Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for

  • Author or Editor: Tünde Varga x
  • All content x
Clear All Modify Search

Summary Visual images do have a constitutive role in the formation of culture and as a consequence in rendering cultural stereotypes. Since the communication by ways of pictures became prevalent and overwhelming with the easy distribution of pictures by “mechanical reproduction' (W. Benjamin), it is important to be aware of the nature of images and their relationship to verbal signs. I do share W. J. T. Mitchell's idea that “speech-acts are not medium specific', thus pictures just like words do possess semiotic power; that is they do take part in meaning-making (Bal), as well as in the production and the maintenance of culture, cultural identity and cultural memory. The importance of this recognition lies in the fact that Man is not only the producer, but also the product of culture; since this production is not exclusively linguistically based. Therefore, this paper aims at the examination of the relation of visual images and a text in the transmission of Hungarian stereotypes. I intend to carry out this in a medium that traditionally belongs to the category of “popular culture', yet its status was highly controversial in the time of its production in Hungary. This visual medium is that of the panorama, and the object of my query is Árpád Feszty's famous panorama, entitled “The arrival of the Magyars'. The painting carries its importance in many respects: it is not only an ideal and idealised “representation' of the settling of Hungarian tribes, but more importantly the veiled illustration of Mór Jókai's drama entitled Levente. My paper thus raises questions of the relation of the visual and verbal, of popular and high culture, and of the influence of national identity through verbal and visual imagery.

Restricted access

A metasztatikus daganatok okozta krónikus disszeminált intravaszkuláris koagulopátia (DIC) hátterében leggyakrabban a hasnyálmirigy-, gyomor- és a prosztatarák áll. A trombotikus trombocitopéniás purpura és a hemolitikus urémiás szindróma (TTP-HUS) hasonló klinikai és laboratóriumi eltérései miatt a krónikus DIC diagnózisa differenciáldiagnosztikai nehézséget jelent. 71 éves férfi betegünk kórelőzményében COPD, BPH, szignifikáns carotis-sztenózis, gyomorfekély és alkoholos májbetegség szerepel. Szurokszéklet miatti hospitalizációja során aktuálisan nem vérző koagulummal fedett nyombélfekély igazolódott. Négy nap múlva akut veseelégtelenség (AVE) miatt került Intézményünkbe. A trombocitopénia, a perifériás vérben fragmentocita, sisaksejtek, a normális INR, magas LDH és az AVE felvetette a TTP-HUS szindróma gyanúját. Többszöri dialízis és plazmaferezis kezelésekben részesítettük. A talpakon megjelenő trombotikus mikroangiopátia miatt készült alvadási vizsgálat (emelkedett D-dimer, normális fibrinogén, a kissé megnyúlt INR, APTI, normális retikulocita- és mérsékelten csökkent vérlemezkeszám) krónikus DIC fennállását mutatta. Az emelkedett PSA (109,6 ng/mL) hátterében a prosztata-adenokarcinóma igazolódott. A csontizotóp kiterjedt csontáttéteket mutatott. TAB kezelés mellett betegünk állapota három hónap után is kielégítő (PSA 4,6 ng/mL). Tisztázatlan eredetű trombocitopénia és a normális vagy megnyúlt INR-, APTI-értékek, emelkedett D-dimer melletti normális fibrinogén és retikulocita felfedheti a krónikus DIC folyamatát. A krónikus DIC-ben jó effektussal alkalmazható a terápiás dózisú LMWH. A metasztatikus prosztatarák szövődményeként kialakult súlyos DIC antiandrogén és nagydózisú ketokonazol kombinációval kezelhető. Magyar Onkológia 54: 351–357, 2010

Restricted access

Abstract

Abstract

Rhabdomyolysis (RML) is a rare and severe adverse effect of simvastatin (SIM). Several risk factors were described to play a role in its pathogenesis, namely age > 65, diabetes mellitus, renal disease, high dose statin therapy, chemicals metabolized by cytochrome P450 3A4 or idiosyncrasia.

Case summary

A 66-year-old man with diabetes, ischaemic heart disease and hypertension, on medication of CYP3A4 substrates amlodipine and alprazolam, maximal daily dose of SIM started for unknown cholesterol level. On the second day dark-brown urine, paraparesis, bile-like vomiting, on the fourth day of treatment total tetraparesis and oliguria characterized RML with acute renal failure. During his hospitalization of one-hundred-six days he underwent fourty-nine dialysis treatments. At the follow-up sixteen months after exmission from hospital, his walking improved to using one stick. His cholesterol level is in the physiological range with no statin therapy.

Conclusions

On account of risk factors listed above this case should have been administered low initial dose of SIM. On developing myalgia or weakness in muscles, treatment must be stopped. In a case of predisposition to RML statin therapy and dosage can only be performed under continuous supervision.

Restricted access

A simvastatin (SIM) ritka és súlyos mellékhatása a harántcsíkolt izomzat szétesése, a rhabdomyolysis (RML). A folyamat patogenezisében több rizikófaktor szerepét leírták, mint például a >65 év, cukorbetegség, vesebetegség, nagy adagban adott statinkezelés, citokróm P450 3A4 útján metabolizálódó vegyületek vagy az egyéni érzékenység. Esetismertetés: A fentiek közül négy rizikófaktorral rendelkező 66 éves férfi betegünk 2-es típusú diabetes, ISZB és hypertonia miatt állt kezelés alatt. CYP3A4-szubsztrát amlodipint és alprazolamot kapott. Ismeretlen kiindulási koleszterinszint mellett maximális dózisú SIM-kezelés indult. Másnapra vizeletelszíneződés, paraparesis, a negyedik napra tetraparesis és oliguria jellemezte a heveny veseelégtelenséggel járó RML kialakulását. A százhat nap kórházi ápolás alatt negyvenkilenc alkalommal részesült dialíziskezelésben. Elbocsátás utáni tizenhat hónap utánkövetés alatt a beteg járása oly mértékben javult, hogy egy járóbot segítségével közlekedik. Következtetések: A fent említett rizikófaktorok miatt, ebben az esetben, alacsony kezdő dózisú SIM alkalmazása lett volna kívánatos. Izomfájdalom vagy gyengeség kialakulásakor a kezelés leállítása indokolt. RML-re hajlamosító tényezők esetén a statinkezelés és adagjának emelése szoros ellenőrzés mellett történhet.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dávid Mária, Taskó Tünde, Héjja-Nagy Katalin, Mester Dolli, Dorner László, and Estefánné Varga Magdolna

Háttér és célok: Új típusú pedagógiai problémákat vet fel az infokommunikációs technológiák elterjedésével általánossá váló önálló információkeresés és feldolgozás. A tanuló oldaláról feltételezi az önálló tanulást, az információk hatékony feldolgozását, megértését. A tanár oldaláról pedig a tudásátadó szerep helyett a tanulásirányító szerep hangsúlyosabbá válását (Molnár, 2011). Az élethosszig tartó tanulás iránti társadalmi igény az önszabályozó tanulási készség fejlődése nélkül nem teljesülhet. Ugyanakkor a tanulók önreflektív és önszabályozó képessége a tanulás, tanítás folyamatában még kiaknázatlan (Molnár, 2002). A cikkben bemutatjuk egy keresztmetszeti összehasonlító kutatás eredményeit, melynek célja a tanulás eredményessége, az infokommunikációs eszközök használatának sajátosságai és az önszabályozó tanulás fejlettsége közötti összefüggések feltárása.

Módszer: 2015 novemberében lezárult keresztmetszeti kutatásunkban a 10–14–18 és 22 éves korosztályban összesen 1257 fős mintán vizsgáltuk az önszabályozó tanulás fejlődését. Vizsgálatunkban a kutatócsoport által kifejlesztett önszabályozó tanulás kérdőívet használtuk, mely 59 itemet tartalmaz, valamint összegyűjtöttük a tanulmányi eredményeket és a matematika és szövegértés kompetenciamérések adatait.

Eredmények: A korcsoportok között szignifikáns különbségek vannak az önszabályozó tanulás fejlettsége szempontjából. Az életkor előrehaladtával az eredmények javulnak, de a kérdőív faktoraiban szinte minden korosztályban alacsony átlagértékeket kaptunk. Az önszabályozó tanulás fejlettségi szintje mérsékelt, de szignifikáns pozitív korrelációt mutat mind a tanulmányi eredményekkel, mind a kompetenciamérés eredményeivel Az infokommunikációs eszközök átlagnál gyakoribb használata az önszabályozó tanulás alacsonyabb szintjével jár együtt.

Következtetések: Az adatok azt mutatják, hogy az önszabályozó tanulás fejlesztésére minden korosztályban szükség van. Törekedni kell arra, hogy az infokommunikációs eszközök használata a tanulóknál ne haladja meg az átlagos mértéket.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dorner László, Hatvani Andrea, Taskó Tünde, Soltész Péter, Estefánné Varga Magdolna, and Dávid Mária

Háttér és célok: Ma már szinte közhelynek számít, hogy az infokommunikációs technológiák terjedése teljesen megváltoztatta a mindennapjainkat, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról vagy kikapcsolódásról. Ez különösen igaz a digitális bennszülöttek, a Z generáció tagjaira, akik a korábbi generációkhoz képest már igen korán találkoznak a digitális technológiákkal, életük szerves részévé válik. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy milyen mintázatokat mutat az IKT-eszközök használata a 10–18 éves korosztály körében napjainkban. Kutatásunk célja feltárni, hogy a Z generációhoz tartozó („millenials”) három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között különbségeket találunk-e az IKTeszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök terén. Feltételezhetően ugyanis kora gyerekkorukban még az egymáshoz közel eső korosztályokba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a téren a gyors technológiai változások következtében.

Módszer és minta: 2014 februárjában lezáruló keresztmetszeti vizsgálatunkban 492 fős iskolás mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves) vizsgáltuk az IKT-eszközhasználati szokásokat. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). Kutatócsoportunk által kifejlesztett online IKT-használati kérdőívet használtunk, mely 42 itemet tartalmaz (főként 5 fokú Likert-típusú skálák és zárt kérdések), és az IKT-eszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök, valamint a párhuzamos feladatvégzés (multitasking) gyakoriságának vizsgálatát tűzi ki célul.

Eredmények: Korosztályonként azonosítottuk az eszközhasználat mennyisége szerint elkülöníthető csoportokat, így a mérsékelt IKT-használók, az átlagos IKT-használók és a gyakori IKT-használók csoportjai képezték a további vizsgálatok (például online kognitív próbák) összehasonlítási alapját. Ezen csoportok mind az eszközhasználat módjában, mint az eszközök iránti attitűdökben szignifikáns eltérést mutattak. A számítógépes eszközök (asztali számítógép, laptop, táblagép) birtoklása terén nagy szórást mutat a minta, átlagosan 2,25 eszköz található egy családban. Elmondható, hogy míg a 18 éves korosztály gyakran 10 éves kora után használta először az IKT-eszközöket (átlagosan 9,5 évesen kezdték el), addig a 14 és a 10 éves korosztálynál nem ritka a 4-5 éves korban elkezdett eszközhasználat sem (előbbi korcsoport átlag 8, utóbbi 6,5 éves korában kezdte el használni). A multitasking leginkább a 18 éves korosztályra jellemző.

Következtetések: Az egyre korábbi és egyre kiterjedtebb IKT-eszközhasználat következtében érdemes a különböző korosztályok eltérő szükségleteit figyelembe venni az oktatásban. A vizuális túlterhelés egyre több kutatásban kerül elő mint olyan tényező, amely az iskolai eredményességet csökkentheti.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csenge Szeverényi, Zoltán Csernátony, Ágnes Balogh, Tünde Simon, Zoltán Kekecs, and Katalin Varga

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A csípő- és térdprotézisműtétek jelentős megterheléssel járnak a betegek számára. A műtétek körüli gyógyszeres fájdalomcsillapítás és szorongásoldás mellett a betegek gyógyulása az orvos–beteg kommunikáció során könnyen alkalmazható terápiás szuggesztiókkal is segíthető. Módszer: Prospektív, randomizált, kontrollált tanulmányunkban csípő- és térdprotézisműtéten spinalis anesztéziában átesett betegeken vizsgáltuk a pozitív szuggesztiók hatását. A szuggesztiós csoport tagjai műtét előtti beszélgetés során, valamint műtét alatt hangfelvételről kapták a szuggesztiókat. Eredmények: A kontrollcsoporthoz (n = 50) képest a szuggesztiós csoportban (n = 45) alacsonyabb volt a műtét alatti fájdalomcsillapítók és adjuváns szerek iránti összesített igény (p = 0,037), jobb volt a betegek közérzetének átlagos változása a műtét utáni 2. [1,31 (0,57; 2,04); p<0,001], illetve 4. [0,97 (0,23; 1,7); p = 0,011] napon, és kevesebb transzfúzió adására (OR: 2,37; p = 0,004) volt szükség. Ugyanakkor nem mutatkozott különbség a műtét utáni gyógyszerek iránti igényben, a hospitalizáció időtartamában és a szövődmények gyakoriságában. Következtetés: Eredményeink igazolják, hogy a terápiás szuggesztiók alkalmazása a műtét körüli időszakban kedvezően befolyásolja a gyógyulási folyamatot. Orv Hetil. 2018; 159(48): 2011–2020.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Tünde Dénes, Sámuel Gergely Bartha, Mónika Kerényi, Erzsébet Varga, Viktória Lilla Balázs, Rita Csepregi, and Nóra Papp

In this study field restharrow (Ononis arvensis) was investigated for histological and antimicrobial features. The aerial part and the root were embedded in synthetic resin and investigated following sectioning by a rotation microtome. The antimicrobial activity and minimum inhibitory concentration of the solvent fractions of the aerial part were studied against four bacterial strains and one fungus. According to histology, the root covered by rhizodermis contains contiguous vascular elements, which are surrounded by sclerenchyma cells. The epidermis cells are anisodiametric in the stem, sepal, and petal. The bundles of the stem form a Ricinus type thickening. The adaxial side of the heterogeneous leaf is covered by unbranching non-glandular and capitate glandular trichomes. The stipule, petiole, sepals and petals are isolateral having mesomorphic stomata. Pollen grains are tricolpate. The different extracts of the herb showed antimicrobial activity against Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Salmonella Typhimurium, Staphylococcus aureus, and Candida albicans. Data show that the extracts of the leaf contain compounds which may be responsible for the antifungal effect, while extracts obtained from display against the tested bacteria, except Escherichia coli. Further studies are required to complete the phytochemical analysis and identify the antimicrobial compounds of extracts.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hartyánszky, Márta Katona, Krisztina Kádár, Asztrid Apor, Sándor Varga, Judit Simon, Attila Tóth, Tünde Karácsony, and Gábor Bogáts

Absztrakt

Az aorta–bal kamra tunnel egy ritka veleszületett szívfejlődési rendellenesség, az aortabillentyűt megkerülő kóros kapcsolat az aorta és a bal kamra között. A szerzők egy 14 éves fiú esetét ismertetik, akinél a jobb Valsalva-tasakban, az eredésénél pericardiumfolttal zárták a tunnelt. A kétdimenziós echokardiográfiás anatómiai diagnózist háromdimenzios vizsgálattal egészítették ki és mágneses rezonanciavizsgálattal erősítették meg. Esetük az első az irodalomban, amelynél a fenti komplex diagnosztikát alkalmazták a pre- és posztoperatív kezelés során. Az újonnan alkalmazott transthoracalis háromdimenziós módszerrel optimalizálható az aorta–bal kamra tunnel anatómiai és hemodinamikai diagnosztikája és posztoperatív utánkövetése. Orv. Hetil., 2015, 156(28), 1140–1143.

Open access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: Tünde Gál, Zsuzsa Egeressy, Dániel Bárth, Zoltán Erostyák, Imre Nagy, Bernadette Bornitz-Papp, Sándor Varga, and Norberta Sági
Restricted access