Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Tímea Magyaródi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A szerző hat jelentős hazai szakfolyóirat publikációi és az utóbbi tíz évben megjelent könyvek alapján áttekintést ad a pozitív pszichológiai témájú közleményekről.

Restricted access

A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata a boldogságorientációkkal

Flow in social interactions and its relationship with the orientations to happiness

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Tímea Magyaródi

Background and aims

Engaged (or flow-full) life is one of the orientations to happiness, part of the full life. Experiencing flow in a social interaction can enhance well-being, however this relationship has not been studied yet. The current study aims to reveal how social flow components relate to orientations to happiness.

Method

1060 adult people participated in the online survey study – age: M (SD) = 26,67 (10,76). They filled in the questionnaires anonymously: General Flow Description, General Flow Description in Social Interactions, Flow State Questionnaire, Flow Synchronization Questionnaire, Orientations to Happiness measure.

Results

We executed K-means cluster analysis with relocation to create four groups based on the hedonistic and eudaimonic orientations to happiness: eudaimonic, hedonistic groups, a group living an empty, and a group living a full life. The results suggest the differences between empty and full life in most of the flow-related variables (frequency of flow in solitary and social activities, quality of flow, components of flow synchronization), the effect sizes are moderate, the explained variance values by group memberships are around 5-13%. Eudaimonic and hedonistic group members were not different from each other in the measured flow and flow synchronization components.

Conclusions

According to our results flow in a social interaction may contribute to the hedonistic (through the experience of positive emotions after flow) and eudaimonic (through development and growth, motivated activity) orientations to happiness as well, and it can be one necessary factor of full life.

Open access

Flow Szinkronizáció Kérdőív: az optimális élmény mechanizmusának mérése társas interakciós helyzetekben

Flow Synchronization Questionnaire: Measuring the mechanism of optimal experience in interactions

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Tímea Magyaródi
and
Attila Oláh

Absztrakt

Elméleti háttér: Az optimális élmény (áramlat, flow) különböző helyzetekben való vizsgálata széles körű kutatási területté vált a pozitív pszichológiában, azonban az interakciókban való működésmódja továbbra is megválaszolandó kérdést jelent. Cél: Az áramlat-élmény dinamikájának kihívást jelentő, interakciós helyzetekben való kvantitatív vizsgálatának támogatására célunk a Flow Szinkronizáció Kérdőív (FSZK) kidolgozása. Módszerek: A mérőeszköz fejlesztése racionális és empirikus tesztszerkesztési hagyományokat is követ. A kérdőív kidolgozása az elméleti alapon létrehozott tételsor után négy empirikus vizsgálat során valósult meg, melyekben összesen 2077 felnőtt vett részt (két laboratóriumi kísérlet: N1 = 60; N2 = 100; két kérdőíves kutatás: N3 = 358; N4 = 1709). Eredmények: Az eredmények szerint a végső, 28-tételes mérőeszközt öt jól interpretálható faktor alkotja, melyek a közös feladatmegoldáshoz kapcsolódó flow-élményre, valamint a motivációs és koordinációs (feladat- és kapcsolatfókusz) aspektusokra vonatkoznak: 1. Hatékonyság és összehangoltság a partnerrel (12 tétel); 2. Bevonódás-élmény és koncentráció (5 tétel); 3. Motiváció és pozitív hatás a partnerre (3 tétel); 4. Motiváció és tanulás a személy számára (4 tétel); 5. Koordináció a partnerrel a tevékenység közben (4 tétel). A skálák belső konzisztenciája megfelelő. A kérdőív látszatérvényessége elfogadható, az áramlat-élményhez kapcsolódó konvergens validitása megfelelő, a skálák a flow-élmény faktoraival közepes mértékű együttjárást mutatnak. Következtetések: A FSZK kidolgozása hozzájárulhat a flow-szinkronizáció konstruktumának operacionalizálásához és a társas flow-élmények jövőbeni empirikus vizsgálatához.

Restricted access

A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata az élettel való elégedettséggel és a pszichológiai jólléttel, fiatal felnőtteknél

Experiencing flow in social activities and its relationship with satisfaction with life and psychological wellbeing, in the sample of young adults

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Magyaródi Tímea
and
Oláh Attila

Theoretical background: Flow can contribute to well-being, because as an activity theory, it is related to the positive consequences, and contributions to development of the behavior. Aim: Flow in a social interaction and its relationship with the different well-being concepts has not been studied yet, however the contributing role of social relationships to well-being has been emphasized a lot. This study aims to reveal this relationship. We investigate the effect of the frequency and intensity of flow in social activities, and flow synchronization. Methods: 1060 adult people took part in the online cross-sectional survey study – age: M(SD) = 26.67(10.76) years. They filled in the questionnaires anonymously: General Flow Description, General Flow Description in Social Interactions, Flow State Questionnaire, Flow Synchronization Questionnaire, Satisfaction with Life Scale, Scales of Psychological Well-being. Results: according to the hierarchical regression analysis, the frequency (β = 0.07, p = 0.038) and intensity (β = 0.08, p = 0.039) of flow in a social activity can predict satisfaction with life, while the frequency of flow in solitary situations = 0.10, p - 0.002) and flow synchronization (interactional aspects during a cooperative flow-inducing activity) (β = 0.15, p < 0.001) may contribute to psychological well-being Consequences: the social aspects of flow can contribute to well-being, the frequency, intensity and synchronization factors can help elaborating the person's mental health.

Open access

A Flow Szinkronizáció Kérdőív pszichometriai jellemzői: reliabilitás- és validitásvizsgálat

Psychometric Properties of the Flow Synchronization Questionnaire: Reliability and Validity Testing

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Tímea Magyaródi
and
Attila Oláh

Elméleti háttér

A humán interakciók során szinkronizációs, koordinációs tendencia figyelhető meg, amely akár az élmények szintjén is megvalósulhat. Korábbi eredmények szerint a közösen végzett tevékenységekben intenzívebb áramlat élmény (flow) tapasztalható, mint egyedül. A jelenség működéséhez hozzájáruló tényezőket flow szinkronizációnak neveztük, amelynek mérésére kidolgoztuk a Flow Szinkronizáció Kérdőívet (FSZK).

Cél

Jelen kutatás célja az FSZK pszichometriai jellemzőinek, a skálák belső megbízhatóságának és validitásának vizsgálata.

Módszerek

A kutatás keresztmetszeti módon, különböző konstruktumokat (flow, a diádikus interakció sajátosságai, szorongás, éntudatosítás) vizsgáló kérdőívek segítségével történt, az adatfelvétel online felületen zajlott. A vizsgálatban 367 felnőtt vizsgálati személy vett részt (az életkor átlaga 28,5 év, SD =12,89 év).

Eredmények

Az eredmények szerint az FSZK skáláinak belső megbízhatósága megfelelő, az ötfaktoros struktúra igazolt (χ2(336) = 857,27, p < 0,001, CMIN/df = 2,55, TLI = 0,900, CFI = 0,911, RMSEA = 0,065). A kérdőív kritériumvaliditása az elvártak szerint alakult: a flow állapottal, a diádikus interakció szubjektív élményeivel, a kíváncsisággal a konvergens validitást igazoló összefüggéseket kaptunk, míg az éntudatosítás, feszültség, szorongás faktoraitól és a düh tényezőitől különböző konstruktumnak bizonyult.

Következtetések

Az eredmények szerint tehát az FSZK alkalmas a flow szinkronizáció konstruktumának megragadására, megbízható és érvényes mérésére.

Restricted access

A képességalapú érzelmi intelligencia: új paradigmák a tesztfejlesztésben és pontozásban. Hazai tapasztalatok az érzelemmegértés és érzelemszabályozás szituációs tesztekkel

Measurement of ability emotional intelligence: Situational test of emotional understanding and situational test of emotion management

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Henriett Nagy
,
Tímea Magyaródi
, and
Beatrix Séllei

Jelen tanulmány két, a MSCEIT (Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt) alternatívájaként megjelenő érzelmi intelligencia (EI) tesztre: az Érzelemmegértés (STEU) és az Érzelemszabályozás (STEM) szituációs tesztekre fókuszál. A STEU azért újszerű megközelítés az EI-mérés területén, mert bevezeti a sztenderdekre épülő pontozás lehetőségét, a STEM pedig azért, mert az SJT (situational judgement test method) megközelítést alkalmazza. Jelen kutatás célja a STEU- és STEM-tesztek magyar változatainak elkészítése, valamint a tesztek megbízhatóságával és validitásával kapcsolatos bizonyítékok bővítése. A tesztek érvényességének vizsgálata során a STEU- és STEM-pontszámok fluid intelligenciával, vonás EI-vel, érzelemfelismerő képességgel, személyiséggel, valamint az alexithymiával és az élettel való elégedettséggel mutatott együttjárásait elemeztük. Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy ezek az új tesztfejlesztési, illetve pontozási megközelítések hasznosak és ígéretesek a képességalapú EI-mérés területén, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, ha igazolni szeretnénk, hogy a STEUés a STEM-tesztek inkább mérnek érzelmi intelligenciát, mint más kognitív képességet, illetve, hogy az EI-feladatok együttesen különálló faktort alkotnak, amely megkülönböztethető más kognitív képességektől.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Péter Soltész
,
Tímea Magyaródi
,
Tamás Mózes
,
Henriett Nagy
, and
Attila Oláh

Jelen vizsgálat célja a flow- és antiflow-állapotok spektrális jellemzőinek feltárása. A vizsgálatban 20 férfi vizsgálati személy vett részt. Ütközéselkerülést szimuláló számítógépes feladathelyzetekben mértük spektrális EEG aktivitásukat. A flow, unalom és szorongáshelyzetek elkülönítését a feladatként szolgáló játék egyénre szabott paraméterezésével (sebesség) biztosítottuk. Előzetesen felmértük a vizsgálati személyek számítógépes feladathelyzetre vonatkozó készségeit objektív (teljesítményen alapuló) és szubjektív (önbeszámolón alapuló) adatok meghatározásával. A személyenként, helyzetenként vizsgált spektrális mutatókat összevetve azt találtuk, hogy a flow-helyzet a szorongásnál alacsonyabb, míg az unalomnál nagyobb agyi aktivitással jártak együtt a delta, théta-, béta- és gamma-spektrumokon. A rögzített jelek idői lefutása továbbá azt mutatta, hogy a játék első szakaszában a flow- és a szorongáshelyzetekben növekvő spektrális aktivitás jellemző. A játék második szakaszában ez a dinamika megváltozik: Amíg a flow-helyzetben a spektrális mutatók csökkenése (béta és gamma) jelentkezik, addig szorongás esetében a csökkenés nem vagy kevésbé jellemző, unalomhelyzetben viszont enyhe növekedés tapasztalható. Eredményeink alátámasztják a hipofrontalitás elméletét a flow-val kapcsolatban, és rámutatnak arra, hogy a flow-t idői dinamikájában érdemes vizsgálni. Adataink azt is jelzik, hogy a vizsgálati személyek a flow-állapotban nem hatékonyságra, hanem tapasztalat- és információmaximalizálásra törekszenek.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Márta Fülöp
,
Róbert Urbán
,
Henriett Nagy
, and
Tímea Magyaródi

Oláh Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára nyolc éven át volt a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke (2008–2016). A Magyar Pszichológiai Szemle a Magyar Pszichológiai Társaság lapja, ezért a 70. születésnap alkalmából a lap örömmel tiszteleg munkássága előtt kollégáinak és tanítványainak tematikusan összegyűjtött, a folyóirat szabályainak megfelelően referált tudományos cikkeivel, amelyeket a szám vendégszerkesztői, Urbán Róbert, Nagy Henriett és Magyaródi Tímea felügyeltek. A lap főszerkesztője a szerkesztőség nevében is boldog születésnapot kíván Oláh Attilának.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Tamás Mózes
,
Tímea Magyaródi
,
Péter Soltész
,
Henriett Nagy
, and
Attila Oláh

A tanulmány összefoglalja a flow-kutatás történeti előzményeit, és áttekinti a terület aktuális kérdéseit, középpontba állítva az operacionalizálás területén jelentkező nehézségeket, valamint a flow laboratóriumi körülmények között történő indukciójának lehetőségeit. Célkitűzéseink között szerepel a flow konstruktumával kapcsolatos fogalmi ellentmondások tisztázása és a hasonló elméletektől való diszkriminálása, valamint a mesterséges flow-indukció problémakörének bemutatása, amely a jövőbeli kutatások tervezéséhez nyújthat támpontokat.

Restricted access

Absztrakt

Az elmúlt évtizedekben az áramlat élmény (flow) és dimenzióinak mérésére számos vizsgálati módszer született (interjúk, az Élményértékelő Mintavételi Eljárás különböző verziói, kérdőívek). Jelen mérőeszköz, a Flow Állapot Kérdőív (FÁK) kifejlesztéséhez Csíkszentmihályi Mihály (1997) fenomenológiai definíciójából indultunk ki. Célunk a flow alapdimenzióinak megbízható megragadása (mivel egyelőre nincs konszenzus a flow élmény alapvető faktoraira vonatkozóan) és egy elméleti alapokon nyugvó, mégis empirikusan kipróbált mérőeszköz kimunkálása volt.

A FÁK első verziója egy 40 itemes, ötfokú Likert-skálás mérőeszköz. Ennek tesztelésére több vizsgálatot is folytattunk, melynek során összesen 214 személy töltötte ki a kérdőívet. Az adatokon feltáró post hoc elemzéseket és faktorelemzést végeztünk, és egy 16 itemes, kétfaktoros modellhez jutottunk. A kérdőívet iteminputáció segítségével (+7 item) fejlesztettük tovább, így született meg a kérdőív 23 itemes második verziója. A mérőeszközt ezután több vizsgálat során alkalmaztuk – összesen 260 fő részvételével – és megvizsgáltuk a kérdőív látens struktúráját. Az itemek közül lépésenként kizártuk azt a hármat, melyeknek a faktortöltése 0,5-nél kisebb volt, így a feltáró faktoranalízis egy 20 itemes kétfaktoros megoldást eredményezett: (1) a „Kihívás-készség egyensúly” (11 item), valamint az (2) „Egybeolvadás a feladattal” (9 item) faktorok.

E két faktor azonosítása megerősíti azt az elméleti feltételezést, mely szerint a flow élmény alapvető, meghatározó tényezői a kihívás-készség egyensúly, valamint a feladattal való egybeolvadás.

Restricted access