Search Results
You are looking at 1 - 10 of 12 items for
- Author or Editor: Tímea Magyaródi x
- Refine by Access: All Content x
A szerző hat jelentős hazai szakfolyóirat publikációi és az utóbbi tíz évben megjelent könyvek alapján áttekintést ad a pozitív pszichológiai témájú közleményekről.
A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata a boldogságorientációkkal
Flow in social interactions and its relationship with the orientations to happiness
Background and aims
Engaged (or flow-full) life is one of the orientations to happiness, part of the full life. Experiencing flow in a social interaction can enhance well-being, however this relationship has not been studied yet. The current study aims to reveal how social flow components relate to orientations to happiness.
Method
1060 adult people participated in the online survey study – age: M (SD) = 26,67 (10,76). They filled in the questionnaires anonymously: General Flow Description, General Flow Description in Social Interactions, Flow State Questionnaire, Flow Synchronization Questionnaire, Orientations to Happiness measure.
Results
We executed K-means cluster analysis with relocation to create four groups based on the hedonistic and eudaimonic orientations to happiness: eudaimonic, hedonistic groups, a group living an empty, and a group living a full life. The results suggest the differences between empty and full life in most of the flow-related variables (frequency of flow in solitary and social activities, quality of flow, components of flow synchronization), the effect sizes are moderate, the explained variance values by group memberships are around 5-13%. Eudaimonic and hedonistic group members were not different from each other in the measured flow and flow synchronization components.
Conclusions
According to our results flow in a social interaction may contribute to the hedonistic (through the experience of positive emotions after flow) and eudaimonic (through development and growth, motivated activity) orientations to happiness as well, and it can be one necessary factor of full life.
A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata az élettel való elégedettséggel és a pszichológiai jólléttel, fiatal felnőtteknél
Experiencing flow in social activities and its relationship with satisfaction with life and psychological wellbeing, in the sample of young adults
Theoretical background: Flow can contribute to well-being, because as an activity theory, it is related to the positive consequences, and contributions to development of the behavior. Aim: Flow in a social interaction and its relationship with the different well-being concepts has not been studied yet, however the contributing role of social relationships to well-being has been emphasized a lot. This study aims to reveal this relationship. We investigate the effect of the frequency and intensity of flow in social activities, and flow synchronization. Methods: 1060 adult people took part in the online cross-sectional survey study – age: M(SD) = 26.67(10.76) years. They filled in the questionnaires anonymously: General Flow Description, General Flow Description in Social Interactions, Flow State Questionnaire, Flow Synchronization Questionnaire, Satisfaction with Life Scale, Scales of Psychological Well-being. Results: according to the hierarchical regression analysis, the frequency (β = 0.07, p = 0.038) and intensity (β = 0.08, p = 0.039) of flow in a social activity can predict satisfaction with life, while the frequency of flow in solitary situations (β = 0.10, p - 0.002) and flow synchronization (interactional aspects during a cooperative flow-inducing activity) (β = 0.15, p < 0.001) may contribute to psychological well-being Consequences: the social aspects of flow can contribute to well-being, the frequency, intensity and synchronization factors can help elaborating the person's mental health.
Flow Szinkronizáció Kérdőív: az optimális élmény mechanizmusának mérése társas interakciós helyzetekben
Flow Synchronization Questionnaire: Measuring the mechanism of optimal experience in interactions
Absztrakt
Elméleti háttér: Az optimális élmény (áramlat, flow) különböző helyzetekben való vizsgálata széles körű kutatási területté vált a pozitív pszichológiában, azonban az interakciókban való működésmódja továbbra is megválaszolandó kérdést jelent. Cél: Az áramlat-élmény dinamikájának kihívást jelentő, interakciós helyzetekben való kvantitatív vizsgálatának támogatására célunk a Flow Szinkronizáció Kérdőív (FSZK) kidolgozása. Módszerek: A mérőeszköz fejlesztése racionális és empirikus tesztszerkesztési hagyományokat is követ. A kérdőív kidolgozása az elméleti alapon létrehozott tételsor után négy empirikus vizsgálat során valósult meg, melyekben összesen 2077 felnőtt vett részt (két laboratóriumi kísérlet: N1 = 60; N2 = 100; két kérdőíves kutatás: N3 = 358; N4 = 1709). Eredmények: Az eredmények szerint a végső, 28-tételes mérőeszközt öt jól interpretálható faktor alkotja, melyek a közös feladatmegoldáshoz kapcsolódó flow-élményre, valamint a motivációs és koordinációs (feladat- és kapcsolatfókusz) aspektusokra vonatkoznak: 1. Hatékonyság és összehangoltság a partnerrel (12 tétel); 2. Bevonódás-élmény és koncentráció (5 tétel); 3. Motiváció és pozitív hatás a partnerre (3 tétel); 4. Motiváció és tanulás a személy számára (4 tétel); 5. Koordináció a partnerrel a tevékenység közben (4 tétel). A skálák belső konzisztenciája megfelelő. A kérdőív látszatérvényessége elfogadható, az áramlat-élményhez kapcsolódó konvergens validitása megfelelő, a skálák a flow-élmény faktoraival közepes mértékű együttjárást mutatnak. Következtetések: A FSZK kidolgozása hozzájárulhat a flow-szinkronizáció konstruktumának operacionalizálásához és a társas flow-élmények jövőbeni empirikus vizsgálatához.
A Flow Szinkronizáció Kérdőív pszichometriai jellemzői: reliabilitás- és validitásvizsgálat
Psychometric Properties of the Flow Synchronization Questionnaire: Reliability and Validity Testing
Elméleti háttér
A humán interakciók során szinkronizációs, koordinációs tendencia figyelhető meg, amely akár az élmények szintjén is megvalósulhat. Korábbi eredmények szerint a közösen végzett tevékenységekben intenzívebb áramlat élmény (flow) tapasztalható, mint egyedül. A jelenség működéséhez hozzájáruló tényezőket flow szinkronizációnak neveztük, amelynek mérésére kidolgoztuk a Flow Szinkronizáció Kérdőívet (FSZK).
Cél
Jelen kutatás célja az FSZK pszichometriai jellemzőinek, a skálák belső megbízhatóságának és validitásának vizsgálata.
Módszerek
A kutatás keresztmetszeti módon, különböző konstruktumokat (flow, a diádikus interakció sajátosságai, szorongás, éntudatosítás) vizsgáló kérdőívek segítségével történt, az adatfelvétel online felületen zajlott. A vizsgálatban 367 felnőtt vizsgálati személy vett részt (az életkor átlaga 28,5 év, SD =12,89 év).
Eredmények
Az eredmények szerint az FSZK skáláinak belső megbízhatósága megfelelő, az ötfaktoros struktúra igazolt (χ2(336) = 857,27, p < 0,001, CMIN/df = 2,55, TLI = 0,900, CFI = 0,911, RMSEA = 0,065). A kérdőív kritériumvaliditása az elvártak szerint alakult: a flow állapottal, a diádikus interakció szubjektív élményeivel, a kíváncsisággal a konvergens validitást igazoló összefüggéseket kaptunk, míg az éntudatosítás, feszültség, szorongás faktoraitól és a düh tényezőitől különböző konstruktumnak bizonyult.
Következtetések
Az eredmények szerint tehát az FSZK alkalmas a flow szinkronizáció konstruktumának megragadására, megbízható és érvényes mérésére.
A képességalapú érzelmi intelligencia: új paradigmák a tesztfejlesztésben és pontozásban. Hazai tapasztalatok az érzelemmegértés és érzelemszabályozás szituációs tesztekkel
Measurement of ability emotional intelligence: Situational test of emotional understanding and situational test of emotion management
Jelen tanulmány két, a MSCEIT (Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt) alternatívájaként megjelenő érzelmi intelligencia (EI) tesztre: az Érzelemmegértés (STEU) és az Érzelemszabályozás (STEM) szituációs tesztekre fókuszál. A STEU azért újszerű megközelítés az EI-mérés területén, mert bevezeti a sztenderdekre épülő pontozás lehetőségét, a STEM pedig azért, mert az SJT (situational judgement test method) megközelítést alkalmazza. Jelen kutatás célja a STEU- és STEM-tesztek magyar változatainak elkészítése, valamint a tesztek megbízhatóságával és validitásával kapcsolatos bizonyítékok bővítése. A tesztek érvényességének vizsgálata során a STEU- és STEM-pontszámok fluid intelligenciával, vonás EI-vel, érzelemfelismerő képességgel, személyiséggel, valamint az alexithymiával és az élettel való elégedettséggel mutatott együttjárásait elemeztük. Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy ezek az új tesztfejlesztési, illetve pontozási megközelítések hasznosak és ígéretesek a képességalapú EI-mérés területén, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, ha igazolni szeretnénk, hogy a STEUés a STEM-tesztek inkább mérnek érzelmi intelligenciát, mint más kognitív képességet, illetve, hogy az EI-feladatok együttesen különálló faktort alkotnak, amely megkülönböztethető más kognitív képességektől.
Oláh Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára nyolc éven át volt a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke (2008–2016). A Magyar Pszichológiai Szemle a Magyar Pszichológiai Társaság lapja, ezért a 70. születésnap alkalmából a lap örömmel tiszteleg munkássága előtt kollégáinak és tanítványainak tematikusan összegyűjtött, a folyóirat szabályainak megfelelően referált tudományos cikkeivel, amelyeket a szám vendégszerkesztői, Urbán Róbert, Nagy Henriett és Magyaródi Tímea felügyeltek. A lap főszerkesztője a szerkesztőség nevében is boldog születésnapot kíván Oláh Attilának.
The Development of a Shortened Hungarian Version of the Savoring Beliefs Inventory
A Savoring Hiedelmek Kérdőív rövidített magyar változatának kidolgozása
Background: The Savoring Beliefs Inventory (SBI) has been widely used to measure attitudes towards savoring positive experiences. Aim: Our aim was to develop a short yet reliable and valid form of the inventory for use in circumstances where the application of the full form is not feasible. Methods: We used two separate samples in our cross-sectional research. We used convenient and snowball sampling methods. One sample (n = 3.782, males: 274, females: 3.485, gender not identified: 23, ages ranged from 18 to 86 years, mean: 43.6 years, SD = 13.7 years) completed the original SBI, which consists of 24 items, while the second (n = 825, males: 112, females: 713, ages ranged from 18 to 100, mean: 41.4 years, SD = 11.1 years) completed a shortened form, consisting of 10 items. In the second study, participants also completed other well-being measures so that we could assess external validity. Results: According to our results, the 10-item short form of the SBI has sound psychometric properties that are comparable to those obtained using the full form. Cronbach’s alpha values of initial scale = savoring via anticipation: 0.86, savoring the moment: 0.84, savoring via reminiscence: 0.84; reduced scale = savoring via anticipation: 0.85, savoring the moment: 0.81, savoring via reminiscence: 0.81. The fit indices show that the ten-item, 3-factor model was confirmed (RMSEA: 0.060, CI90: 0.049, pClose: 0.07, CFI: 0.966, TLI: 0.952, SRMR: 0.027). The external validity of the SBI (10) was also demonstrated. Conclusion: The Short Savoring Beliefs Inventory has got appropriate psychometric properties, therefore it can be used in future studies about a Hungarian population.
Elméleti háttér: A Savoring Hiedelmek Kérdőív (Savoring Beliefs Inventory, SBI) a pozitiv élmények élvezetével kapcsolatos hiedelmek széleskörűen használt mérőeszköze. Célkitűzés: Célunk a kérdőív egy rövid változatának kialakítása volt, amely megbízható és valid módon méri a savoring hiedelmeket, olyan körülmények között is, amikor a kérdőív hosszú változatának alkalmazása nem kivitelezhető vagy kényelmes . Módszerek: Két különálló mintán végeztünk keresztmetszeti kutatásokat, kényelmi mintavétel alkalmazásával. Az első minta résztvevői az eredeti 24 tételből álló SBI kérdőívet töltötték ki (n = 3.782, férfi: 274 fő, nő: 3.485 fő, nincs adat a nemre vonatkozóan: 23 fő, életkor: 18-tól 86-ig, átlag: 43,6 év, SD = 13,7 év). A második minta résztvevői a rövidített 10 tételből álló kérdőív tételeire válaszoltak (n = 825, férfi: 112 fő, nő: 713 fő, életkor 18-tól 100-ig, átlag: 41,4 év, SD = 11,1 év). Ebben a kutatásban további jóllét kérdőívek is felvételre kerültek, ami lehetővé tette a validitás tesztelését. Eredmények: Az eredményeink szerint az SBI kérdőív 10-tételből álló rövid verziója ugyanolyan jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik, mint az eredeti kérdőív. (Az eredeti kérdőív Cronbach-α értékei a következők: Várakozás: 0,86, A pillanat élvezete: 0,84, Emlékezés: 0,84; a rövid változat Cronbach-α értékei pedig: Várakozás: 0,85, A pillanat élvezete: 0,81, Emlékezés: 0,81. Az illeszkedési mutatók a 10 tételes verzió esetében is megerősítik a 3-faktoros struktúrát (RMSEA: 0,060; CI90: 0,049; pClose: 0,07; CFI: 0,966; TLI: 0,952; SRMR: 0,027). Következtetések: Eredményeink támogatják a rövid verzió érvényességét is. Következtetés: A Rövid Savoring Hiedelmek kérdőív rövid változata megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, ezért alkalmazható a jövőbeli magyar nyelvű kutatásokban.
A tanulmány összefoglalja a flow-kutatás történeti előzményeit, és áttekinti a terület aktuális kérdéseit, középpontba állítva az operacionalizálás területén jelentkező nehézségeket, valamint a flow laboratóriumi körülmények között történő indukciójának lehetőségeit. Célkitűzéseink között szerepel a flow konstruktumával kapcsolatos fogalmi ellentmondások tisztázása és a hasonló elméletektől való diszkriminálása, valamint a mesterséges flow-indukció problémakörének bemutatása, amely a jövőbeli kutatások tervezéséhez nyújthat támpontokat.
Jelen vizsgálat célja a flow- és antiflow-állapotok spektrális jellemzőinek feltárása. A vizsgálatban 20 férfi vizsgálati személy vett részt. Ütközéselkerülést szimuláló számítógépes feladathelyzetekben mértük spektrális EEG aktivitásukat. A flow, unalom és szorongáshelyzetek elkülönítését a feladatként szolgáló játék egyénre szabott paraméterezésével (sebesség) biztosítottuk. Előzetesen felmértük a vizsgálati személyek számítógépes feladathelyzetre vonatkozó készségeit objektív (teljesítményen alapuló) és szubjektív (önbeszámolón alapuló) adatok meghatározásával. A személyenként, helyzetenként vizsgált spektrális mutatókat összevetve azt találtuk, hogy a flow-helyzet a szorongásnál alacsonyabb, míg az unalomnál nagyobb agyi aktivitással jártak együtt a delta, théta-, béta- és gamma-spektrumokon. A rögzített jelek idői lefutása továbbá azt mutatta, hogy a játék első szakaszában a flow- és a szorongáshelyzetekben növekvő spektrális aktivitás jellemző. A játék második szakaszában ez a dinamika megváltozik: Amíg a flow-helyzetben a spektrális mutatók csökkenése (béta és gamma) jelentkezik, addig szorongás esetében a csökkenés nem vagy kevésbé jellemző, unalomhelyzetben viszont enyhe növekedés tapasztalható. Eredményeink alátámasztják a hipofrontalitás elméletét a flow-val kapcsolatban, és rámutatnak arra, hogy a flow-t idői dinamikájában érdemes vizsgálni. Adataink azt is jelzik, hogy a vizsgálati személyek a flow-állapotban nem hatékonyságra, hanem tapasztalat- és információmaximalizálásra törekszenek.
