Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Tamás Ács x
Clear All Modify Search

Estimation of ecological water demand of groundwater dependent ecosystems is essential in quantitative status assessment of groundwater bodies. In the Hungarian River Basin Management Plan a top-down approach was applied that — due to its resolution and data distribution — proved to be inaccurate in case of critical areas. A more sophisticated method was developed in cooperation with the Institute of Ecology and Botany of the Hungarian Academy of Sciences, which — as a bottom-up approach — is appropriate to calculate groundwater demand of habitats more precisely at regional or even local scale. Comparison of the methods is illustrated in the Nyírség-Lónyay and Rétköz groundwater body group.

Restricted access

An essential input for environmental studies, especially for hydrological simulations is the soil information, which is usually provided by spatial soil databases. Despite the growing number of related analyses little is known about the uncertainty associated to databases. This study aimed to evaluate this issue. (i) the World Soil Classification System was used to classify soil horizons of the Unsaturated Soil Hydrologic Database of Hungary, (ii) the resulting soil classes were statistically analyzed, (iii) various static measures were derived and dynamic numerical simulations were carried out to assess the uncertainties of the classification method from hydrologic viewpoint. The results question the reliability of the FAO method.

Restricted access
Authors: Hajnalka Breuer, Ferenc Ács, Borbála Laza, István Matyasovszky, Ákos Horváth, Tamás Weidinger and Kálmán Rajkai

A planetáris határréteg (PHR) és a talaj hidraulikus tulajdonságainak kapcsolatát elemeztük. Megkülönböztetett figyelemmel vizsgáltuk a PHR magasságának a talajadatbázistól függő talajparaméter-értékekre való érzékenységét. A szimulációkat az MM5 mezoskálájú rendszermodellel végeztük. A PHR magasságot a Janjic Eta- PBL és az MRF almodellekkel becsültük; a talajok hidraulikus tulajdonságait pedig a magyarországi és egyesült államokbeli talajadatbázisok alapján számítottuk. A modellterület Kárpát-medencét foglalja magában. Megtalálható benne Szlovákia jelentős része és a környező országok területei. Hat kiválasztott felhőmentes anticiklonális napot elemeztünk. Három napot (egy nyárit, egy őszit és egy télit) részletesen elemeztünk. A vizsgált napokon az erősebb besugárzásra kialakuló konvekcióban a talaj hidraulikus tulajdonságainak PHR-t módosító hatása is érvényesülhet. A futtatások időtartama 24 óra volt (0:00 UTC-és kezdéssel). Az érzékenységi vizsgálat eredményeit szignifikancia teszttel elemeztük. Az Eta PBL almodell használata során az összterület 60–90%-a mutatkozott szignifikáns érzékenységűnek (p < 0,01) a vizsgált hat napból öt napon. A szignifikáns különbséget mutató területek százalékos aránya csak a téli tesztnapon volt 50% alatti, ezt is csak az Eta PBL almodell alkalmazása során kaptuk. Ugyanezen a napon az MRF almodellel kapott százalékos arány 89% volt. A kapott különbségekkel kapcsolatban elmondható, hogy a PHR magasság változása nagyobb érzékenységet mutatott a PHR magasságát parametrizáló módszerekre mintsem a talajadatbázis használatára. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a talaj hidraulikus tulajdonságai nemcsak a csapadékos, hanem a csapadékmentes konvektív típusú időjárási helyzetekben is időjárás-alakító tényezőként hathatnak. Eredményeink a talaj–légkör kölcsönhatást jellemző folyamatok mezoskálájú modellezésében hasznosíthatók, ugyanakkor a talajfizika számára is tanulságosak, mert láthatjuk, hogy a talaj hidraulikus tulajdonságai nemcsak a talaj állapotát, hanem a talajjal határos szférák állapotát is bizonyos mértékig meghatározzák.

Restricted access
Authors: Gábor Horváth, Gabriella Koroknai, Barnabás Ács, Péter Than, Árpád Bellyei and Tamás Illés

A szerzők korábbi közleményükben beszámoltak reprezentatív magyarországi mintán végzett felmérésükről, amelyben a degeneratív ízületi panaszok, így a térdpanaszok gyakoriságát vizsgálták. Célkitűzés: ezt követően, e közlemény tárgyát képezve, céljuk ambuláns klinikai és radiológiai vizsgálat keretén belül, nemzetközileg elfogadott standard pontrendszerek felhasználásával a betegek panaszainak objektivizálása, és a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságának meghatározása. Módszer: korábbi kérdőíves felmérésük mozgásszervi panaszokkal bíró és felülvizsgálatba beleegyezését adó 2422 fős beteganyagot alapul véve megkeresésükre 682-en (244 férfi, 438 nő) jelentek meg klinikai felülvizsgálatra. Az anamnézis, az antropometriai paraméterek és a mozgásszervi státus felmérésen túlmenően a térdízületre vonatkozóan a szerzők meghatározták a knee society score-t, a vizuális analóg fájdalomskála értékét, a kétirányú térdröntgenfelvételeken az ízületi rés szélességét mérték, Kellgren–Lawrence szerinti radiológiai kiértékelést végeztek, majd ennek kritériumrendszerét figyelembe véve meghatározták a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságát. Eredmények: a fent említett 682 főnél 676 esetben volt radiológiai kiértékelés lehetséges. Térdízületi arthrosist 91 esetben (13,3%), előrehaladott arthrosist 20 esetben (2,9%) állapítottak meg. Ezt követően a negatív és az arthrosis által érintett betegek funkcionális paramétereit hasonlították össze. Mind a knee society score, mind a vizuális analóg fájdalomskála értékei szignifikánsan rosszabb értékeket mutattak ez utóbbi csoportban (p<0,05). A testtömegindexet vizsgálva szintén szignifikánsan magasabb értékeket találtak az arthrosisos csoportban. Következtetések: a szerzők a hazai irodalomban első alkalommal számolnak be radiológiailag is igazolt térdízületi arthrosisprevalenciáról. Az életkor és az emelkedett BMI térdízületi arthrosisban játszott szerepe vizsgálataik alapján bizonyított. A felmerés részleteinek ismertetésen túl a szerzők áttekintik a téma hazai és nemzetközi irodalmát.

Restricted access