Search Results
You are looking at 1 - 10 of 23 items for
- Author or Editor: Tamás Antal x
- Refine by Access: All Content x
The scholarly study and analysis of the Hungarian council system (195–90) as a system of institutions and structure of public administration is a novel challenge rarely attempted to date in the field of the history of public administration. Although the period of 40 years under study is still something of a grey area for legal historians, there are already researchers and experts who venture into this territory. In addition to offering a historical overview, the present paper also analyses the life and operation of public administration in a specific historical and legal period from legal and administrative aspects. The council system, although undoubtedly still a subject of much debate and criticism, was definitely a possible form of public administration, and today constitutes an integral part of the history of the 20th century.
Abstract
The main objectives of the present study were to investigate the physical attributes and chemical characteristics of dried apple cubes. The apple cubes were dried in vacuum and infrared dryers at 40 °C and freeze dryer individually and in combination. The physical properties – texture and rehydration – of vacuum drying-assisted freeze-dried apple dices were close to the freeze-dried products. The hardness of vacuum drying-assisted freeze-dried apples was better, by at least 15.8%, than those dried by infrared-freeze, but rehydration capacities were similar. The freeze-dried control samples achieved a lower water activity (0.145) in comparison with infrared, vacuum, and combined dried ones. The infrared-freeze-dried samples retained 3.6 and 11.6% more polyphenols and antioxidant capacity than samples prepared by the other methods. The ascorbic acid content of the freeze-dried samples was significantly higher by about 59% than that of the hybrid dried samples.
Absztrakt:
A szerzők célja a felnőttkori szolid tumoroknál a műtétre, illetve definitív onkológiai kezelésre való várakozás szerepének tisztázása volt. Ennek érdekében az orvosi szakirodalom áttekintésével, 67 retrospektív vizsgálat, illetve összefoglaló munka elemzésével felmérték az időfaktor, azaz a diagnózist követő kezelésindítás statisztikailag számszerűsíthető hatását a teljes túlélésre. Az időfaktornak biztosan komoly szerepe van a biológiailag agresszívebb betegségeknél, például fiatalkori emlő- és hereráknál vagy fej-nyaki tumoroknál, de az első onkológiai ellátás néhány napos és indokolt megkésése nem negatív hatású a legtöbb szolid daganatos betegségben. A kivizsgálás, illetve a kezelésindítás menetét több orvosi és pszichoszociális tényező alakíthatja, és sokszor éppen a legelőrehaladottabb kórképek ellátása történik meg korábban, inverz túlélési hatást eredményezve. Az onkológiai kezelések eredményességét alapvetően az optimális terápiaválasztás határozza meg, mindazonáltal az időfaktor szerepének megértéséhez feltétlenül további kutatások szükségesek. Orv Hetil. 2018; 159(14): 535–546.
Bevezetés: A nem kívánt gyermektelenség megtapasztalása jelentősen befolyásolja az érintett párok életminőségét. A meddőségre adott pszichoszociális válaszok nemcsak egyéni szinten, hanem a párkapcsolat viszonylatában is megjelennek. Célkitűzés: A szerzők a meddőséggel összefüggő életminőség és depresszió együttjárásának vizsgálatát tűzték ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. Módszer: 126 pár öt magyar meddőségi központban töltött ki kérdőívcsomagot, amely a termékenységi problémákkal összefüggő nemzetközi FertiQoL kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és szociodemográfiai kérdéseket tartalmazott. Eredmények: Nemi összehasonlításban a nők több depresszív tünetről számoltak be, mint a férfiak, életminőségük pedig alacsonyabbnak bizonyult. A férfiaknál és nőknél is a magasabb depressziószint alacsonyabb életminőségi mutatókkal korrelált. Ezenfelül a nők súlyosabb depressziója partnerük rosszabb életminőségével is összefüggött. Következtetések: Az eredmények rámutatnak a nők és férfiak meddőségre adott eltérő reakcióira, valamint a női affektív problémák párkapcsolati szintű hatásaira. A szerzők megállapításai a nem kívánt gyermektelenséggel küzdők pszichoszociális támogatásában, főként pártanácsadásban vagy párterápiában használhatóak. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 783–788.
Bevezetés: A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin betegsége. Pszichikai következményei megnehezítik a teherbe esést, s a betegség rontja az életminőséget, mivel megváltoztatja a külső megjelenést. A szövődmények miatt fontos a betegek pszichikai állapotának és a betegséghez kapcsolódó attitűdjének feltérképezése. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki annak vizsgálatát, hogy a betegség hogyan hat az életminőségre és a testképpel való elégedettségre. Módszer: A Betegségteher-indexet, a Polycystás Ovarium Szindróma Kérdőívet és a szerzők által kidolgozott testképkérdőívet használták. A vizsgálatban 121 beteg vett részt. Eredmények: Negatívan korrelált a betegségteher és az életminőség (r = −0,353), míg pozitívan a testkép és az életminőség (r = 0,614). A testképpel való elégedettséget illetően szignifikáns különbséget (p<0,05) találtak a külső elváltozásokat mutató és az anyagcserezavarral küzdő betegek csoportja között. Jobb volt azoknak a túlsúlyos betegeknek az életminősége, akik táplálkozási és testkontrollal megszabadultak súlyfeleslegüktől (p<0,05). A betegség által érintett testrészeikkel elégedetlenebbekben az alkatilag meghatározott testjellemzők integrálódtak a testképhez (p<0,05). Következtetések: Az eredmények meggyőzőek abból a szempontból, hogy indokolt lenne a betegek orvosi ellátása mellett a betegek differenciált pszichológiai ellátása is. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1071–1077.
We investigated the self-reported health status, lifestyle and financial standing of students in order to raise health awareness in university education. The participants were 301 university students. After being informed about the objectives of the survey, they volunteered to complete the anonymous questionnaire. About one third of respondents reported some symptoms. Dizziness and bone and joint problems were the main self-reported symptoms. The students’ overall well-being is associated with several lifestyle factors (eating habits, sleeping, physical activity). The students’ financial standing does not hold back a healthy lifestyle. It is concluded that, though there are important differences between study-loads at different faculties, it is a common need to involve health-promoting education programs in the curriculum of all faculties, and to improve the University Health Service.
Absztrakt
Bevezetés: A technológia fejlődése új lehetőségeket nyitott a prosztatadaganat sugárkezelése terén, ugyanakkor kevéssé ismert a korszerű technológia költsége. Célkitűzés: Jelen elemzés célja, hogy összehasonlítsa a háromdimenziós konformális sugárterápia, a normál- és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia költségét lokalizált prosztatarákos betegek kezelésében. Módszer: A retrospektív költségelemzés egy hazai onkológiai centrum adatai alapján készült az egészségügyi szolgáltató szemszögéből. Az irradiáció időtartamát 20 beteg összesen 100 kezelési frakciójának egyedi mérése alapján határozták meg. Az egységköltségeket az intézmény kontrollingrendszere alapján számították ki. Eredmények: Egy frakció átlagos időtartama a hagyományos háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 14,5 perc, intenzitásmodulált sugárterápia esetén képvezérelt eljárással 16,2 perc, míg képvezérelt eljárás nélkül 14 perc volt. A kezelés teljes költsége háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 619 ezer forint, intenzitásmodulált sugárterápia esetén 933 ezer forint és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia esetén 692 ezer forint volt. Következtetések: A már bizonyítottan költséghatékonyabb intenzitásmodulált és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia alkalmazása nagyobb költséggel jár a szolgáltatók számára, ugyanakkor a jelenleg hatályos finanszírozás nem ösztönöz a hatékonyabb terápia alkalmazására. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 461–468.
Huszonöt évvel ezelőtt izolálták először a Ki-67 fehérjét, ami napjainkra az osztódó sejtek első számú hisztológiai markere lett. Ez a kivételes szerkezetű molekula olyan alapvető biológiai funkciókkal bír, amelyek nélkülözhetetlenek a normális sejtciklushoz. Miután a Ki-67 fehérje minden osztódó sejtben (G1, S, G2/M fázis) jelen van, de a nyugvó sejtekből (G0 fázis) hiányzik, kiválóan alkalmazható az osztódó sejtfrakció kimutatására, ezáltal klinikai jelentőséggel is bír különböző tumoros folyamatok malignitásának megállapításában, a terápiára adott válasz megítélésében. A sejtproliferációban betöltött nélkülözhetetlen funkciói alapján felvetődik a tumorgenezisben is lehetséges szerepe. A szerzők munkájukban áttekintik a fehérje történetét, tulajdonságait, lehetséges szerepeit a sejtciklus szabályozásában és prognosztikai jelentőségét különböző tumoros betegségekben.
Absztrakt:
A feltételezhetően 2019 végén Kínából indult és világjárvánnyá vált koronavírus-betegség (COVID–19) az egészségügyi ellátórendszer minden szegmensét érinti világszerte, így hazánkban is. Mivel az egészségügyi személyzet számos egészségügyi ellátás során kapcsolatba kerülhet vírusfertőzöttekkel is, járvány idején elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböző területen dolgozó hazai szakemberek is naprakész információt kapjanak a vírusról és a fertőzésnek a betegellátást befolyásoló aspektusairól, a javasolt intézkedésekről. A jelen közlemény egy irodalmi összefoglaló, melyben a szerzők a jelenleg elérhető, idevágó hivatkozásokat dolgozták fel, szem előtt tartva a klinikumi ellátás járványügyi vonatkozásait. A feldolgozott publikációk alapján kijelenthető, hogy az elsődlegesen a fej-nyak régiót érintő beavatkozások során, kiemelten a forgó eszköz használatát is igénylő intervenciók esetét, elengedhetetlenül szükséges a beavatkozáskor a helyiségben tartózkodó összes munkatárs teljes védelme, egyszer használatos teljes öltözékkel, szemüveggel és speciális maszkokkal. Ezen felszerelések cseréje és a rendelő tisztítása minden beavatkozás után meg kell, hogy történjen, és erre a teljes ellátóteamet oktatással előre fel kell készíteni. Annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a kezelések alatti keresztfertőzések és a szakemberek fertőzései, elengedhetetlen a munkaegészségügyi és infekciókontroll-intézkedések szigorú betartása. Orv Hetil. 2020; 161(17): 660–666.
Videoasszisztált minithoracotomiából elvégzett lobectomia mint új műtéti eljárás klinikai gyakorlatunkban
Lobectomy performed through a video-assisted mini thoracotomy, as a new technique in our clinical practice
Absztrakt
Retrospektív tanulmányunkban az osztályunkon 2006-ban bevezetett, videoasszisztált minithoracotomiából (VAMT) végzett lobectomiákkal szerzett tapasztalatainkról számolunk be. 2006 első félévében 10 betegnél végeztünk minimálisan invazív technikával lobectomiát. A 8 nő- és 2 férfibeteg átlagéletkora 61,4 év (47–68) volt. A műtéti indikációt 3 betegnél jóindulatú daganat, 6 betegnél igazolt T1N0 laphámcarcinoma, 1 esetben a CT-kép alapján feltételezett, T1N0 stádiumú malignus folyamat képezte. Izolált intubálást követően történt a videothoracoscopos exploratio, majd a lapocka csúcsa alatt egy 6–8 cm-es minithoracotomiát végzünk. A bordák 2 cm-es felterpesztését követően végezzük el a tüdő áttapintását, a resectiót és malignus esetekben a mediastinalis blokkdissectiót. 5 alsólebeny-, 4 felsőlebeny-lobectomiát és 1 felső bilobectomiát végeztünk. Műtéti mortalitás vagy lényeges morbiditás nem volt. Az átlagos műtéti idő 130 perc (80–200) volt. A 3 benignoma hamartochondromának bizonyult. A szövettani vizsgálat 4 esetben T1N0, 2 esetben T2N2 laphámcarcinomát és 1 esetben T1N2 kissejtes tüdőrákot (műtét előtt laphámráknak diagnosztizálták) igazolt. A videoasszisztált minithoracotomiából végzett lobectomia biztonsággal alkalmazható műtéti eljárás. A tüdőállomány áttapintása és resectiója, valamint a mediastinalis blokkdissectio a nyitott műtétekhez hasonlóan kivitelezhető.
