Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Tímea Berkes x
- Refine by Access: All Content x
A szándéktól az önszabályozásig. A viselkedés előrejelzésének modelljei egészségviselkedések esetében
From intentions to self-regulation. Models of behaviour in health behaviours
Absztrakt
Elméleti háttér: Az egészségviselkedések előrejelzése elméleti és gyakorlati szempontból is fontos az egészségpszichológia számára; e célból számos pszichológiai modell született. Cél: A tanulmány célja, hogy a szándék—viselkedés kapcsolatára épülő hagyományos modelltől (tervezett viselkedés elmélete, Ajzen, 1991) — a modell részletes bemutatása után — eljusson a szándék kialakulása utáni szakaszt önszabályozási folyamatként értelmező modellig, az önszabályozás időbeli elméletéig (Hall & Fong, 2007). Módszer: Narratív áttekintés. Eredmények: A metaelemzések szerint a modell a szándék varianciájának 39—44%-át, a viselkedés varianciájának pedig 19—34%-át magyarázza. A viselkedés megmagyarázott varianciája nagymértékben függ a vizsgált viselkedéstől, az ezzel kapcsolatos eredmények azonban ellentmondásosak. Az empirikus eredmények ismertetése után az észlelt viselkedési kontroll fogalmával, a viselkedés két prediktorának szerepével, valamint az attitűd és a szubjektív norma komponenseivel kapcsolatos vitatott kérdéseket tárgyalom. A korábbi viselkedés a jövőbeli viselkedés legjobb prediktora; az ezzel kapcsolatos empirikus eredmények és elméleti megfontolások bemutatása után a szándék kialakulása utáni szakaszt önszabályozó folyamatként mutatom be. Az önszabályozás erőmodellje szerint az önszabályozó kapacitás korlátozott, így az önszabályozást igénylő helyzetek lemeríthetik azt. Az önszabályozás fiziológiai szabályozása összetett; a szabályozásban részt vevő agyterületek megegyeznek a végrehajtó funkciók szabályozását végző agyterületekkel. A glükóz önszabályozásban betöltött szerepe viszont nem tekinthető igazoltnak. Az önszabályozás időbeli elmélete a szakirodalom eddigi eredményeit integrálja. A szándék kialakulása utáni időszakot az önszabályozás biológiai alapjaival, valamint a korábbi viselkedéssel is kiegészíti. A modell feltételezi, hogy a szándék függ attól, hogy a viselkedés pozitív és negatív következményeit időben milyen távolságra helyezzük a viselkedéstől. Következtetések: A szándék kialakulása utáni időszakban érdemes egyéb tényezőket is figyelembe venni. Az önszabályozás időbeli elmélete ígéretesen kísérli meg integrálni a szakirodalom eddigi eredményeit; gyakorlati igazolása a kutatás jelenlegi feladata.
Artificial concerns. Effects of a commercial advertisement on modern health worries and sympathetic activation
Mesterséges aggodalmak. Egy hirdetés modernkori egészségféltésre és szimpatikus aktivációra gyakorolt hatása
Theoretical background
Many companies offer products that are claimed to protect against harmful environmental factors. Advertisements of such products are designed to maximize risk perception and worrying, which may have a negative impact on psychological functioning and health. Public worry about the harmful effects of various environmental factors may also be boosted.
Aim
To measure the impact of an advertising film on worrying and sympathetic activation.
Methods
100 young adults completed questionnaires measuring constructs that were connected to modern health worries in past studies (somatosensory amplification, health anxiety, subjective somatic symptoms, beliefs about the validity of complementary and alternative medicine, holistic health beliefs, and spirituality). Participants were asked to watch an advertising film exaggerating the risks posed by electromagnetic radiation or a control film. Sympathetic activation (as assessed by heart rate) was measured before and after the intervention. Worrying (as assessed by the Radiation sub-scale of the Modern Health Worries Scale) was measured before and after the intervention, and three weeks later.
Results
Compared to the control film, the advertisement caused an acute increase in heart rate (t(98) = 4.122, p < .001). Concerning worrying, a mixed analysis of variance indicated a significant group × time interaction (F(2,98) = 3.455; p = .034). In the post hoc analysis, the control group showed no significant deviations from baseline. In the intervention group, however, significant (p < .05) differences were found from baseline at both follow-ups. Acute change in worrying was not connected to any assessed psychological construct (i.e., no effect modification was found).
Conclusions
Commercial advertisements of certain health protecting products can play a role in the generation and maintenance of modern health worries. From a broader point of view, such advertisements may contribute to both the social amplification of risk and possible development of a moral panic.
Abstract
Introduction
Our study reviews published assessments of smoking prevalence rates on Hungarian adult representative samples.
Aim
To report the results of a national representative survey on the prevalence of smoking carried out in 2007 and to compare the results of the present survey with those of former studies.
Methods
The target population was the entire Hungarian population aged between 18 and 64. Net size of the sample was 2,710 persons. Data collection partly used face-to-face interviews and more sensitive issues were assessed by self-rating questionnaires.
Results
The 36.1% of the Hungarian adult population smoke cigarettes (29.9% on a daily basis), 40.6% of males and 31.7% of females smoke regularly (rates of daily smokers are 34.6% and 25.3%, respectively). Male gender, lower age, lower education, lower socio-economic status, and parental smoking were identified as risk factors for smoking.
Conclusions
Present results show higher prevalence rates among the heterogeneous results of previous years, while suggesting a slight increase of smoking at the same time. This tendency is unequivocally owing to the increase in smoking among women; in men, stagnating prevalence rates can be observed.
