Search Results

You are looking at 1 - 10 of 168 items for

  • Author or Editor: Tóth László x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Az érzelmek – mikro- és makroszintű – gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásai a pszichológusok és a közgazdászok közös érdeklődésére tarthatnak számot. Az egyik ilyen érzelem, amely komoly befolyással lehet az emberi motivációra és ezáltal a gazdasági viselkedésre, az irigység. Ez az érzelem magyarázatot adhat olyan makroökonómiai változásokra is, mint a fejlődés (illetve annak elmaradása), illetőleg az egyéni, vállalati és nemzetgazdasági hatékonyság csökkenése. Atanulmány a jelenlegi magyar gazdasági és üzleti szereplők empirikus vizsgálatával kiegészítve rávilágít az irigység lehetséges mikro- és makrogazdasági hatásaira.

Restricted access

A polycystás ovarium szindróma a leggyakoribb heterogén endokrin rendellenesség reproduktív korú nőkben. A szindróma továbbra is rejtélyes rendellenesség, amelynek etiológiája még nem tisztázott. Családi előfordulása viszonylag gyakori polycystás ovarium szindrómában szenvedő betegek körében, ami jelentős genetikai komponensre utal, jóllehet, az öröklődés módja nem tisztázott. A szerzők orvosi irodalmi adatok alapján áttekintették a genetikai és környezeti tényezők szerepét a polycystás ovarium szindróma kialakulásában. A mai napig még nem azonosítottak olyan gént, ami okozza vagy jelentős mértékben hozzájárul a kórkép fenotípusának kialakításához. A polycystás ovarium szindrómát olyan genetikai rendellenességnek kell tekinteni, amelyben számos genetikai és környezeti tényező kölcsönhatása határozza meg a heterogén klinikai és biokémiai fenotípust. Összefoglalva a jelenlegi bizonyítékokat, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a környezeti tényezők azonosítása és módosítása lehetségessé teszi azon személyek egészségének hatékonyabb védelmét, akiknél a genotípus vagy korábbi környezeti hatások hajlamosítanak a betegség kifejlődésére. Orv. Hetil., 2013, 154, 650–657.

Restricted access

Abstract  

The effect of the ionic environment on the adsorption of phenol from aqueous solutions was investigated in a microporous carbon and in an oxidized carbon. It was found that not only the pH of the solution but also the method of its setting affects the adsorption capacity. Thermal desorption of phenol exhibits an even stronger dependence on the method of pH setting than adsorption. The TG response, the position and the corresponding TG steps are also influenced by the surface chemistry. Thermogravimetry is found to be outstandingly useful and informative technique for the studying sorption interactions.

Restricted access

Absztrakt:

A pubertas az ember életében az a fejlődési szakasz, amikor a hypothalamus–hypophysis–gonád-tengely újból aktiválódik a nyugalmi állapot után. Az emberiséget régóta foglalkoztatja az a gondolat, hogy vajon melyek azok az exogén és endogén tényezők és mechanizmusok, amelyek befolyásolják a pubertas neuroendokrin eseményeinek időbeli lefolyását. A közelmúlt felfedezései segítettek a neuroendokrin rendszer működésének megértésében. Tisztázódott, hogy a kisspeptin kulcsszerepet játszik a pubertas kialakulásában és a fertilitás szabályozásában. A GnRH-pulzációs szekréció működésében azonban a kisspeptin, a neurokinin B és a dinorfin neuronokon kívül más pozitív és negatív jelzések is részt vesznek, irányítva a hypophysis gonadotropin hormonjainak felszabadulását. Ezen idegek ismerete tovább erősítette a GnRH-pulzáció endokrin, metabolikus és környezeti hatások általi modulációjának megértését. A szerzők kitérnek az endokrin diszruptorok veszélyére a pubertas fiziológiás lefolyásában. Az áttekintés célja, hogy átfogó képet adjunk a kisspeptin fiziológiájával kapcsolatos eddigi kutatási eredményekről, mivel a kisspeptin-jelátvitel manipulációja új terápiás lehetőségekkel járhat a patológiásan alacsony vagy magas luteinizálóhormon (LH)-pulzációval rendelkező betegeknél. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1175–1182.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Módis, Enikő Tóth, and András Berta

A szemfelszíni betegségeket előidéző kórfolyamatokat befolyásolni gyakran nehéz és kilátástalan, nemritkán minden konzervatív kezelési kísérlet eredménytelen. A mikrosebészeti technikák fejlődése, a molekuláris biológiai módszerek klinikai alkalmazása és a limbális őssejtek lokalizációjának és funkciójának megismerése által ma már az életminőség és a látás javulása is sokszor elérhető ezekben az esetekben. Az irodalmi összefoglaló közlemény áttekinti a szemfelszíni megbetegedések kezeléséhez szükséges szöveti mintavétel, szövettenyésztés és a transzplantációk módszertanát, metodikáját, indikációit. Részletesen ismerteti a napjainkban leginkább ajánlott modern műtéti technikákat, különös tekintettel az amnionmembrán- és az őssejt-transzplantációra.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Anita Réka Tóth, Zsuzsanna Hideg, and László Institóris

A kábítószerpiacra folyamatosan kerülnek új – természetes és szintetikus – vegyületek, amelyekről sokszor maguk a fogyasztók sem tudják pontosan, hogy honnan származnak, mit tartalmaznak, milyen hatásuk és mellékhatásuk lehet, így az ellenőrzésük is nehézségekbe ütközik. Célok: Hazánkban 2008-ban tűnt fel egy új szintetikus anyag, a mefedron (2-metilamino-1-[4-metilfenil] propán-1-on), de csak 2011. január 1-jétől minősül kábítószernek. A szerzők a szakirodalom, mefedronfogyasztók személyes vizsgálata és a biológiai minták toxikológiai vizsgálata során szerzett tapasztalatokat foglalják össze. Módszer: 2010-ben az országban két helyen, az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézetben és a Szegedi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében történtek ez irányban toxikológiai vizsgálatok. Eredmények: Összesen 5386 esetből (Budapest: 4922, Szeged: 464) a vér- és/vagy vizeletmintából 363 (7%) esetben mutattak ki mefedront. Következtetések: A mefedron jelen van a kábítószerpiacon, de jelenleg még nem rendelkezünk kellő tapasztalattal a mefedron hosszú távú hatásairól, a toleranciáról, függőségről, az elvonási tünetekről, a toxikus adagról, s nehéz annak a megválaszolása, hogy kialakult-e a függőség és/vagy elmekóros állapot. Orv. Hetil., 2011, 152, 1192–1196.

Restricted access