Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Tímea Hevér x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt:
Bevezetés: Az akut mesenterialis ischaemia előfordulása a populáció öregedésével és a társbetegségek növekvő előfordulásával együtt emelkedik. A diagnosztika széles körű elérhetősége ellenére az időben történő felismerés és a megfelelő kezelés nem biztosított. Ennek okai a nem azonnal végzett obligát CT-angiographia és a belek rövid ischaemiás toleranciája miatt 4–6 órás időablakon belül elvégezhető érsebészeti beavatkozás elmaradása. Célkitűzés: Beteganyagunk retrospektív áttekintése során a műtétre kerülés idejét, az elzáródások típusait, a végezhető műtéti megoldásokat és a kórlefolyást elemeztük négy, általunk reprezentatívnak és említésre méltónak tartott eseten keresztül. Eredmények: 1. eset: Arteria mesenterica superior embólia bélelhalás nélkül, embolectomiát végeztünk. 2. eset: Arteria mesenterica superior thrombosis okozta főtörzsi elzáródásnál elkésett arteriás rekonstrukció után sem állt helyre a bél keringése. 3. eset: Szignifikáns főtörzsi szűkület esetében a néhány naposan felállított diagnosis és akut has esetében nem alakult ki kiterjedt bélelhalás. Thrombendarterectomiát végeztünk. 4. eset: Akut elzáródás krónikus mesenterialis ischaemia talaján korábbi AMS stentimplatáció után. Műtétnél talált életképes belek, bypass műtétet végeztünk. Következtetések: Az akut mesenterialis ischaemia ritka betegség, sokszor későn kerül felismerésre és ellátásra. A betegek egy része megmenthető, ha az érrekonstrukció és bélresectio egy ülésben az első ellátási helyen rövid időn belül megtörténik.
A Raynaud-jelenséget az ujjak hideg, illetve pszichés stressz hatására kialakuló vasospasmusa jellemzi, amely az ujjak bőrszínének jellegzetes elszíneződéséhez vezet. A jelenség hátterében a vasoconstrictor és vasodilatator faktorok egyensúlyának megbomlása áll. Megkülönböztetünk primer, illetve a különböző alapbetegségekhez, köztük autoimmun kórállapotokhoz társuló szekunder formát. A diagnózis fizikális, kapillármikroszkópos, képalkotó és immunológiai vizsgálatok alapján állítható fel. A kezelés során alapvető feltétel a hideghatás, az érzelmi stresszhelyzetek és bizonyos gyógyszerek elkerülése. Roham esetén különféle vasodilatatorok, prosztaglandinanalógok, illetve antikoagulánsok lehetnek hatékonyak. Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen áttekintik a betegség jellemzőit, továbbá az elérhető diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. Orv. Hetil., 2012, 153, 403–409.
A traumás lépruptura gyakori sérülés. A nem traumás, más néven spontán vagy patológiás lépruptura viszont ritka, de potenciálisan életveszélyes állapotot okozó betegség. A spontán lépruptura primer lépdaganat miatt történő kialakulása ritkaság. Tanulmányunk egy léprepedést okozó, különleges, jóindulatú daganat esetét mutatja be. 78 éves nőbetegünk bal vállfájdalom és mellkasi diszkomfort miatt került kórházba. Vérnyomása alacsony volt; a laborvizsgálatok anaemiát mutattak ki, a felhasi területet is leképező mellkas-CT lépruptura gyanúját vetette fel. A sürgősséggel elvégzett splenectomia során a hasüregben nagy mennyiségű vér volt. Az eltávolított lép patológiai vizsgálata makroszkóposan multifokális cysticus elváltozást talált, mely a léprepedéshez vezetett. Mikroszkóposan az immunhisztokémiai vizsgálatok dongasejtes angiomát igazoltak. A dongasejtes angioma egy lépben keletkező ritka, jóindulatú érdaganat, amelyről úgy gondolják, hogy a dongasejtekkel bélelt vörös pulpasinusokból származik. Közleményünk célja, hogy ismertesse a traumás előzmény nélkül, hirtelen bekövetkezett léprepedés egy szokatlan okát, a Magyarországon még nem publikált jóindulatú lépmegbetegedést, a dongasejtes angiomát. Orv Hetil. 2023; 164(10): 393–397.
