Search Results
You are looking at 1 - 10 of 37 items for
- Author or Editor: Simon Zsolt x
- Refine by Access: All Content x
A hettiták szíriai tevékenysége meglehetősen jól ismert írott forrásainkból. Ennek ellenére a szíriai hettita uralomnak meglehetősen kevés régészeti nyoma maradt fenn. A kutatás hagyományosan ezt azzal magyarázza, hogy a hettiták csupán a meghódított terület hatékony irányításában, s nem a népesség hettitizációjában voltak érdekeltek. Ez a feltevés azonban több kérdést nem old meg, különösen azt nem, miképp válhatott ez esetben Szíria a hettita kulturális örökség egyik legfontosabb hordozójává a birodalom felbomlása után. A történelmi és kulturális háttér újbóli kiértékelésével jelen dolgozat azt a hipotézist fogalmazza meg magyarázatként, hogy maga a helyi lakosság idomult kulturálisan és saját akaratából a hettita hódítókhoz. Ezt a magyarázatot az időközben nemcsak méretében, hanem spektrumában is kibővült régészeti anyag is támogatja.
Beszámoló a XII. Nemzetközi Latin Nyelvészeti Kollokviumról
(12th International Colloquium on Latin Linguistics, Bologna, 2003. Június 9—14.)
Az elmúlt két évtized kutatása sokrétű politikai és kulturális folyamatosságot tárt fel a Hettita Birodalom és utódállamai között. Jelen dolgozat egy mindeddig nem vizsgált aspektust, az irodalom kérdését veszi szemügyre. Ugyan a vizsgálatnak a hagyományozódás sajátosságai miatt a historiográfiára kell korlátozódnia, a luvi szövegek motívumai és stíluseszközei segítségével mégis kimutatható, egyfelől e szövegek szerves folytatói a hettita történetírásnak; másfelől idővel számos egyedi vonást nyertek. Noha a hagyományozódás pontos technikai részletei még további kutatást kívánnak, a hettita nagykirályok monumentális feliratai, illetve a karkamiši utódállam bizonyosan központi szerepet játszottak.
A hieroglif luvi KARKAMIŠ A4b feliraton említett Sura országának azonosítása mindmáig megoldatlan, noha ez a helynév adatolt más hieroglif luvi feliratokon is. Az összes szöveghely filológiai elemzését követően (kizárva azokat, amelyeket tévesen olvasnak Surának) a földrajzi, történeti és filológiai bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy a hieroglif luvi KARKAMIŠ A4b és A6 feliratok Sura országa és a görög források anatóliai syriosai ugyanarra a térségre, Kappadokiára utalnak, és hogy Sura volt a kappadokiai újhettita állam, Tabal helyi, luvi neve.
This study presents a critical analysis of the hypothesis of M. M. Tatár on the origin of the Turkic word sarmysak, “garlic”. Taken by itself, Tatár's hypothesis looks plausible, but much more Indo-European evidence is needed in order to decide whether it is valid or not. During the investigation based on recent achievements of Indo-European linguistics, a more exact form of Proto-Indo-European lexeme “(wild) garlic”will be reconstructed; both more precise and new etymologies will be offered to New Persian, Khotanese, Sanskrit, Greek, Serbo-Croatian, and Hungarian words. The context of the assumed borrowings into Turkic and Mongolian languages will be drawn more exactly.
Beszámoló a VI. Nemzetközi Hettitológiai Konferenciáról
(6º Congresso Internazionale di Ittitologia, Róma, 2005. szeptember 5-9.)
Beszámoló a Deutsche Orient-Gesellschaft VI. Nemzetközi Kollokviumáról
(Hattuša-Boğazköy. Das Hethiterreich im Spannungsfeld des Alten Orients.Würzburg, 2006. március 22-24.)
E tanulmány a hettita—luvi kétnyelvűség főképp H. Cr. Melchert, E. Rieken és Th. van den Hout által nemrégiben kifejlesztett elméletének kritikai áttekintése. A késő bronzkori Anatólia nyelvi térké-__
