Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Szilveszter Benedek x
Clear All Modify Search

Az újonnan kidolgozott forróvizes extrakciós módszerrel (HWP) nyerhető foszfor és kálium vizsgálati eredmények értelmezése érdekében összehasonlító vizsgálatot végeztünk a Magyarországon hivatalos AL módszerrel. A zömében tartamkísérletekből, valamint üzemi táblákból származó 315 talajmintán hasonlítottuk össze a két módszerrel kioldott foszfor- és káliumtartalmakat. Mind a foszfor, mind a kálium esetében a két módszerrel nyert eredmények szoros összefüggésben voltak egymással, de az összefüggések szorosságát a talajok fizikai és kémiai tulajdonságai befolyásolják. A nagy abszolút értékbeli különbségek (átlagosan 10–20-szor nagyobb értékeket ad az AL módszer) ellenére a két módszerrel nyert eredmények – vizsgálati helyenként – a fentiek figyelembe vételével átkonvertálhatók egymásba. További előrelépést jelenthet a két módszer átjárhatóságában, ha még nagyobb számú mintán a foszfor esetében a kalcium-karbonát jelenléte, esetleg a kötöttség, kálium esetében pedig a kötöttség figyelembevételével végezzük el az átszámítást. A vízoldható elemtartalomnak ugyanis – különösen környezetvédelmi szempontból – kiemelt jelentősége van.

Restricted access

Gödöllői barna erdőtalajon adszorpciós kísérletben vizsgáltuk a talaj, illetve 2,5, 5 és 10% komposzt bekeverésével létrehozott keverék maximális Cu- és Zn-megkötő képességét. Vizsgálatunk szerint a bekevert komposzt mennyiségének növekedésével jelentősen megnőtt a talaj Cu-, illetve Zn-megkötése. Angolperje csíranövény teszt segítségével meghatároztuk a fenti talaj–komposzt keverékekben a növények hajtásával 10 nap talaj–gyökér kontaktus esetén felvett Cu- és Zn-mennyiségeket. Az ökotoxikológiai teszt azt mutatta, hogy a környezetvédelmi határérték kétszerese sem a Cu-, sem a Zn-terhelés esetén nem mutatott szignifikáns negatív hatást az angolperje hajtásának száraz tömegére. Ugyanakkor a növekvő komposztmennyiség a réz felvehetőségét kis mértékben, a cink felvehetőségét valamivel nagyobb mértékben lecsökkentette. Ezzel szemben a forróvíz-oldható Cu-mennyiség csak kis mértékben, a Zn-mennyiség viszont jelentősen megnövekedett a növekvő komposztmennyiség hatására, jelezve, a forróvíz-oldható szerves anyag nehézfém-mobilizáló hatását.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Alaeddin Elfoughi, Szilveszter Benedek, Hamuda Hosam E. A. F. Bayoumi and György Füleky

A komposztok előállítása, ill. trágyaként való felhasználása – amellett, hogy megoldja a biológiai hulladékok elhelyezésének problémáját – hozzájárul a talajtermékenység növeléséhez is. A biológiai hulladékokból előállított komposztok pozitív hatást gyakorolnak a talaj biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságaira. Jelen munkánkban tenyészedény-kísérletben, különböző arányú talaj és komposzt keverékek alkalmazásával vizsgáltuk a komposzttrágyázás hatását a növények hozamára és tápanyag-felvételére, ill. a talaj tápelemtartalmára. Inkubációs kísérletet állítottunk be továbbá a komposztban található tápelemek mineralizációjának vizsgálata céljából. Eredményeink a következő megállapításokban foglalhatók össze: – A növények hozama, ill. N-, P- és K-felvétele nőtt nagyobb arányú komposzttrágyázás esetén. – Előbbiek szerint szintén nőtt a talaj C-, N-, P- és K-tartalma. – Az inkubáció folyamán folyamatosan nőtt a C-, de csökkent a N-tartalom. – Vizsgálataink rámutatnak továbbá arra is, hogy a HWP forró vizes talajextrakció jól alkalmazható a talaj tápanyag-szolgáltató képességének nyomon követésére.

Restricted access