Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Sára Imola Csuka x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Désfalvi, Csilla Lakatos, Sára Imola Csuka, Viola Sallay, Orsolya Filep, Magdolna Dank, and Tamás Martos

Absztrakt:

Bevezetés: Számos tanulmány vizsgálta az emlőrákkal diagnosztizált nők kötődési stílusát, és az eddigi eredmények rámutatnak arra, hogy a betegek életminőségének és a gyógyulás optimális feltételeinek biztosítása érdekében fontos figyelembe venni a kötődési mintázat és a kapcsolati jellemzők közötti összefüggéseket is. Célkitűzés és módszer: A jelen tanulmányban emlőrákkal diagnosztizált nők kötődési stílusát (n = 135) kívánjuk felmérni, és összehasonlítani emlőrákkal nem diagnosztizált nők csoportjával (n = 137) a felnőttkori kötődés, szorongás és elkerülés dimenziói mentén. Vizsgáljuk továbbá a felnőttkori kötődés jellemzőinek összefüggéseit a szubjektív egészségi állapottal, valamint a párkapcsolattal és a szexuális kapcsolattal való elégedettség között. Eredmények: A diagnosztizált csoportra a kötődési mintázat szempontjából magasabb elkerülés, továbbá rosszabb szubjektív egészségi állapot, alacsonyabb kapcsolati és szexuális elégedettség volt jellemző. A magasabb elkerülés és a magasabb szorongás is alacsonyabb kapcsolati elégedettséget jelzett előre, míg a szexuális elégedettség az emlőrák diagnózisával mutatott negatív, a szubjektív egészségi állapottal pedig pozitív összefüggést. Következtetés: Eredményeink arra utalnak, hogy az emlőrákkal diagnosztizált nők kötődési mintázata, emellett pedig szubjektív egészségi állapota is szerepet játszhat párkapcsolati és szexuális elégedettségükben. A páciensek testi, lelki és kapcsolati jellemzőinek figyelemmel kísérése és támogatása hozzájárulhat a jobb életminőség eléréséhez. Orv Hetil. 2020; 161(13): 510–518.

Open access

Fiatal felnőttek egészségcéljainak vizsgálata: A cél megközelítő-elkerülő orientációjának személyes kontextusa és a célokhoz társuló szubjektív tapasztalatok

Health goals in emerging adulthood: the personal context of approach-avoidance goal orientation and subjective experiences accompanying these goals

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Sára Imola Csuka, Orsolya Rosta-Filep, Viola Sallay, and Tamás Martos

Háttér és célkitűzések

Egészséggel kapcsolatos céljaink szoros összefüggést mutatnak egészség-magatartásunkkal, így ennek vizsgálata fiatal felnőtteknél kiemelten fontos, mivel a fiatal ekkor alakítja ki saját életstílusát. A megközelítő célok egy kívánt állapot elérésére, az elkerülő célok valamilyen kellemetlen állapottól való megszabadulásra vonatkoznak. Kutatásunk két fő irányát egyrészt a megközelítő egészségcélok személyes kontextusa, másrészt a céllal kapcsolatos kedvező tapasztalatot övező kontextuális tényezők azonosítása határozta meg.

Módszer

Keresztmetszeti és kérdőíves vizsgálatunk mintáját 191 fiatal felnőtt alkotta. A célok mérésére a Személyes tervek (Little, 1993; Sheldon és Elliot, 1998; Martos, 2009b) kérdőívet alkalmaztuk. Ennek során a résztvevők maguk sorolták fel három egészséggel kapcsolatos személyes céljukat, majd ezek közül kellett egyet kiválasztaniuk és előre megadott szempontok (pozitív és negatív érzelmek, énkonkordancia, énhatékonyság) szerint értékelniük. Ezt követően történt a célok megközelítő/elkerülő kategóriákba sorolása. A megközelítő célorientáció előrejelzőinek vizsgálatára bináris regresszióelemzést, a célértékeléseket előrejelző kontextuális tényezők meghatározásához pedig három hierarchikus regressziós modellt építettünk fel. Eredmények: A cél személyes kontextusát képező tényezők közül a BMI kategória (túlsúlyos és elhízott) és a dohányzás (ritkán dohányzó és dohányzó) jelzik előre fordítottan a megközelítő egészségcél választásának nagyobb valószínűségét. A céllal együtt járó kedvező tapasztalatokkal (pozitív érzelmek magasabb és negatív érzelmek alacsonyabb gyakorisága, cél magasabb énkonkordanciája, énhatékonyság) a cél megközelítő jellege következetesen együtt jár az egyéb tényezők hatásának kontrollálása mellett is.

Következtetések

Az eredmények afelé mutatnak, hogy a megközelítő orientáció alacsonyabb testtömegindexszel és kevesebb dohányzással jár együtt. Mindezek mellett a célokkal kapcsolatos szubjektív tapasztalatok egyedi összefüggéseket mutatnak a kontextuális tényezőkkel. Eredményeink különféle egészséggel kapcsolatos, fiatal felnőttek számára kialakított intervencióknak is alapjául szolgálhatnak.

Background and aims

As our health goals show significant correspondence to our health behaviour investigation into these goals in emerging adulthood has unique importance as young adults establish their own lifestyle at that age. Approach goals refer to accomplishing a desired state, while avoidance goals refer to disposing an unpleasant state. Our research was built upon two main research questions: exploring the personal context of approach health goals and identifying possible contextual factors predicting advantageous experiences concerning the goal.

Methods

The sample of our questionnaire study consisted of 191 emerging adults. For capturing the goals the Personal Projects Questionnaire (Little, 1993, Sheldon & Elliot, 1998, Martos, 2009b) was used. In the course of assessment, participants formulated their three goals concerning their health, then they had to choose one of these and rate it along some predefined aspects (positive and negative emotions, self-concordance and self-efficacy). Sequentially these goals were categorised into approach/avoidance categories. For predicting approach goal orientation binary logistic regression analysis was used and then three hierarchical regression analyses were built for identifying contextual factors which can be possible predictors of goal evaluations.

Results

Among factors framing the personal context of the goal BMI category (overweight and obese) and smoking (rarely and regular) predicted the odds of chosing an approach goal. Favourable experiences (higher levels of positive and lower levels of negative emotions, higher self-concordance, self-efficacy) accompanying these goals are associated with the approach nature of the goal consistently besides controlling for other factors.

Conclusions

Results indicate that approach orientation is accompanied by lower BMI index and less frequent smoking. Besides these subjective experiences concerning the goals show unique associations with contextual factors. Our findings can serve as starting-points of health-promoting interventions for young adults.

Open access