Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for

  • Author or Editor: Tünde Szabó x
Clear All Modify Search

This study examines how 19th-century Russian literary tradition is manifested in L. Ulitskaya’s short story Sonechka; a tradition which poses questions in the field of the philosophy of artistic creation through the portrayal of painters and their paintings. L. Ulitskaya’s short story does not directly evoke this 19th-century tradition; it is transmitted into the textual world of Sonechka by a 20th-century novel, V. Nabokov’s Camera Obscura. The revelation of the intertextual connection between the two works sheds light on the connection between Ulitskaya’s short story and the tradition cited above.

Restricted access

The heroine of L. Ulitskaya’s Sonechka is reading a play by Schiller. The work, which seems to be entirely unmotivated on the level of the plot, proves to be an exceptionally important code with regard to the poetics and esthetics of Ulitskaya’s short story. This paper examines how the Russian author revives Schiller’s game theory and how the short story itself can be interpreted on the basis of esthetic game theories.

Restricted access

Vizsgálatunkban mentálhigiénés szakirányú továbbképzésen részt vevo hallgatók (n=94) szövegmintáit dolgoztuk fel a tartalomelemzés módszereivel, elsosorban a gondolkodási struktúrák feltárása céljából. A válaszadóknak egy rövid, de viszonylag bonyolult esetleírást kézhez kapva kellett kifejteniük, hogy hogyan lehetne segíteni, milyen lépéseket lehetne tenni az adott helyzetben. A szókategóriákat leíró ún. szövegváltozókat fokomponens-analízissel vizsgáltuk, és hat fokomponenst választottunk ki. Ezek két fo csoportba voltak sorolhatók, melyekbol az egyik az ingerként adott eredeti szöveg tartalmi vonatkozásait képezte le, a másik pedig a mentálhigiénés segíto attitudöt tükrözte. Részben ugyanezen, részben pedig szakértoi kódolással létrehozott ún. tematikus változókat elemeztünk abból a célból is, hogy a mentálhigiénés képzést kezdok csoportjának vélt inhomo­genitásait megpróbáljuk feltárni. Összességében azonban arra jutottunk, hogy a válaszadók különféle szociológiai jellemzoi érdemben nem voltak kimutathatók szövegeikbol. A felmérés egy olyan longitudinális vizsgálat elso fázisának része volt, amely a men­tálhigiénés szakképzés hatékonyságának mérésére irányul.

Restricted access

3-nitropropionic acid (3-NP), a substance used for modelling Huntington’s disease, was given to male Wistar rats in a single 20 mg/kg b.w. dose, and the resulting behavioral alterations in spontaneous locomotor activity were measured after 30 minutes. To detect the involvement of neurotransmitter systems in this immediate effect, the NMDA antagonist MK-801 (0.8 mg/kg); as well as an agonist, quinpirole (QP, 5 mg/kg) and an antagonist, sulpiride (SP, 80 mg/kg) of the dopamine D2 receptors, were given before 3-NP to separate groups of rats. Controls were given saline. All substances were injected ip. 3-NP decreased the rats’ locomotor, especially vertical, activity, whereas local activity was increased. Based on the further changes of 3-NP effects in the combination groups it could be concluded that dopaminergic rather than glutamatergic mechanisms were possibly involved in the acute behavioral effect of 3-NP.

Restricted access

Elméleti háttér: Az 1984-ben Sabatelli által kifejlesztett, egydimenziósnak gondolt Házassági Összehasonlítási Szint Index (Marital Comparison Level Index, MCLI) a sokat kritizált párkapcsolati elégedettségre vonatkozó korábbi mérőeszközök alternatívájaként jelent meg. Az MCLI használatával nyert eredmények áttekintése felveti annak többdimenziós lehetőségét, illetve magyarországi adaptálhatóságának kérdését. Cél: Tanulmányunkban bemutatjuk az MCLI magyar változatának (MCLI-H) belső struktúráját, valamint javaslatot teszünk a mérőeszköz rövidített változatára. Módszer: Egy diádikus kutatás adatain (N = 175 pár) első lépésként faktorelemzést végeztünk az MCLI-H tételeinek bevonásával, majd az alskálák megbízhatóságát Cronbach-féle alfákkal teszteltük. A két faktor szociodemográfiai háttérváltozókkal való kapcsolatát lineáris regresszióval vizsgáltuk, végül a mérőeszköz validitását egy egytételes kapcsolati elégedettség kérdéssel való korrelációval mértük. Eredmények: A faktorelemzés során a párkapcsolati elégedettségnek két dimenziója jelent meg: az egymással való kapcsolat, valamint a külső tényezők és azok hatásai. A faktorstruktúra nemenként külön vizsgálva stabilnak bizonyult. Az MCLI-H újonnan kialakított alskáláinak megbízhatósági mutatói (Cronbach alfa 0,87 és 0,97 között) és validitásának jellemzői megfelelőek. Következtetések: Eredményeink azt jelzik, hogy az MCLI-H és rövidített változata is alkalmas a párkapcsolati elégedettségnek és annak két dimenziójának vizsgálatára.

Restricted access

Elméleti háttér: A Rosenberg (1965) által kidolgozott Önértékelés Skálát világszerte számos kutatásban alkalmazzák az önértékelés konstruktumának mérésére. A kérdőív különböző változatainak faktorstruktúráját hazai mintákon Urbán, Szigeti, Kökönyei és Demetrovics (2014), illetve Rózsa és V. Komlósi (2014) vizsgálták. Cél: A tanulmányban ellenőrizzük a Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H) egy alternatív fordítási változatának faktorstruktúráját, a kérdőív strukturális invarianciáját, valamint bemutatjuk pszichometriai jellemzőit. Módszer: Négy, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat (N = 1702, 674 férfi, 1025 nő) adatait elemezzük. Az RSES-H mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, illetve a társas kívánatosság irányába való torzítást is. Eredmények: Az RSES-H faktorstruktúrája megfelelt a korábban közölt bifaktoriális modellnek (egy általános önértékelés faktor, illetve két „módszertani faktor” a pozitív és negatív szövegezésű tételekre), továbbá invariánsnak mutatkozott az egyes alminták között. A skála belső konzisztenciája valamennyi mintában jónak bizonyult (Cronbach-alfa ≥ 0,857). Az önértékelés szintje jelentős mértékben függetlennek bizonyult a szociodemográfiai változóktól (kor, nem, iskolai végzettség), illetve a társas kívánatosságtól, és megfelelő konvergens validitást mutatott más pozitív pszichológiai mérőeszközökkel, így az élettel való elégedettséggel (r = 0,440; p < 0,001) és az élet értelmességének megtapasztalásával (r = 0,415; p < 0,001). Következtetések: A Rosenberg Önértékelés Skála általunk alkalmazott változata megbízható és érvényes mérőeszköz, mely jól alkalmazható az általános önértékelés szintjének felmérésére.

Restricted access

Elméleti háttér: A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk az Élettel való Elégedettség Skála módosított magyar fordítását (SWLS-H), az azzal szerzett eredményeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzéshez összesen nyolc keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (összesen N = 3805, férfi: 1547, nő: 2253). Az SWLS-H mellett szerepeltek a kérdőívcsomagokban a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életcél Kérdőív (PIL) és az Élet Értelme Kérdőív (MLQ) magyar változatai is. A társas kívánatosság hatásának ellenőrzésére egy almintán felvettük az EPQ Hazugság Skáláját (EPQ-L), valamint több esetben rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: Az SWLS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta a kérdőív egydimenziós szerkezetét, ami a faktorsúlyok tekintetében invariánsnak bizonyult az egyes alminták között is. A kérdőív belső konzisztenciája (Cronbach-alfa stabilan 0,84 felett) és időbeli stabilitása is kiváló. A magasabb életkorú csoportoknál valamivel alacsonyabb elégedettséget találtunk, de a legerősebb pozitív előrejelzőnek a szubjektív anyagi helyzet bizonyult (béta = 0,304). Az SWLS-H értéke csekély mértékben korrelált az EPQ-L-pontszámmal, viszont összefüggött az élet értelmességének megélésével (PIL: r = 0,549, MLQ: r = 0,395), valamint az önértékeléssel (r = 0,429), továbbá pozitívan jelezte előre a szubjektív egészségi állapotot (béta = 0,219), függetlenül az élet értelmessége megélésének és az önértékelésnek a szintjétől. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján az Élettel való Elégedettség Skála magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, amely jól alkalmazható az élettel való elégedettség szubjektív tapasztalatának mérésére.

Restricted access
Restricted access

This study focuses on the theory of planned behaviour in order to understand and to predict the entrepreneurial behaviour of Romanian early-stage entrepreneurs and intrapreneurs, identifying the main differences among them. We first present the individual level analysis of these new venture creators using the Global Entrepreneurship Monitor (GEM) Adult Population Survey database of Romania from 2011 to 2014, followed by the estimation of logistic regressions in order to test the applicability of the theory of planned behaviour in predicting entrepreneurial behaviour. We aim to contribute to the understanding of differences in start-up activities by broadening the concept of start-up to include intrapreneurship as well. The findings of this study provide partial support of the theory of planned behaviour.

Restricted access