Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Soltész-Várhelyi Klára x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az IKT hatása a kognitív működésekre iskoláskorban

ICT effects on cognitive function in school age

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dávid Mária, Dorner László, Hatvani Andrea, Soltész Péter, Soltész Péter, Taskó Tünde, and Soltész-Várhelyi Klára

Háttér és célok: Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változnak a 10–18 éves korosztály képességei, készségei az új infokommunikációs technológiák (IKT) elterjedésével. Feltételezésünk szerint a gyakori IKT-használat bizonyos készségek javulását (például vizuális észlelési képességek), míg más készségek romlását (például verbális és motorikus) eredményezi.

Módszer és minta: 2014 februárjával bezárólag keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk három korosztály bevonásával, 492 fős mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves). Mindegyik korcsportban alacsony, közepes és magas IKT-használati alcsoportokat különböztettünk meg. Az általunk adaptált online pszichológiai teszteket végeztük el a tanulókkal az alapvető kognitív képességeik vizsgálatára, valamint egyéni adatfelvétele alapuló verbális feladatokat. Ezen kívül a különböző korcsoportokhoz tartozó tanulók kompetenciaméréseinek (szövegértés, matematikai-logikai) és a Hungarofit (alapvető motorikus képességek és állapot) vizsgálati eredményeinek és a tanulmányi eredményeinek összehasonlító elemzése is megtörtént. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány).

Eredmények: A gyakoribb számítógép-használat és a reakcióidő pozitív összefüggést mutat minden korcsoportban. A mérsékelt IKT-használat a legtöbb kognitív funkcióval pozitív együttjárást mutat. A matematika és szövegértés kompetenciában nem volt eltérés a három csoport között, ahogyan a Hungarofit mérésekben sem. A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika tanulmányi eredmény és az összesített tanulmányi átlag tekintetében sem mutatkozott szignifikáns különbség a különböző csoportok között.

Következtetések: A mérsékelt számítógép-használat hatása a kognitív készségekre enyhén pozitív, de ez az iskolai eredményesség mutatókban és kompetenciaadatokban, valamint a mozgásos eredményekben nem manifesztálódik.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Kvaszingerné Prantner Csilla, Soltész Péter, Faragó Boglárka, Pléh Csaba, and Soltész-Várhelyi Klára

Háttér és célok: A modern információs és kommunikációtechnikai (IKT) eszközök alkalmazásának alapvető jellemzője a multitasking jellegű használat, vagyis a több információforrás párhuzamos futtatása. A tanulás kontextusában ez azt jelenti, hogy az IKT-eszközök minimális viselkedéses befektetés ellenében megkönnyítik a tanulási célunknál jutalmazóbb figyelmi folyamatok működtetését. Vizsgálatunk célja, hogy az átlagos IKT-környezetben zajló tanulási folyamatot modellezzük laboratóriumi körülmények között, ezáltal vizsgálva a multitasking hatását a személyek feladatvégzésére.

Módszer: A vizsgálatban alkalmazott főfeladat a Flanker-teszt volt, mely az egyik leggyakrabban alkalmazott figyelmi és gátlási feladat. A főfeladat végzését ugyanakkor időről időre megzavarták bizonyos (villogó vagy egyéb módon jelző) disztraktorok, amelyek lehetővé tették, hogy a főfeladatról a vizsgálati személyek átváltsanak rájuk, és korlátlan mennyiséget „fogyasszanak” belőlük. A vizsgálatot 91 diákkal végeztük el az Eszterházy Károly Főiskoláról. Célunk a disztraktorokkal eltöltött pihenések hosszának, illetve számának főfeladatban nyújtott teljesítményre gyakorolt hatásának felmérése volt.

Eredmények: A pihenések hossza és száma, valamint a reakcióidő között nem találtunk összefüggést. Míg a pihenés hossza és a teljesítmény között erős negatív korreláció volt kimutatható, a sok megszakítás nem mutatott kapcsolatot a teljesítménnyel. Közvetlenül a pihenés után a személyek reakcióideje átlagosan javult. A több feladatot végző személyek arányaiban jobb válaszokat adtak.

Konklúzió/következtetések: Eredményeink a pesszimista multitasking metahipotézist támasztották alá, vagyis azt találtuk, hogy a többet pihenő személyek túlbecsülik a pihenés teljesítményükre gyakorolt hatását, hiszen valójában a több pihenés rosszabb teljesítménnyel járt együtt. Viszont ha a vizsgálati személy képes korlátozni a pihenések hosszát, vagyis a disztraktív ingerek hosszú távra nem vonják el a figyelmét a főfeladatról, ezek a rövid pihenők pozitívan befolyásolják a teljesítményt.

Restricted access