Search Results

Bevezetés: A menstruációs fájdalom kutatása az érintettek számának, a szenvedéssel töltött idő mértékének és a következményeknek az ismeretében hiányzik a szakirodalomból. Célkitűzés: A fájdalomkatasztrofizálás szerepét vizsgáltuk a menstruációs fájdalom szubjektív mértékének, gyakoriságának, mindennapi tevékenységet korlátozó voltának megélésében. Módszer: Vizsgálatunkban személyes tesztfelvétel során gyűjtöttünk adatokat mintegy 1000 már és még menstruáló, egészséges, túlnyomórészt felső- és középfokú végzettséggel rendelkező, túlnyomórészt nagyvárosban, többségében párkapcsolatban élő, saját megélése szerint kitűnő vagy jó egészségi állapotnak örvendő, többségében hormonális fogamzásgátló eszközzel nem élő, túlnyomórészt rendszeres menstruációs ciklussal rendelkező, 18 és 51 év közötti nőtől, 2016 és 2018 között. A menstruációs fájdalom mértékének, gyakoriságának és mindennapi tevékenységet befolyásoló voltának mérésére egy-egy nyitott kérdést, a fájdalomkatasztrofizálás mérésére a Sullivan és mtsai által kidolgozott Fájdalomkatasztrofizálási Kérdőívet használtuk. Eredmények: Saját mintánkon azt találtuk, hogy minél inkább „hajlamos” a vizsgálati személy a fájdalomkatasztrofizálásra, annál erősebb menstruációs fájdalomról számol be, annál gyakrabban él meg menstruációs fájdalmat, és mondja azt, hogy a fájdalom korlátozza mindennapi tevékenységét. Következtetés: Az eredmények rámutattak, hogy érdemes a menstruációs fájdalom mértékét befolyásoló tényezők közül a személyiségjellemzőket is vizsgálat tárgyává tenni, az eredmények beépíthetők a diagnosztikai és terápiás munkába. Orv Hetil. 2023; 164(37): 1469–1475.

Absztrakt

A tanulmányban a tihanyi bencés apátság középkori altemplomának és az ott található temetkezéseknek a régészeti jellegű kutatásait és a legújabb, 2021. évi ásatás eredményeit mutatjuk be, különös tekintettel az alapító, I. András király sírhelyére.

In this study, we present the archaeological research of the medieval crypt of the Benedictine Abbey of Tihany and the burials there, and the results of the latest excavation in 2021, with a focus to the tomb of the founder, King Andrew I.

Absztrakt

Szenzoros élménykeresés adatok hagyományos és újfajta klaszterezési eljárásokkal és vizualizációval történő újraelemzését mutatjuk be. Egy új, személyorientált elemzési módszert mutatunk be az élménykeresés mintázatainak vizsgálatára, mely alkalmas (1) nemcsak kvantitatív, hanem kvalitatív különbségek kimutatására, (2) tipikus értékkombinációk, különböző élménykeresői típusok kimutatására.

A személyiségpszichológiai kutatásokban újdonságnak számító – ám a kémiában és geofizikában széles körben elterjedt – sűrűsödéselemzések a korrelációs vizsgálatok és a hagyományos távolságalapú klaszterelemzésekből levont következtetések számos potenciális hibaforrására világítanak rá. Az elemzéseink révén összehasonlítást nyernek a változó- és a személyorientáltelemzési megközelítések is.

Háttér: A magyar lakosság több mint egyharmadát érinti e betegség. A vele járó komorbid depresszió a betegek csaknem felénél előfordul. Életvitelükre a rokkantsági állapot jellemző. Rehabilitációs lehetőségeik szűkösek. Tudományosan megalapozott, kidolgozott rehabilitációs program mind ez idáig nem létezik.

Célkitűzés: A betegek komplex személyiségvizsgálatán alapuló személyiségi potenciálok feltárása, az int- rapszichés dinamika, életviteli működésmód átfogó elemzése, különös tekintettel a rehabilitációs programtervezés szempontjából döntő „erőfaktorokra", mint énerő, önsegítő-önépítő aktivitás és életviteli kontroll- rendszer.

Módszer: A Rorschach komplex és átfogó személyiségvizsgálat alkalmazásával kilenc hipotézis mentén a személyiségjellemzők feltárása, a személyiség egészének kontextusába helyezve az önsegítő, belső erőtényezőkre fókuszált elemzés.

Vizsgálati minta: 576 beteg és 609 sine morbo kontrollszemély. Az adatokat SPSS programcsomaggal elemeztük.

Eredmények: A betegek sajátos személyiségjellemzői „deficit arculatú" hiánytényezőkként detektálhatók. Ezek közül az önsegítő és önépítő intrapszichés erők, az önkontroll, a motivációs aktivitás súlyos károso- dottsága, valamint az emocionális élet deficitjegyei emelhetők ki. Az életvezetés „deficit szindrómás" mivolta az életminőséget rombolja, és mintegy „életképtelenségi" beteghelyzetet tükröz. Magas megbízhatóságú differenciáldiagnosztikai indexet dolgoztunk ki, amely szűrési és preventív eszközként szolgálhat.

Következtetések: Gazdag eredményanyagunk lehetőséget nyit állapot- és betegségspecifikus rehabilitációs program kidolgozására, amelyben a hangsúlyt a belső erőtartalékok, motivációk felerősítésére, énerősítésre és a pozitív copingok megtanítására kell helyeznünk.

Background: More than one third of the Hungarian population is affected by chronic pain syndrome, which is accompanied by comorbid depression in almost half the patients. Their lifestyles are peculiar to disability and their rehabilitation opportunities are scarce, but so far, no scientifically based rehabilitation programme has been elaborated.

Objective: This study aims to explore personality potentials based on a complex personality assessment of patients and a comprehensive analysis of intrapsychic dynamics and lifestyle, with special regard for strength factors that are crucial for the design of a rehabilitation programme, such as self-empowerment, self-help/self-build activity and the lifestyle control system.

Method: Using the Rorschach complex and comprehensive personality survey, this study explores personality traits along ten hypotheses, placed in the context of the whole personality, with a focus on the factors relating to the patients' internal self-help ability.

Sample size: 576 patients and 609 “sine morbo” controls. The data were processed with the help of the SPSS statistics software.

Results: Patients’ specific personality characteristics can be analysed as deficiency factors that form a "deficit image". These include severe damage to intrapsychic self-help and self-build ability, self-control mechanisms and motivational activity, as well as deficits of emotional life. The patients' lifestyle, which is characteristic of the "deficit syndrome", destroys their quality of life and is thus illustrative of the unviable nature of their situation. We have developed a highly reliable, differential diagnostic index that can serve as a screening and preventive tool.

Conclusions: The rich material of our results provides an opportunity for the elaboration of a rehabilitation programme specifically for this conditions/disease, with emphasis on strengthening the patients' inner power reserves, self-motivation and self-empowerment and teaching them positive coping.

Háttér: A munkavállalás hiánya, a munkanélküliség különféle háttéren jöhet létre: az egyén akarhat dolgozni, de nincs alkalmazhatóság (nincs álláshely). Szeretne dolgozni, de betegsége (pl. krónikus betegség állapota) nem teszi lehetővé a munkába állást (ilyen pl. a krónikus fájdalom szindrómás beteg élethelyzete). Nem akar dolgozni, ideig-óráig dolgozik, munkakerülése személyiségzavaron alapul. Élete zátonyra futott, vagy hajléktalanná vált, kényszerűen munkanélküli. Végül gyakori eset, hogy előző munkahelyétől megválva új állást keres. Tanulmányunk ez utóbbi esettel fogalkozik. Változó világunkban ugyanis a sine morbo személyek munkahelyének változtatása, az átmeneti munkanélküliség természetes jelenség.

Célkitűzés: Az a törekvés vezette munkánkat, hogy elegendően informatív számú mintán vizsgáljuk meg az átmeneti munkanélküliség és az álláskeresés helyzete következtében a személyiségben végbemenő és detektálható változásokat. Azokat a személyiségi erőket és képességeket kívánjuk felderíteni, amelyek az egyéneket a sine morbo állapotban megtartva lehetővé teszik a munkavállalásért való erőfeszítéseket, a megküzdési aktivitás mozgósítását.

Módszer: Rorschach komplex személyiségvizsgálat, az alapvető személyiségi információs területek (percepció, küzdő erők, kontrollfunkciók, érzelmi élet, magatartási kontroll, viselkedési modellreakciók stb.) feltérképezése.

Vizsgálati minta: 599 álláskereső és 531 nem álláskereső, munkavállaásában krónikus betegsége által akadályozott kontrollszemély.

Eredmények: A személyiséget az „útkeresési feszültség" állapotába kerülve fokozott énerő, motivációs aktivitás és erős érzelmi mozgósíthatóság jellemzi. Az érzelmi kontroll egyensúlyt mutat, a szorongás értelmi kontrollja gyengébb. Erőteljes ambiciozitás, rejtőzködési attitűd jellemző. Célvezérelt aktivitás és a problémahelyzet fölé emelkedő, távolító feszültségelhárítás jellemzi a vizsgált személyeket.

Következtetések: A munkamotivációiban súlyosan sérült és/vagy korlátozott kontrollokkal szemben az énerő, küzdőképesség, motiváció és ambíciók megőrzése jellemzi a sine morbo álláskeresőket. Ezt az énerőt, érzelmi, motivációs és magatartási mintázatot szükséges azoknál terápiásan újraépíteni, akik az állapotuk miatt vesztes, inaktív és regresszív léthelyzetbe szorultak.

Background: Unemployment can have a variety of causes. For this study, we examined the situation of "sine morbo" individuals who are searching for a new job due to temporary unemployment. In a world that is constantly changing and demands the capacity of flexible adaptation, it is important to assess how a temporary state of unemployment impacts the personality of the affected individuals.

Objective: Our work was driven by an effort to investigate personality changes that occur and can be detected as a result of the experience of temporary unemployment and the need to look for a job. We aimed to explore those personality forces and abilities that, while keeping individuals in the "sine morbo" state, enable them to make an effort to find employment and mobilise their coping abilities. We also explored the situational changes resulting from unemployment-induced insecurity, which may adversely affect an individual's job search prospects.

Method: Rorschach Complex Personality Examination, mapping basic personality information areas / perception, coping abilities, control functions, emotional life, behavioural control, behavioural model reactions, etc.

Test sample: 599 jobseekers as well as 531 non-jobseekers who are unable to work due to chronic illness. The control subjects are patients with chronic pain syndrome.

Results: The situation of fighting against job loss is characterised by increased self-efficacy, motivational activity and strong emotional mobilisation. Emotional control is reflective of a sense of equilibrium, and the mental control abilities of people suffering from anxiety are therefore weaker. Strong ambition, but the attitude of hiding of weakness and a higher level of sensibility are typical for the temporary job seekers. The subjects exhibit target-driven activity and seek to preventive copings and distancing themselves from the problem, dispassionate attitude", or "attempts at rationalising the situation". The intellectual means for treating the growing sense of insecurity and lack of self-esteem are weak, as subjective thinking takes hold. The subjects' behavioural control remains adaptive, they do not exhibit strong rumination, complaining or self-pity, and only have a low rate on catastrophising scale.

Conclusion: In contrast with the control subjects, who are severely impaired and / or limited in their work motivation, the "sine morbo" jobseekers are characterised by their ability to maintain self-efficacy, perseverance, motivation and ambition. This ability is the balancing pillar of personality, and psychological- state variables that are considered to be unfavourable are thus mirrors of temporary regression. Individuals who are permanently unable to work for health reasons should therefore be offered teaching to "train" their positive motivation and control functions. This could be a basic requirement of their rehabilitation.

Elméleti háttér: A Self-Criticizing/Attacking and Self-Reassuring Scale (Önkritikusság és Önmegerősítés Skála) magyar változatának köszönhetően az önkritikusság jelensége Magyarországon is mérhetővé vált. Cél: Jelen vizsgálat során bemutatásra kerül az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála magyar mintán történő alkalmazhatósága, és az önegyüttérzéstől való félelem mellett a depresszióval, valamint az élettel való elégedettséggel vizsgált öszszefüggése. Módszerek: A kutatásban összesen 434 fő vett részt: 107 férfi és 327 nő, átlagéletkoruk 30,2 (SD = 12,15) év. Eredmények: A feltáró faktoranalízis az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála (FSCRS-HU) esetén az eredetihez hasonló háromfaktoros struktúrát jelzett: a magyar mintán is megjelentek az alkalmatlan én (inadequate self), a megerősített én (reassured self) és a gyűlölt én (hated self) dimenziói. Ezt a struktúrát a konfirmatív faktoranalízis is megerősítette (RMSEA = 0,056; CFI = 0,945) és az alskálák belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,9; 0,87, 0,83, sorrendben). Az FSCRS-HU mind a depresszióval (r = 0,62 – 0,68; p < 0,01), mind az önegyüttérzéstől való félelemmel (r = 0,65 – 0,68; p = 0,01) és az élettel való elégedettséggel (r = [–0,51] – [–0,52]; p = 0,01) is szignifikáns, közepes erősségű együttjárást mutatott. Az életkor gyenge, az alkalmatlan én esetében pedig közepes mértékű szignifikáns hatása mindhárom alskálánál megjelent. A nemek közt azonban egyedül az alkalmatlan én esetén volt szignifikáns különbség (Z = –2,109; p = 0,040; rang Cohen-d = –0,229). Következtetések: Összességében az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult hazai mintán is.

Background: Due to the Hungarian version of the Self-Criticizing/Attacking and Self-Reassuring Scale, the phenomenon of self-criticism has become measurable in Hungary as well. Aims: In the present study we present the applicability of the Self-Criticism and Self-Reassuring Scale on a Hungarian sample and its relationship to depression, life satisfaction, and fear of self-compassion. Methods: A total of 434 people participated in the research: 107 men and 327 women, with a mean age of 30.2 (SD = 12.15) years. Results: The exploratory factor analysis indicated a three-factor structure similar to the original version of the Self-Criticism and Self- Reassuring Scale, the Hungarian sample also showed the dimensions of the inadequate self, the reassured self and the hated self. This structure was also confirmed by confirmatory factor analysis (RMSEA = 0.056, CFI = 0.945) and the internal reliability of the subscales proved to be adequate (Cronbach's α = 0.9, 0.87, and 0.83, respectively). The FSCRS-HU showed a significant, moderate association with both depression (r = 0.62 – 0.68; p < 0.01) and fear of self-compassion (r = 0.65 – 0.68, p < 0.01) and life satisfaction (r = [–0.51] – [–0.52], p = 0.01). Age had a weak and, in the case of an inadequate self, a moderately significant effect on all three subscales. There was a significant difference between the sexes only in the case of the inadequate self (Z = –2.109, p = 0.040, rank Cohen’s d = –0.229). Conclusions: Overall, the Self-Criticism and Self- Reassuring Scale proved to be a reliable and valid measurement tool in the Hungarian sample as well.

Absztrakt:

Bevezetés: A szakmai élet minőségét mérő (ProQOL) skálát a rendkívül stresszes eseményeken átesett emberekkel végzett munka pozitív és negatív hatásainak mérésére fejlesztették ki. A szenvedéssel, halállal, haldoklással, a másik ember traumájával való mindennapi találkozás fizikálisan és emocionálisan is befolyásolhatja a palliatív-hospice teamekben dolgozók életminőségét. Célkitűzés: A vizsgálat célja a ProQOL5 kérdőív magyar változata pszichometriai tulajdonságainak és faktorszerkezetének felmérése volt, ami lehetővé teszi az együttérzésből eredő kifáradás és elégedettség, a másodlagos traumatizáció és a kiégés mérését. Hosszú távú cél a hospice-dolgozók számára képzési és intervenciós módszerek kidolgozása, elégedettségük, fizikai és lelki jóllétük növelése, pályán maradásuk elősegítése. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves felmérésbe hospice-dolgozókat vontunk be. A kérdőíveket anonim, nyomtatott formában tettük elérhetővé. A validáláshoz a Rövidített Maastricht Vitális Kimerültség Kérdőív, a Rövidített Beck Depresszió Kérdőív, a CES-D Depresszió Szűrő Kérdőív és a WHO Jóllét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar nyelvű változatait használtuk fel. Statisztikai analízis: Az elemzésekhez IBM SPSS 23.0© programcsomagot használtunk. A mérőeszköz faktorstruktúrájának feltárásához exploratív faktoranalízist (főkomponens-elemzés, Varimax rotáció) végeztünk, majd elkészítettük azt a 4 skálát, amely megfelelő Cronbach-alfa-értékekkel rendelkezett a további vizsgálatokhoz. Eredmények: Értékelhető kérdőíveket 188 főtől kaptunk vissza (nő 86,2%, férfi 13,8%). Többségük nővérként és az otthoni hospice-ellátásban dolgozik (94 fő). A megalkotott 4 skála belső konzisztenciája a Cronbach-alfa-értékek alapján elfogadható minőségű. A kiégést mérő kérdések belső konzisztenciája alacsony. Mérőeszközünk skáláinak együttjárása a külső validitást mérő, standardizált skálákkal megfelelő erősségű és irányú. Következtetések: Kérdőívünk a belső és a külső mutatók alapján megfelelő konzisztencia mellett, az elvárt értékek szerint méri az általunk vizsgálni kívánt jelenségeket. Orv Hetil. 2018; 159(35): 1441–1449.

A COVID–19 miatt bevezetett távolléti/hibrid oktatás első három félévének során tananyagfejlesztést végeztünk a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében a matematikai statisztika tárgy keretei között. A pszichológus alap- és mesterképzés hallgatói esetében az oktatási keretrendszer folyamatos naplózása lehetővé tette, hogy összesített statisztikák segítségével megfigyeléseket tegyünk. Az időszak végén a mesterképzéses hallgatóktól Q-módszertan (Stephenson 1953) szerinti preferenciaértékelést is kértünk, hogy az általuk alkalmazott e-learning stratégiákról képet alkothassunk. Ennek segítségével azonosítani tudtunk három eltérő tanulási stratégiát (önálló tanulás, gyakorlatorientált tanulás erős oktatói támogatással, elméletorientált tanulás), melyek a felkínált tartalmakat eltérő módon használták ki. Ez indokolja, hogy ezen anyagok elérését továbbra is biztosítsuk a hallgatók számára.