Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for

  • Author or Editor: Szilvia Kovács x
Clear All Modify Search

The Cumans, also known as Kipchaks and Polovcians, flourished during the 11th–13th centuries in the territory of the East European steppe. At the beginning of the 13th century the Hungarian Kingdom turned its attention to the Cumans. As a consequence, in 1227 Bortz, the fourth chieftain of the Cumans, sent his son, along with a retinue, to Esztergom, the seat of the Hungarian Archbishop, to embrace Christianity. The Dominican missionaries baptised Bortz and his people. This act was motivated by political considerations on both the Cuman and Hungarian sides.The aim of this paper is threefold. First, it analyses Bortz’s name and his position occupied among the Cuman leaders. Secondly, the complicated problem of the habitat of the Cuman group led by Bortz is investigated. Finally, the motives for his conversion to Christianity are discussed.

Restricted access

Climate changes in Europe, which is characterized by the decrease of rainy days and the higher average temperature at summer, significantly increase the spreading of Aspergillus species and aflatoxin B1 contamination of the staple food and feed materials. The aim of our study was to estimate the possibility of the aflatoxin production of the Aspergilli on crops. From the isolates that were gained from crop samples, higher than 40% of the Aspergillus isolates contained norA, aflR and omtA genes from the aflatoxin genes cluster. Most of these isolates (63%) showed high homology with A. flavus, while three isolates showed high homology to A. tritici/A. candidus, one to A. cristatus/A. amstelodami and one strain showed the highest homology to A. tritici. Six from the A. flavus isolates (85.7%) with norA, aflR and omtA genes could produce aflatoxin B1 on malate extract agar medium. Parallel PCR and toxin measurements are recommended to evaluate the potentiality of aflatoxin production.

Restricted access

Cornmeal agar (CMA) is a good to model natural conditions (low C and N, high antioxidants, crude fat) for phytopathogenic fungi. Different CMA media was prepared to model the maize kernel as growth environment for Aspergillus flavus, where stress resistance and aflatoxin B1 (AFB1) production were tested. The CMA medium with high polyphenol and low fatty acid content did not support the mycelial growth and high AFB1 production but the sclerotia development of the cultures. High fatty acid content in the CMA exceeded the inhibitory effect of antioxidant polyphenols of corn and low concentration of AFB1 was detected. Glucose supplement of CMA induced AFB1 production proving the need for free carbon source for the secondary metabolite pathway. The tolerance of the fungus against salt and cell membrane stress was lowered on CMA. At higher fatty acid concentration, the aflatoxin B1 production cannot be hindered by the natural antioxidants and that is important in selection of resistant corn hybrids.

Restricted access

From the second half of the 13th century, the Franciscan Order had played an important role in missionary activities in the Mongol Empire. The present paper investigates the Franciscans’ role based on a letter written in 1287 by a Franciscan friar from the Crimea (frater Ladizlaus custos de Gazma) in which he described the events of recent years. For example, he reported on the baptism of a certain “Yaylaq”, identified as a wife of Noghay, in the Crimea. In this paper, the historical background of this letter will be analysed with an emphasis on the relationship between the Franciscan order and the Golden Horde and the role of Yaylak Khatun’s conversion in this process.

Restricted access

Selenium (Se) is an essential element for animals and humans, but not plants. However, the capacity of some plants to accumulate and transform Se into bioactive compounds has important implications for human nutrition and health. In this study, sunflower (Helianthus annuus) and maize (Zea mays) seedlings were cultivated in soil to investigate the effect of different rates of sodium selenite (1–90 mg kg–1 soil) and sodium selenate (1–30 mg kg–1 soil) on absorption and translocation of Se and sulphur (S). Sodium selenate decreased growth of sunflower roots at all applied rates and of maize roots at the highest rate applied. In contrast, sodium selenite up to 30 mg kg–1 for sunflower and 3 mg kg–1 for maize resulted in increased shoot and root growth. An increase in Se concentration in soil resulted in an increase in Se and a decrease in S accumulation in roots and shoots of both maize and sunflower. Selenium translocation from roots to shoot was higher in sunflower than maize. Root-to-shoot translocation of Se was 5 to 30 times greater in sunflower and 0.4 to 3 times greater in maize in the sodium selenate than sodium selenite treatments. Sunflower, as a Se-hyperaccumulator with up to 1.8 g kg–1 in shoots (with no significant decrease in shoot biomass) can be a valuable plant in biofortification to improve animal/human nutrition, as well as in phytoremediation of contaminated sites to restore ecosystem services.

Restricted access

Az arzénnal szennyezett termőterület a világ valamennyi részére kiterjedő globális problémát jelent. Az arzén a növények számára nem esszenciális mikroelem, mely a szennyezett talajon történő növénytermesztés által a növények számára felvehetővé válik. Az arzén felvételének következtében olyan növényfiziológia folyamatok sérülhetnek, melyek súlyos anomáliák kialakulásához vezetnek.

Kutatómunkánk célja növekvő koncentrációjú (0, 3, 10, 30, 90 és 270 mg kg−1) arzénkezelésben részesített talajon termesztett zöldborsó szárazanyag-produktumában bekövetkező változások nyomon követése mellett, az egyes növényi szervek (gyökér, szár, levél, hüvely, szem) arzén-akkumulációs képességének megállapítsa volt. Vizsgáltuk továbbá a talaj arzén-terhelésének hatását a kísérleti növény egyes szerveinek P-tartalmára vonatkozóan is. Munkánk tárgyát képezte továbbá a növekvő koncentrációban arzénnal kezelt talaj „összes“, illetve „oldható“ arzéntartalmának megállapítása.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a talaj növekvő koncentrációjú arzénterhelésének hatására valamennyi növényi szerv arzéntartalma nőtt. Az egyes növényi szervek arzén-akkumulációs képességének sorrendje a következő: gyökér > szár > levél > hüvely > szem. Habár valamennyi kezelésnél az arzén döntően a gyökérben akkumulálódott, a 270 mg kg−1-os kezelés esetén a gyökér már nem volt képes az arzén visszatartására, így a transzlokációja jelentősen fokozódott a talajfelszín feletti szervek irányába is.

A gyökérben akkumulálódott jelentős mennyiségű arzén a gyökér szárazanyag-produktumára nézve gátló hatást fejtett ki. A hüvely és szem esetén a legnagyobb (270 mg kg−1), míg a szár és levél esetén a legnagyobb kezelés mellett a 90 mg kg−1- os kezelés is szignifikánsan csökkentette az említett szervek szárazanyag-tartalmát. Ugyanakkor a 10 mg kg−1-os kezelés fokozta a levél és szár, míg a 3 és 10 mg kg−1- os kezelés növelte a generatív részek szárazanyag-tartalmát.

Az egyes szervek foszfortartalmának meghatározására irányuló vizsgálataink eredményei alapján megállapítható, hogy a szem, hüvely, levél, valamint szár esetén a 270 mg kg−1-os, míg a gyökérnél már a 90 mg kg−1-os kezelés hatására is nőtt, a kisebb koncentrációjú kezelések hatására azonban szignifikánsan nem változott az említett növényi szervek P-tartalma. A P-As arány tekintetében a kezelések hatására azonban drasztikus csökkenés volt megfigyelhető valamennyi növényi szerv esetén.

A talajvizsgálati eredmények alapján azt a konklúziót vontuk le, hogy a talaj „összes“ arzéntartalmának — a különböző adszorpciós folyamatoknak, illetve a talaj puffer kapacitásának köszönhetően — csak 38,6–56,9% van a növények számára is hozzáférhető formában jelen.

Restricted access
Növénytermelés
Authors: Nóra Bákonyi, Éva Gajdos, Brigitta Tóth, Marianna Marozsán, Szilvia Kovács, Szilvia Veres and László Lévai

Összefoglalás

A növények tápanyagfelvétele a termés mennyiségét és a minőségét meghatározó egyik fő fiziológiai folyamat. A kedvezőtlen környezeti feltételek csökkentik a tápanyagfelvételt, a növény szervesanyag-felhalmozását, ezzel az elérhető termés mennyiséget is. A növénytermesztés eredményességét meghatározó, egyik legfontosabb abiotikus tényező a talaj pH-ja. Bár a talaj pH-jának hatása sokrétű, mégis az egyik leginkább kutatott terület a pH és a talajok felvehető tápanyagtartalmának összefüggése. Kísérleteinkben a tápoldat és az apoplazmatikus bikarbonát, valamint egy biotrágya (Phylazonit MC®) hatását vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között, tápoldaton nevelt fiatal kukorica és uborka csíranövényekre. Meghatároztuk a növények relatív klorofill tartalmát, a hajtás és gyökér növekedését, szárazanyag-felhalmozását, elemtartalmát, különösen az egyik legfontosabb terméslimitáló elem, a vas felvételében. Megállapítottuk, hogy a környezet magas bikarbonát koncentrációja stresszként hat, a tápközeg pH-jának módosításán keresztül jelentősen befolyásolja a vizsgált folyamatokat. Megfigyelésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gyökér és a mezofillum sejtek tápanyagfelvétele azonos mechanizmus szerint történik. Ezen megfigyelésünk alátámasztja Marschner és Römheld (1994) eredményeit. A tápoldatba és az apoplazmába juttatott bikarbonát hatása hasonló, ami mögött a tápanyagfelvétel hasonló membránfolyamatait valószínűsítjük. A pH mellett a mezofillum sejtközötti járatainak bikarbonát koncentrációja is okozhat tápanyag hiányt (látens tápanyaghiány) megfelelő tápanyagellátás esetén is. Eredményeink szerint a bikarbonát okozta stresszhatás mérsékelhető volt egy baktérium tartalmú biotrágya (Phylazonit MC®) kiegészítő használatával. Feltételezzük, hogy a kedvező hatás mögött a baktériumok és a magasabb rendű növények tápanyag-felvételi hasonlóságai vannak.

Restricted access

Biofertilizers are used to improve soil fertility and plant production in sustainable agriculture. However, their applicability depends on several environmental parameters. The aim of our study was to evaluate the effect of free-living bacteria containing fertilizer on the growth of cucumber (Cucumis sativus L. cvs. Delicates) under aluminium (Al) stress. Different responses to Al stress of cucumber growth parameters were examined in terms of root elongation and physiological traits, such as Spad index (relative chlorophyll value), biomass accumulation of root and shoot, Al uptake and selected element contents (Fe, Mn, Zn, Mg) of leaves and root. The applied bacteria containing biofertilizer contains Azotobacter chroococcum and Bacillus megaterium. The dry weights of cucumber shoots and roots decreased in line with the increasing Al concentration. Due to different Al treatments (10−3 M, 10−4 M) higher Al concentration was observed in the leaves, while the amounts of other elements (Fe, Mn, Zn, Mg) decreased. This high Al content of the leaves decreased below the control value when biofertilizer was applied. In the case of the roots the additional biofertilizer treatments compensated the effect of Al. The relative chlorophyll content was reduced during Al-stress in older plants and the biofertilizer moderated this effect. The root/shoot ratio was decreased in all the Al-treatments in comparison to the control. The living bacteria containing fertilizer also had a modifying effect. The root/shoot ratio increased at the 10−4 M Al2(SO4)2 + biofertilizer and 10−4 M Al(NO3)3 + biofertilizer treatments compared to the control and Al-treatments. According to our results the biofertilizer is an alternative nutrient supply for replacing chemical fertilizers because it enhances dry matter production. Biofertilizer usage is also offered under Al polluted environmental conditions. Although, the nutrient solution is a clean system where we can examine the main processes without other effects of natural soils. The soil can modify the results, e.g. the soil-born microorganisms affect nutrient availability, and also can modify the harmful effects of different heavy metals. The understanding of basic processes will help us to know more about the soil behaviour.

Restricted access

A kapcsolati hálózat egyes paramétereinek hatása a szorongásra

Tájékozódó vizsgálat 14-18 éves középiskolás populáción

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Szilvia Kovács, Tibor Károly Fábián, Viktor Gaál and Péter Csermely

Vizsgálatunkban 480 önként jelentkező középiskolás tanuló (n = 476; 224 fiú, 252 lány; kor: 12-18 év, átlagban 15,97 ±1,25 év; 139 budapesti; 234 vidéki kisvárosi; 103 falun élő) vett részt. A vizsgálati személyek szorongásszintje (rövidített CPI kérdőív) eltért nemek szerint (kétmintás t -próba; p <0,01), és korcsoportok szerint (egyirányú ANOVA; p <0,05), a lakóhely alapján azonban nem (egyirányú ANOVA). A szorongásszintet szignifikánsan befolyásolta a közeli rokonok és a barátok száma (egyirányú ANOVA; p <0,05; p <0,01 ); a mobiltelefon-beszélgetés gyakorisága a családdal, a barátokkal és az ismerősökkel (egyirányú ANOVA; p <0,05); az SMS-küldés gyakorisága a barátoknak és az ismerősöknek (egyirányú ANOVA; p <0,05), valamint az ismerkedésre való képesség és az ismeretlenekkel vagy kevéssé ismertekkel szembeni bizalom (egyirányú ANOVA; p <0,01). Adataink alapján úgy tűnik, hogy a szorongási szint csökkentésében a kapcsolati háló potenciális új tagjai felé irányuló kezdeményezőkészség és bizalom mellett elsősorban a közepes erősségű kapcsolatok száma (közeli rokonok, barátok) és a közepes erősségű kommunikációs csatornák használati gyakorisága (mobiltelefon-beszélgetés, SMS) a jelentős tényezők. Az erős (családtag) és a nagyon gyenge (távoli rokon, ismerős) kapcsolatok száma, illetve az ezeknek megfelelő erős (személyes együttlét) vagy nagyon gyenge (anonim internetes kommunikáció) kommunikációs csatornák használatának mennyisége eredményeink szerint kisebb hatással van a szorongás alakulására.

Restricted access