Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Szigeti Judit x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér

Az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) mint pszichoterápiás módszer harminc éve létezik. A Francine Shapiro által az 1980-as évek második felében az Egyesült Államokban kidolgozott eljárás kezdetben sok vitát kavart, de ma már bizonyítékokon alapuló módszernek számít a poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésében. Használata számos más mentális betegség (pl. pánikzavar, depresszió, kényszerbetegség) gyógyításában is egyre gyakoribb. Magyarországon a módszer még kevéssé terjedt el.

Cél

Bemutatni az EMDR-terápia történetét, elméleti hátterét, a hatásmechanizmusára vonatkozó hipotéziseket, a kezelés struktúráját és hatásait.

Módszerek

Szakirodalmi áttekintés az angol nyelvű adatbázisok (ISI Web of Science, PubMed, Scopus, PsycINFO) alapján, az eljárás nevével történt szisztematikus kulcsszókereséssel. Az áttekintés lehetőség szerint összefoglaló vagy magas evidenciaszintű (randomizált kontrollált) vizsgálatokra alapoz.

Eredmények

EMDR során deszenzitizáció, a traumás emlékekhez való jobb hozzáférés és mélyebb információfeldolgozás történik, ami nemcsak stresszcsökkentést, hanem adaptívabb, magasabb szintű működést eredményez. Képalkotó eljárásokkal kimutatható, hogy az EMDR specifikus hatótényezője, a bilaterális ingerlés, egyebek közt paraszimpatikus túlsúlyt eredményez, és kedvező változásokat idéz elő a PTSD által érintett agyi struktúrák működésében. Az EMDR hatásmechanizmusáról számos hipotézis született (pl. dekondicionálás-, munkamemória-, REM-hipotézis), mindazonáltal, az eljárásban valószínűleg több aktív komponens van jelen. Sikeres EMDR-terápia hatására a személy napirendre tér az életútját megakasztó események felett, és egységes narratívába emeli őket, amely hozzájárulhat személyisége integrációjához.

Következtetések

Az EMDR nemcsak ismert és eredeti terápiás elemek újszerű kombinációja, nem is a már meglévő traumakezelési eljárások technikai kiegészítése, hanem bizonyítottan hatékony, teljes értékű, integratív, mégis önálló pszichoterápiás módszer, saját elméleti modellel, hatásmechanizmussal és eszköztárral.

Restricted access

Absztrakt:

Az egészségügyi tevékenységek minimumfeltételei megszabják, hogy egyes szomatikus osztályokon dolgozzon pszichológus. Az orvosi gyakorlatban mindeközben még nem mondható általánosnak az az attitűd, amely a pszichés tényezőknek a betegségek alakulásában játszott potenciális szerepét is figyelembe veszi. A modern pszichoszomatikus gyógyító szemlélet egyszerre veszi számításba a biológiai, pszichológiai és társas faktorokat, amelyek hajlamosítanak egy betegségre vagy kiváltják és fenntartják azt. Az alábbi esettanulmány egy olyan 35 éves nő kezeléstörténete, akinek tünetei egyszerre bizonyultak a korai petefészek-kimerülés és a szorongás jeleinek, és kölcsönösen hatottak egymásra. Az esetvezetés során a beavatkozások is két síkon: testre ható (hormonterápia, Jacobson-féle progresszív relaxáció) és pszichés eszközökkel történtek (kognitív viselkedésterápiás intervenciók). Az eset jól példázza, hogy orvos és pszichológus együttműködése miként szolgálhatja a páciens érdekeit. Orv Hetil. 2017; 158(36): 1432–1435.

Open access

Jelen tanulmány a meddőség pszichés vonatkozásairól szóló jelentősebb kutatások eredményeit foglalja össze. Ebből a célból főleg az angol nyelvű adatbázisokban elérhető tanulmányokat tekintettük át szisztematikus kulcsszókereséses módszerrel, de támaszkodtunk a magyar szakirodalomra is. A legvilágosabban kirajzolódó következtetés az, hogy a meddőség lelki előzményei és következményei nehezen választhatók szét. Nincs megdönthetetlen bizonyíték arra nézve, hogy a stressz, a szorongás és a lehangoltság önmagában meddőséget okozna, de számos jel utal rá, hogy hozzájárul és együtt jár a terméketlenséggel. Hasonlóképpen nehéz elkülöníteni, hogy a pszichés hatások maga a meddőség vagy a megterhelő asszisztált reprodukciós beavatkozások következményei. Vegyesek a tapasztalatok arra nézve is, hogy a pszichoterápiát milyen mértékben veszik igénybe a páciensek, illetve ez mennyiben járul hozzá a beavatkozások sikeréhez, de egyetlen általunk ismert tanulmány sem kérdőjelezi meg, hogy pszichés támogatásra a meddőség kezelése során szükség van. A spirituális dimenzió és a meddőség kapcsolata kevéssé kutatott téma, de néhány tanulmány a vallásos megküzdési módok bevonását is indokoltnak tartja a meddőség kezelésébe. A magyarországi gyakorlatban mindez ma még nem magától értetődő. Összességében a tanulmány a meddőség cirkuláris oksági, rendszerszemléletű megközelítése mellett érvel.

Restricted access

Háttér és célkitűzések: vizsgálatunk célja magyar mintán ellenőrizni a meddőség pszichés vonatkozásait feltáró eddigi, nemzetközi eredményeket. Módszer: 75 fős (63 nő, 12 férfi), magyar, kényelmi, keresztmetszeti minta felmérése történt önkitöltős, részben sztenderdizált kérdőívekkel. Eredmények: a vizsgált nők depresszióértékei szignifikánsan magasabbak a Hungarostudy Epidemiológiai Panelvizsgálat országos reprezentatív vizsgálatban talált, nőkre vonatkozó, 2006-os pontszámoknál (BDI-S; átlag (M)=13,9; szórás(SD)=13,4; vs. M=9,7; SD=11,9; p<0,05). Az élet értelmességének mértéke szignifikánsan alacsonyabb az átlagnépesség sztenderdjeinél (BSCI-LM-7, M=8,9; SD=3,2; vs. M=9,9; SD=2,8; p<0,05). Állapot- és vonásszorongásszintjük azonban nem különbözik ezektől (rendre p=0,205 és p=0,477). A férfiak semmilyen mutató mentén nem tértek el az országos átlagoktól. Mintánkon belül sem a nem, sem az életkor, egy gyermek léte vagy a meddőség hossza, diagnózisa, a kezelések mennyisége és minősége nem látszott befolyásolni a lelkiállapotot. Szignifikánsan magasabb volt mind az állapot-, mind a vonásszorongása azoknak a nőknek, akik spontán vetélést éltek át, szemben azokkal, akiknek nem volt vetélésük, vagy terhesség-megszakításuk (is) volt (STAI-S; M=49,5; SD=13,8; vs. M=41,4; SD=11,9; p<0,05; / STAI-T; M=47,4; SD=11,6; vs. M=41,5; SD=10,4; p<0,05). Azok a med-dők, akik nem hisznek egy transzcendens hatalom létében vagy bizonytalanok, szignifikánsan magasabb depresszió-pontszámot értek el azoknál, akik hisznek (BDI-S, M=17,1; SD=15,1; vs. M=10,0; SD=10,1; p<0,05). A válaszadók 44%-a hiányolja a meddőségi centrumokban a pszicho-lógiai segítségnyújtást. Következtetések: a pilot-vizsgálat alátámasztja a nemzetközi eredményeket, miszerint a termékenységre várók lényegesen lehangoltabbak és életüket kevésbé érzik értelmesnek a ter-mékenységi nehézségekkel nem küzdőknél. Ez megfontolandóvá teszi a meddőségi kezelések során nyújtott pszichés támogatás beépítését a szakmai protokollba.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Enikő Lakatos, Gábor Szabó, Judit F. Szigeti, and Piroska Balog

Bevezetés: Hazánk termékeny népességének 10–15%-a reprodukciós problémával küzd. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy az egyén pszichés jólléte, valamint életmódja szerepet játszik a termékenységgel szorosan összefüggő általános egészségi állapot alakulásában. Célkitűzés: A vizsgálat célja a pszichés jóllét és az életmódtényezők termékenységgel való összefüggéseinek elemzése magyar mintán. Módszer: A vizsgálatban 194 nő (115 meddő és 79 termékeny) vett részt. A pszichés jóllétet standardizált, validált, önkitöltős kérdőívekkel, az életmódtényezőket saját összeállítású kérdésekkel mértük. Eredmények: A meddő nők fiatalabbak (33,98±4,89 vs. 36,43±5,81, p<0,005), és pszichés jóllétük szignifikánsan rosszabb, mint a termékenyeké. Magasabb a depressziós tüneteik száma (BDI 14,00±12,21 vs. 7,79±9,17, p<0,005) és jobban szoronganak (STAI-T 48,53±10,56 vs. 40,25±10,65, p<0,005), mint a termékenyek. Az életmódtényezőket vizsgálva azt találtuk, hogy a meddő nők kevesebb folyadékot fogyasztanak (1,71±0,67 vs. 1,95±0,68, p<0,05) és közülük többen tartanak valamilyen diétát (31,30% vs. 18,42%, p<0,05), mint a termékenyek. A mintában a nagyobb mennyiségű folyadékfogyasztás a testtömegindextől és az életkortól függetlenül is előre jelezte annak valószínűségét, hogy egy nő a termékeny csoportba tartozzon (OR = 1,65, CI = 2,58–1,06). Következtetések: Az eredmények egybecsengenek a nemzetközi kutatási eredményekkel, miszerint a reprodukciós problémával szembesülők rosszabb pszichés állapotban vannak termékeny társaikhoz képest. A szerzők az eredményeik utánkövetését, valamint a folyadékfogyasztás termékenységgel való összefüggésének további elemzését feltétlenül indokoltnak tartják Orv. Hetil., 2015, 156(12), 483–492.

Open access

Régészeti Adatok Az Árpád-Kor Kerámiaművességéhez: Székkutas, Sós-Halmi-Dűlő

New Archaeological data on the Pottery of the Árpádian age: Székkutas, Sós-Halmi-Dűlő

Archaeologiai Értesítő
Authors: Szigeti Judit, Csányi Viktor, and Rózsa Zoltán

Tanulmányunkban egy 2014–15 folyamán, Székkutason (Csongrád megye) feltárt Árpád-kori településrészlet házaiból előkerült kerámiaanyag feldolgozásának eredményeit mutatjuk be, adalékkal szolgálva a 12. századi kerámiakutatás adataihoz.

Presented here are the results of the assessment of the pottery finds from the houses of an Árpádian Age settlement, a section of which was uncovered at Székkutas (County Csongrád) in 2014–2015, which can contribute to studies on 12th-century pottery.

Restricted access

The effect of 10-day zearalenone administration starting 10 days after ovulation was studied in 6 cycling trotter mares in the summer period. After an entire oestrous cycle (Cycle 1), mares were given 7 mg purified zearalenone per os daily (1 mg/ml in ethyl alcohol) beginning on Day 10 of Cycle 2. Toxin exposure was continued until the subsequent ovulation. Luteal function and follicular activity were monitored daily by rectal palpation, ultrasonography and blood sampling for progesterone. During toxin exposure, all animals were in good physical condition. The toxin had no effect on the length of the interovulatory intervals, luteal and follicular phases. It did not influence significantly the plasma progesterone profiles (logistic curve parameters A1 to A6), the follicular activity (growth rate, maximum size of the ovulatory follicles, maximum number and the time of first increase in the number of large follicles) and the uterine oedema. It is concluded that in cyclic mares the methods used in this study could not detect any adverse effect of zearalenone (administered at a low dose similar to natural exposure) on reproduction.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Nóra Szigeti, Tibor Kovács, Péter Degrell, György Fábián, István Wittmann, and Judit Nagy

Az IgA-nephropathia a leggyakoribb primer krónikus glomerulonephritis-forma világszerte. Az úgynevezett primer, ismeretlen eredetű IgA-nephropathia mellett egyre nő azon esetek száma, melyeket másik szerv megbetegedésével együtt észleltek. Bár az ok-okozati összefüggés sokszor nem egyértelmű, ezeket a formákat szekunder IgA-nephropathiának hívják. Jelen összeállítás csak a tágabb értelemben vett, azaz a májat is magába foglaló gasztroenterológiai vonatkozású szekunder IgA-nephropathiával foglalkozik. A szerzők a figyelmet annak szükségességére, hogy IgA-nephropathiás betegekben gasztrointesztinális betegségek (elsősorban májbetegségek, coeliakia, Crohn-betegség, colitis ulcerosa) társuló előfordulását is vizsgálni kell, valamint célszerűnek tartanák egy országos klinikai vizsgálat megszervezését, mely a fenti gasztrointesztinális kórképekben az IgA-nephropathia előfordulásának gyakoriságát vizsgálná.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Zsuzsa Szigeti, Szilvia Szaniszló, Erika Fazekas, Gyöngyi Gyémánt, Judit Szabon, Károly Antal, Tamás Emri, József Balla, György Balla, László Csernoch, and István Pócsi

Iron is an essential element for all microorganisms. Bacteria and fungi produce versatile siderophores for binding and storing this essential transition metal when its availability is limited in the environment. The aim of the study was to optimize the fermentation medium of Aspergillus fumigatus for siderophore production. Triacetyl-fusarinine C and ferricrocin yields were dependent on glucose and glycine supplementations as well as the initial pH of the culture media. The optimal fermentation medium for triacetylfusarinine C production contained 8% glucose, 0.4% glycine and the initial pH was set to 5.9. Meanwhile, maximal ferricrocin yields were recorded in the presence of 10% glucose, 0.5% glycine and at an initial pH of 7.4. Under optimized fermentation conditions, the yields for triacetylfusarinine C and ferricrocin increased up to 2.9 g/l culture medium and 18.9 mg/g mycelium, respectively.

Restricted access

Abstract

Between 2003 and 2008 a research excavation was undertaken at the site of Végegyháza, Zsibrik-domb, also known as Kaszaper Templom-domb (medieval Pereg). The present paper describes the analysis results of the Árpád Age and the late medieval period features and the artefacts within. The pottery assemblage retrieved from the investigations offers new insights into the ceramic traditions of the Árpád Age within the area, whilst the recovery of baking bell fragments of the same date constitutes some of the best evidence for its use extending into the Árpád Age within Southeast Hungary. Analysis of painted cauldron fragments recovered from the features suggests the tradition originated in the Balkans and was brought to the area by a Slav community towards the end of 12th and beginning of 13th century. Textual evidence suggests that the area was inhabited again by a South Slav community in the 17th century. The recovery of fragments of a different type of baking bell from the late medieval archaeological assemblage corroborates these few written sources. The faunal remains analysis shows that the economy practices of the studied settlement based on animal husbandry and were similar to those of other Árpád Age rural settlements within Southeast Hungary.

Restricted access