Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for

  • Author or Editor: Tóth József Attila x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Technical efficiency in agriculture of 10 new EU member states is analysed by Data Envelopment Analysis and econometric panel data analysis. Technical efficiency in agriculture is significantly positively associated with agricultural factor endowments, average farm size, farm specialisation, small-scale farms, and technological change. Foreign direct investments have an ambiguous effect. Reform and institutional developments, large-scale privatisation and price liberalisation, and urban- rural income gap are associated with technical efficiency in agriculture positively. An increase in technical efficiency in agriculture and the development of the rural economy are seen as a strategy to boost the level of living standards in agriculture and in rural areas.

Restricted access

Fourier-transzformációs közép-infravörös spektroszkópia alapú szervesanyag-tartalom becslés tábla szintű reprezentativitás-vizsgálata kemometriai módszerekkel

Representativity analysis of middle-infrared spectroscopy-based Organic Carbon assessment on field-scale by chemometric methods

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Tóth József Attila
,
Döbröntey Réka
,
Szegi Tamás
,
Michéli Erika
, and
Csorba Ádám

Szervesszén térképezést segítő módszertani kutatásként vizsgáltuk egy szántóföldi művelés alatt álló terület, 3 mélységből származó mintáinak MIR reflektanciáját, illetve szervesszén tartalmát (Walkley-Black). Ezt követően a spektroszkópia mérések eredményeit használtuk a talaj szervesszén-mennyiségének (TOC %) becslésére. Tettük ezt 3 mintakijelölési módszer (Kennard-Stone Sampling - KSS, K-means Sampling - KMS, Latin Hypercube Sampling - LHS) bevonásával, az így kijelölt kalibrációs mintákkal a PLSR modell segítségével becslést végeztünk az adathalmaz további értékeire. Annak érdekében, hogy tábla szintű szervesszén meghatározás során teszteljük becslési pontosságukat, a modellek reprezentativitását – különböző validációs/kalibrációs arány esetén – statisztikai mutatókkal (R2, RMSE) ellenőriztük.

Az eredményekben részleteiben vizsgáltuk a különböző becslési modellek reakcióját eltérő arányú kalibráció és validáció esetén. A modellek R2 és RMSE értékei alapján kijelöltük, hogy mely modellek működtek pontosan még alacsony kalibráció esetén is, illetve abszolút értelemben véve melyik modell volt leghatékonyabb.

Az összehasonlítás eredményeként kijelenthető, hogy az általunk vizsgált talajkörülmények között a 30% alatti, valamint a 70% feletti mintaszámú kalibráció a mintakijelölési módszerek megbízhatóságának ingadozását eredményezte. Az összes minta 30%-val történő kalibráció esetén legjobb eredményt a KSS adta, így ez tekinthető a leggazdaságosabb módszernek. Az abszolút értékben vett legkisebb hibát a K-means sampling eredményezte, a minták 90%-val történő kalibrációt követően.

Kijelenthető, hogy az alkalmazott módszertan esetünkben alkalmas volt – a reprezentativitás megtartása mellett – a szükséges minták számának, ergo a táblaszintű szervesszén-felmérés költségeinek csökkentésére. Továbbá a mintakijelölési módszerek becslési hatékonyságának összehasonlítására is megfelelt az általunk alkalmazott statisztikai vizsgálat. A módszertan a jövőben kiinduló alapja lehet hasonló jellegű kutatásoknak, valamint tábla szintű szervesszéntérképek elkészítésének. A szélesebb körű alkalmazást megelőzően a modelleket nagyobb varianciájú adathalmazok esetén is tesztelni szükséges.

Within the framework of the present research, we mapped the organic carbon content of an arable area, during which we measured the MIR reflectance and organic carbon content (Walkley-Black) of the soil samples collected from the area at three different depths. Subsequently, the results of spectroscopic measurements were used to improve the estimation of the soil organic carbon content (TOC %). Three sample selection models were involved (KSS, KMS, LHS), and with the selected calibration samples, we estimated the additional values of the data set using the PLSR model. In order to test the accuracy of estimation for a table-level organic carbon determination, the representativeness level of the models was checked with statistical indicators (R2, RMSE) at different validation / calibration ratios.

In the results, we thoroughly examined the response of different estimation models with different ratios of calibration and validation. Based on the R2 and RMSE values of the models, we determined which models worked precisely even at low calibration, and in absolute terms, which model was the most efficient.

As a result of the comparison, it can be stated that under the soil conditions we examined, calibration with a sample number below 30% and above 70% caused significant fluctuations in the reliability of the sampling methods. Kennard-Stone sampling (KSS) gave the most precise results for calibration with 30% of all samples, thus it is considered the most economical method. The smallest error overall was given by K-means sampling after calibration of 90% of the samples.

It can be stated that the methodology used in this study was suitable to reduce the samples required for analysis - while maintaining representativeness - therefore reducing the costs of the field-level organic carbon survey.

Furthermore, the statistical analysis we used to compare the estimation efficiency of the sampling methods was also appropriate. The methodology we use may be the basis for similar research in the future, as well as for the production of table-level organic carbon maps. Prior to wider application, models also need to be tested for higher variance datasets.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Erika Michéli
,
Márta Fuchs
,
József Attila Tóth
,
Ádám Csorba
, and
Tamás Szegi

A szerves talajok összetétele, képződési körülményei, és földrajzi, ill. domborzati elterjedése jelentősen eltér az ásványi talajokétól. A tömegükben megőrzött hatalmas mennyiségű szerves szén és környezetük biológiai sokfélesége (biodiverzitása) kapcsán a klímaváltozás által leginkább érintett talajok, ezért megkülönböztetett figyelem irányul e talajokra. Kiterjedésükre, lebomlottsági fokukra, szerves szénkészletükre igen eltérő irodalmi és térképi adatok állnak rendelkezésre. Ugyanakkor éppen a klímaváltozás vonatkozásában óriási a globális és helyi megbízható adatigény az említett kérdésekben. Hazai láptalajaink osztályozási, felvételezési és mintavételi módszereinek megújítására teszünk javaslatot a nemzetközi standardok figyelembe vételével. A megújított Láptalaj meghatározásban a legfontosabb követelmények a 20% szerves széntartalomra, a 40 cm vastagságra és az alacsony térfogattömegre vonatkoznak. Az altípus és változati tulajdonságok a lebomlottság fokát, a mélységi, kémhatás viszonyokat, ill. sók jelenlétét adják meg. A szervesanyag meghatározásra az izzítási veszteség módszerét, a térfogattömeg meghatározás mintavételezésére a rostosság függvényében a lápfúró alkalmazását vagy feltárt szelvényből nagytérfogatú bolygatatlan mintákat javasolunk.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Kálmán Almási
,
Szabolcs Ábrahám
,
József Baracs
,
Attila Bursics
,
Zoltán Jánó
,
Tamás Sztipits
,
Áron Szűts
,
Dezső Tóth
,
Attila Zaránd
, and
Balázs Bánky

Absztrakt:

A rectum jó- és korai rosszindulatú elváltozásainak kivizsgálási, sebészeti kezelési, valamint betegkövetési elveit foglaltuk össze. Célunk a transanalis minimálisan invazív műtéti technika hazai szakmai gyakorlatának egységes szemléletű összefogása (szinopszis), valamint egy közös, hazai transanalis műtéti audit (minőségellenőrzési) rendszer alapjainak a megteremtése.

Open access

A klinikai kockázatbecslés jelentősége az akut coronaria szindróma betegút csökkentésében

The importance of clinical risk assessment in reducing the pathway of acute coronary syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Pandur
,
Renáta Eszteri-Regős
,
Bence Schiszler
,
Balázs Tóth
,
Gábor Priskin
,
József Betlehem
, and
Balázs Radnai

Bevezetés: Az akut coronaria szindróma korai azonosítása a sürgősségi ellátók feladata. Az elmúlt 10 évben számos klinikai kockázatbecslő pontrendszer fejlődött, annak érdekében, hogy a megfelelő betegszelekcióval a kórházi terhelés csökkenthető legyen. Célkitűzés: A diagnosztikai és terápiás kihívások mellett a kezelési idők csökkentése elengedhetetlen a prognózis javítása érdekében, ezért célunk volt felmérni, hogy az akut coronaria szindróma meghatározására milyen idő- és ellátásbeli hatással van a HEART-pontrendszer mint rizikóstratifikációs döntéstámogató rendszer. Módszer: Retrospektív, kvantitatív vizsgálatot végeztünk egy vidéki megyeszékhely sürgősségi osztályán a szívinfarktushoz köthető BNO-kódú betegek körében. Vizsgáltuk a betegek érkezési idejét, módját, panaszaikat, vitális paramétereiket, ismert alapbetegségeiket, továbbá a labor- és képalkotó vizsgálatok eredményeit, valamint hogy mikor kerültek a kardiológiai centrumba. Utólagosan HEART-pontszámot számítottunk. Khi-négyzet-próbát, két folytonos változónál korrelációs vizsgálatokat használtunk. Eredményeinket p<0,05 érték esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A minta elemszáma 360 fő volt. A rizikótényezők közül a koszorúér-betegség (80%), a hypertonia (73,3%), panaszok esetén a mellkasi fájdalom (80%) és a nehézlégzés (48,6%) volt a leggyakrabban említett tényező. A koszorúér-betegség, a hypertonia, a diabetes mellitus nem hozható összefüggésbe a kardiológiai centrumba kerülés idejével (p = 0,110, p = 0,173, p = 0,507). A mellkasi fájdalom megléte és a halálozás kapcsolata kimutatható (p = 0,009). A HEART-pontérték és a percutan intervencióra kerülés között összefüggés van (p = 0,005). Következtetés: Következtetésként elmondható, hogy az utólagosan számított HEART-pontérték jól korrelál a percutan intervencióra kerüléssel. Összességében elmondható, hogy egy jól megválasztott rizikóstratifikációs eljárás a betegeknek életéveket, a kórháznak költséghatékonyságot jelenthet. Orv Hetil. 2022; 163(28): 1105–1111.

Open access

Klinikai kockázatbecslésen alapuló döntéshozatal a tüdőemboliás betegek kórházi elbocsátása során

Clinical risk assessment in decision making for hospital discharge of patients with pulmonary embolism

Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Pandur
,
Bence Schiszler
,
Balázs Tóth
,
Gábor Priskin
,
Dávid Sipos
,
József Betlehem
, and
Balázs Radnai

Bevezetés: Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy az igazolt tüdőemboliás betegek diagnózis utáni korai otthoni kezelése miként tud biztonságosan megtörténni. Célkitűzés: Kutatásunkkal arra kerestük a választ, hogy az Európai Kardiológiai Társaság 2019-ben kiadott tüdőembolia-ellátási iránymutatója alapján javasolt három validált prognosztikai pontrendszer alkalmazásával mennyi beteget lehetne a kórházból mielőbb hazabocsátani biztonságosan és szövődménymentesen. Módszer: Retrospektív, kvantitatív kutatásunk során a 2019-ben kiadott iránymutatás megjelenését megelőző, 2015 és 2018 közötti időintervallumot tekintettük át. Célcsoportként azokat a betegeket vizsgáltuk, akik esetében a sürgősségi osztályon tüdőembolia igazolódott. Ezen betegeknél utólagos rizikóstratifikációt végeztünk a feltüntetett panaszok és vitális paraméterek alapján a prognosztikai pontrendszerek segítségével. A kategorikus változókat khi-négyzet-próba segítségével elemeztük. Két folytonos változó közötti kapcsolat keresésére korrelációvizsgálatot használtunk. A kapott eredményeket p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Mintánkat 374 fő (199 fő nő és 175 fő férfi) alkotta. Az utólagos kalkuláció során a PESI-pontszám alapján 151 főt, az sPESI alapján 101 főt, a Hestia-kritériumok szerint 50 főt lehetett volna korán hazabocsátani és otthon kezelni szövődménymentesen, halálozás nélkül. A három prognosztikai pontrendszer negatív prediktív értéke (PESI: 98%, sPESI: 100%, Hestia: 100%, CI: 95%) és szenzitivitási mutatói (PESI: 91%, sPESI: 100%, Hestia: 100%) megfelelő hatékonyságot mutatnak. Következtetés: Következésképpen elmondható, hogy mindhárom prognosztikai pontrendszer biztonságosan alkalmazható a helyi klinikai tapasztalatok és preferenciák szerint a korai hazabocsátás céljából, hazai adaptálásával a kórházi terhek csökkenthetők lennének. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1152–1158.

Open access

„Dönts és siess!” A prehospitális ellátók szerepe az időveszteség csökkentésében stroke-iránydiagnózisú betegek esetén

“Decide and run!” The role of prehospital care providers in reducing time loss for patients with stroke diagnosis

Orvosi Hetilap
Authors:
Bence Schiszler
,
Attila Pandur
,
Gábor Priskin
,
Balázs Tóth
,
József Betlehem
, and
Balázs Radnai

Összefoglaló. Bevezetés: A stroke-betegek ellátásában arra kell törekedni, hogy a tünetek jelentkezését követően minél előbb a szakmai centrumba kerüljön a beteg. Célkitűzés: Kutatásunkban a terápiás időablak tarthatósága céljából vizsgáltuk, hogy mely tényezők bírnak hatással a prehospitális ellátás időtartamaira. Módszer: Keresztmetszeti, kvantitatív kutatásunkhoz az adatgyűjtést két magyarországi város mentőállomásán, orvosi kompetenciával rendelkező (eset-, rohamkocsi) és orvosi kompetenciával nem rendelkező (mentőgépkocsi) mentőegység szintjén végeztük 2017-es adatok feldolgozásával olyan betegek körében, akiknek a mentőegység általi iránydiagnózisa stroke volt (n = 220). Vizsgáltuk, hogy a mentőegységek által elvégzett vizsgálatok, a tapasztalt tünetek, a terápiás időablakon belüliség miként befolyásolta a prehospitális időket. Az adatfeldolgozást SPSS 26.0 statisztikai programmal végeztük. Az elemzéshez leíró statisztikát, χ2-próbát, F-próbát és T-próbát alkalmaztunk. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az alkalmazott score-rendszer vizsgálati elemei közül, ha aphasia volt észlelhető a betegnél, úgy szignifikánsan meghosszabbodott a helyszínen töltött idő (p = 0,003). A gyors ABCDE-betegvizsgálat D-lépésében kötelező a betegnél a vércukorszintmérés, ugyanakkor ez mintánk 25,45%-ában elmaradt. A helyszíni műszeres vércukorszintmérés hatással van a prehospitális késés alakulására az orvosi kompetencia nélküli egységek vonatkozásában (p<0,001). Következtetés: A helyszínen töltött idő az emelt szintű mentőegységek esetében hosszabb, mint az alacsonyabb szintű egységeknél. Következtetésként levonhatjuk, hogy a motoros vagy szenzoros aphasia nem befolyásolja a terápiát, pusztán a stroke-diagnózis valószínűségét növelő egyik tünet, így a helyszíni idő emiatti megnyúlása mindenképpen kerülendő, amire javasolt a továbbképzések alkalmával is felhívni az ellátók figyelmét. Az orvosi kompetencia nélküli egységek esetében beavatkozást igényel a műszeres vércukormérés időrabló hatásának csökkentése, hiszen látható, hogy az orvosi kompetenciával rendelkező egységeknél ez a vizsgálat nem jelenik meg mint késést okozó tényező. Orv Hetil. 2022; 163(7): 279–287.

Summary. Introduction: When treating stroke patients, the aim should be to get the patient to a specialist stroke centre as soon as possible. Objective: In our study, in order to be able to stay within the therapeutic window, we investigated which variables affect the time period of prehospital treatment. Method: For our cross-sectional quantitative study, we gathered data from two ambulance stations in Hungary, comparing the competence of physician and non-physician units. We processed information from 2017 regarding patients whose initial diagnosis was stroke (n = 220). We examined how investigations by the ambulance unit, symptoms experienced and therapeutic time window have affected prehospital times. As for the statistic software, we used SPSS 26.0. The analysis was conducted by performing χ2 test, F-test and T-test. Results: We identified that if the aphasia component of the used score system was positive, the on-scene time increased significantly (p = 0.003). In the D section of the rapid ABCDE assessment, it is mandatory to measure the blood glucose level of the patient, however, in our sample it was omitted in 25.45% of the cases. We identified that on-site blood glucose measurement has an effect on prehospital delay for non-physician units (p<0.001). Conclusion: We found that the on-scene time is longer for physician units than for non-physician units. We concluded that motor or sensory aphasia does not affect the therapy, it is just one of the symptoms that can increase the likelihood of stroke diagnosis, therefore prolonging time for assessing aphasia in the field should be avoided. Moreover, it is recommended to make care providers aware of this during training sessions. Improvements are required in non-physician units to reduce the time consumed by blood glucose measurement, as it has been shown that within physician units this test does not appear to be a delay-causing factor. Orv Hetil. 2022; 163(7): 279–287.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Kálmán Almási
,
Szabolcs Ábrahám
,
József Baracs
,
Attila Bursics
,
Zoltán Jánó
,
Tamás Sztipits
,
Áron Szűts
,
Dezső Tóth
,
Attila Zaránd
, and
Balázs Bánky
Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Miklós Pál Dunay
,
Zsuzsanna Lipcsey
,
Attila Arany-Tóth
,
Tibor Németh
,
Norbert Solymosi
,
László Venczel
,
Enikő Nagy
, and
József Pap-Szekeres

Abstract

Three electrosurgical tissue-sealing devices (EnSeal ETSDRC-01, LigaSure LS1500 and Thunderbeat TB-0535PC) were compared regarding sealing time (ST), maximum working temperature (WTmax) and the total (MTZtotal) as well as the collateral microscopic thermal injury zone (MTZcollat) using laparoscopic handpieces 5 mm in diameter on four types of tissue (liver, mesentery, cross striated muscle and spleen) in an in vivo porcine model. LigaSure had the lowest mean ST in spleen, mesentery, muscle and liver, followed by Thunderbeat and EnSeal with significant differences between all types of tissues and devices. The significantly lowest mean WTmax was obtained for EnSeal in mesentery, muscle and liver. LigaSure and EnSeal operated at the lowest temperature in spleen without a significant difference between them. Thunderbeat produced significantly higher temperature peaks in all cases. The lowest mean MTZtotal was caused by LigaSure and EnSeal in spleen, mesentery and muscle without significant differences between them, followed by the significantly higher values of Thunderbeat. Nevertheless, Thunderbeat produced the significantly lowest mean MTZtotal in the liver. EnSeal produced the lowest mean MTZcollat in the liver, followed by LigaSure and Thunderbeat showing significant differences. EnSeal and LigaSure produced the lowest mean MTZcollat in the spleen, mesentery and muscle without significant differences between them, followed by the significantly higher values of Thunderbeat. Based on the results of this study, Thunderbeat seems to be more invasive to tissue integrity (even without the activation of the ultrasonic scissor function) than EnSeal or LigaSure, that operate at lower temperatures and were found to cause negligible collateral thermal damage.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Bence Balázs
,
József Bálint Nagy
,
Zoltán Tóth
,
Fruzsina Nagy
,
Sándor Károlyi
,
Ibolya Turcsányi
,
Andrea Bistyák
,
Attila Kálmán
,
Rita Sárközi
, and
Gábor Kardos

Abstract

Multidrug resistance due to the production of extended-spectrum beta-lactamases (ESBLs) is a major problem in human as well as in veterinary medicine. These strains appear in animal and human microbiomes and can be the source of infection both in animal and in human healthcare, in accordance with the One Health theorem. In this study we examined the prevalence of ESBL-producing bacteria in food-producing animals. We collected 100 porcine and 114 poultry samples to examine the prevalence of ESBL producers. Isolates were identified using the MALDI-TOF system and their antibiotic susceptibility was tested using the disk diffusion method. ESBL gene families and phylogroups were detected by polymerase chain reactions. The prevalence of ESBL producers was relatively high in both sample groups: 72 (72.0%) porcine and 39 (34.2%) poultry isolates were ESBL producers. Escherichia coli isolates were chosen for further investigations. The most common ESBL gene was CTX-M-1 (79.3%). Most of the isolates belong to the commensal E. coli phylogroups. The porcine isolates could be divided into three phylogroups, while the distribution of the poultry isolates was more varied. In summary, ESBL-producing bacteria are prevalent in the faecal samples of the examined food-producing animals, with a dominance of the CTX-M-1 group enzymes and commensal E. coli phylogroups.

Open access