Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Tímea Budai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Császi Lajos: A média rítusai (OSIRIS, MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest, 2002)

Restricted access

H. Sas Judit: Közelmúlt - Rendszerváltások, családtörténetek /The Recent Past - Changes of the System, Family Histories/ (Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2003, 328 oldal)

Restricted access

Lövey Imre - Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet - szervezeti egészség, betegség, öröm - és a vezetés (HVG Kiadói Rt., Budapest, 2003, 231 oldal)

Restricted access

A korszerű technológiák megjelenése, az országok közötti kereskedelmi határok eltűnése, a fogyasztók választási lehetősége és megváltozott elvárásai hívták életre a reen gineering módszerét, melynek célja elsősorban a minőségjavítás, a vevők jobb kiszolgálása, a vezetés hatékonyságának növelése, illetve a teljesítményproblémák valódi okainak feltárása és javítása. A kutatás során egy újraszervezési folyamatot vizsgáltunk egy kereskedelmi tevékenységet folytató cégnél (amely eredményes működésének érdekében átalakította a vevőkkel való kapcsolattartás színterét), mely folyamat a stratégiai vezetés módszerei közül a reengineeringhez áll a legközelebb. Célunk a reengineering megismerése, illetve a folyamat lezajlásának figyelemmel kisérése és felmérése volt, melynek hatékonyságával kapcsolatosan pozitív eredményekről számolhatunk be.

Restricted access
Társadalomkutatás
Authors: Tímea Budai and Károly Varga

Csepeli György: A szervezkedő ember (OSIRIS, Budapest, 2001, 356 o.);  Kulcsár Kálmán: Nyugatról Keletre: Útirajzok a két Amerikáról, Ázsiáról és Afrikáról (Balassi Kiadó, 2001, 344 o.)

Restricted access
Társadalomkutatás
Authors: Tímea Budai and Vera Gáthy

Bőhm Antal - Guba László (szerk.): Társadalomismeret és társadalomkutatás az ezredfordulón (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 207 oldal); Galló Béla - Udvarvölgyi Zsolt (szerk.): Új világpolitikai trendek. Euro-atlanti Integrációs Kutatóközpont 1. kötet (MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2002, 96 oldal)

Restricted access
Társadalomkutatás
Authors: Vera Gáthy and Tímea Budai

Széman Zsuzsa - Harsányi László: „Kelj fel és járj” - Időskorúak mobilitási lehetőségei. (Nonprofit Kutató Csoport - MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest 2003, 105 o.); Marcus Buckingham - Donald O. Clifton: Fedezze fel az erősségeit - most! (Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2003, 216 o.);

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ilona Mihály, Tímea Kolozsi, Zoltán Liptai, Adrienn Lukács, Péter Molnár, József Budai, Géza Prinz, Anita Ábrahám, Miklósné Palánszky, and Józsefné Dóczy

A herpes simplex vírus-1/2 által okozott kórképek kiemelkedő szerepet játszanak a heveny központi idegrendszeri fertőzések között, súlyosságuk, gyakoriságuk és antivirális szerrel történő kezelhetőségük miatt, ezért diagnosztikájuk is kiemelt fontosságú. Célkitűzés: A polimeráz láncreakció (PCR) és az IgM-IgA-IgG-IFT diagnosztikus célú alkalmazásának vizsgálata heveny központi idegrendszeri fertőzések kóreredetének kiderítésében. Módszer: A házilagos kivitelezésű multiplex nested PCR- és a fluoreszcens jelzésű IgM-, IgA-, IgG-antitest-vizsgálat. Az eredmények kiértékelése 396, heveny központi idegrendszeri fertőzésben szenvedő beteg (1 napostól a 81 évesig) 474 liquorának és 555 szérumának vizsgálata alapján történt 2003. január 1. és 2009. december 31. között. Eredmények: A vizsgált betegek 21%-ában (82 beteg) sikerült igazolni a HSV-1/2 kóroki szerepét. Az igazolt fertőzések évi átlaga 12 volt. Huszonhat betegben mindkét módszerrel (32%), 41 betegben csak PCR-rel (50%), 15 betegben csak antitestválasz-vizsgálattal (18%) történt a HSV-1/2 kóreredet igazolása (p<0,0001). A liquorok 35%-ában a HSV-1/2-DNS a 30. mintavételi napon túl vett mintából is kimutatható maradt, ezek mindegyike kétéves kor alatti betegekből származott. Következtetések: 1. A PCR alkalmazásával jelentősen megnőtt a virológiailag igazolt herpeszes eredetű heveny központi idegrendszeri fertőzések száma. 2. A HSV-1/2-specifikus antitestválasz-vizsgálat PCR birtokában sem hagyható el a csak antitestválasszal diagnosztizált esetek miatt. 3. A HSV-1/2-DNS a betegek jelentős hányadában tartósan kimutatható marad a liquorban az antivirális kezelés ellenére, különösen korai életkorban. 4. A korai liquor-PCR-vizsgálat eredménytelensége vagy álpozitív eredmény gyanúja esetén a PCR-teszt ismétlése ajánlott újabb mintából. 5. A PCR alkalmazását, az eredmények korrekt értelmezését a klinikusok és a virológusok közötti összehangolt együttműködéssel lehet eredményesen megvalósítani. Orv. Hetil., 2010, 46, 1896–1903.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Zsidó N. András, Arató Nikolett, Inhóf Orsolya, Budai Timea, Stecina T. Diána, and Labadi Beatrix

Bevezetés: A bizonytalanságintolerancia egy egyén alapvető képtelenségét jelenti a negatív események előfordulásának, valamint az ilyen események be nem jósolhatóságának elvi­ selésére. Az ebből fakadó állandósult stressz és túlzott aggodalom súlyos fizikai és men­ tális problémákhoz vezethet. Korábbi tanulmányok eredményei szerint a jelenség a szo­ rongásos és a depresszív pszichiátriai zavarok alapja lehet. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer: A keresztmetszeti kutatás keretében összesen 1297 fő (300 férfi és 993 nő, 4 fő nem válaszolt) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A résztvevők átlagéletkora 44,6 év (SD = 22,44 év; terjedelem: 18–83 év). A rövidített Bizonytalanságintolerancia Skála mellett a résztve­ vők kitöltötték a World Health Organization Jól-lét Indexet, valamint a Beck Depresszió Leltár és a Spielberger-féle Vonásszorongás Skála rövidített változatát. A Bizonytalanság­ intolerancia Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti mód­ szerekkel is ellenőriztük. Eredmények: A Bizonytalanságintolerancia Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán (McDonald­ω = 0,82 és 0,84). A kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendel­ kező kitöltők között, és a kérdőív összességében megbízhatóan mér meglehetősen nagy szórástartományban (±2 szórás); tehát a bizonytalanságtűrés képességéről a populáció hozzávetőlegesen 95%-án képes információt szolgáltatni. A kérdőív skálái és összpontszáma az elvártak szerint összefüggést mutatnak rokon konstruktumokkal, mint pl. szorongás (r = 0,22–0,36; p < 0,001) és depresszió (r = 0,26–0,40; p < 0,001). Következtetések: Összességében a Bizonytalanságintolerancia Skála rövid változata magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazható lehet a mentális egészség fejlesztése, a szorongás és a depresszió prevenciójára, valamint terápiás hatékonyságvizsgálat so­ rán is.

Introduction: Intolerance of uncertainty refers to an individual’s fundamental inability to tolerate the occurrence of negative events as well as the unpredictability of such events. The resulting constant stress and excessive worry can lead to severe physical and mental problems. Previous studies suggest that it can serve as the root of anxiety and depression related psychiatric disorders. Aim: The aim of the present study was to present the psychometric properties of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale in a sufficiently large and age­diverse Hungarian sample. Method: A total of 1297 respondents (300 men and 993 women, 4 chose not to answer) completed the survey. The mean age of the participants was 44.63 years (SD = 22.44 years; range = 18–83 years). In addition to the Intolerance of Uncertainty Scale, participants completed the World Health Organization Well-Being Index, and the short versions of the Beck Depression Inventory, and the Spielberger Trait Anxiety Scale. The psychometric properties of the shortened Intolerance of Uncertainty Scale were tested using classical and modern test theory methods. Results: The shortened Intolerance of Uncertainty Scale has appropriate psychometric indicators on a Hungarian sample (McDonald’s ω = 0.82 and 0.84). The items of the questionnaire discriminated well between respondents with different levels of the latent variable, and the questionnaire measured well over a large deviation of scores (±2 SD); thus, it is able to provide information on the ability to tolerate uncertainty in approximately 95% of the population. The subscales and total score of the questionnaire correlated with related constructs as we previously expected, for instance anxiety (r = 0.22–0.36, p < 0.001) and depression (r = 0.26–0.40, p < 0.001). Conclusions: Overall, the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale is also a reliable and valid questionnaire for the Hungarian sample. It can be used for efficacy testing of mental health promotion, anxiety and depression prevention, or therapeutic intervention.

Open access