriumi vizsgálatok alapján felmerült egy olyan patomechanizmus lehetősége, hogy a Crohn-betegség miatt sérült bélfalon át mikrobaeredetű molekulák kerülhettek a vérbe, és ezek allergénként szerepeltek. A mikrobiológiai vizsgálatok atípusos Staphylococcust mutattak ki a székletből. A szérumban magas IgE-szintet mértek. A célzott antibiotikum, továbbá az allergiaellenes és immunszuppresszív szerek egyidejű alkalmazásával teljes remisszió volt elérhető néhány hónap alatt. Nemcsak a Crohn-betegség javult, de a szérum össz-IgE-mennyisége is jelentősen csökkent, valamint teljesen megszűntek a kiszámíthatatlan anafilaxiás rohamok. Az atípusos mikrobaallergének (például Staphylococcus-származékok) által kiváltott anafilaxiás komplikáció – e kóros mechanizmus felismerése után – eredményesen kezelhető Crohn-betegségben. Ez az első leírása ennek a kórképnek. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1514–1518.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Váróczy, Árpád Illés, Emese Kiss, Zoltán Szekanecz, Pál Soltész, Sándor Sipka, Attila Kiss, Miklós Udvardy, Gyula Szegedi, and Margit Zeher

A súlyos, terápiarefrakter poliszisztémás autoimmun kórképek kezelésében alternatíva lehet a nagy dózisú kemoterápia autológ őssejt-szupportációval. A szerzők saját kezdeti tapasztalataik ismertetését tűzték ki célul. Eredmények: A szerzők intézményükben 2006. augusztus és 2007. november között összesen 7 autoimmun beteg őssejt-transzplantációját végezték el: közülük kettő szisztémás lupus erythematosusban, négy rheumatoid arthritisben, egy pedig szisztémás sclerosisban szenvedett. Az őssejt-mobilizálás során cyclophosphamid + kolóniastimuláló faktor terápiát alkalmaztak, a kondicionáló kezelés nagy dózisú cyclophosphamid (200 mg/ttkg) + antithymocyta-globulin (9 mg/ttkg) protokoll szerint történt. A beadott őssejtek valamennyi betegnél sikeresen megtapadtak. Az egyik szisztémás lupus erythematosus miatt gondozott beteget a 46. napon fulmináns cytomegalovirus-infekció miatt elveszítették, a többieknél súlyos szövődmény nem lépett fel. Átlagosan 10 hónapos követésük során az alapbetegségük tartós remisszióba került, és az életminőségükben jelentős javulás következett be. Következtetések: Az autológ őssejtterápia biztonságosan és eredményesen alkalmazható a súlyos autoimmun betegségek válogatott eseteinek kezelésében is.

Restricted access