Search Results
You are looking at 1 - 10 of 39 items for
- Author or Editor: Tamás Bereczkei x
- Refine by Access: All Content x
Evolúciós pszichológia újratöltve: Magyarázatok, cáfolatok, Perspektívák
Re-Loading evolutionary psychology: Explanations, contradictions, perspectives
Az evolúciós pszichológia, tagadhatatlan sikerei ellenére, nem tudott megszabadulni azoktól az alapvető metaelméleti problémáktól, amelyek színre lépése óta mindig is terhelték: kizárólagosságigénye, cáfolhatatlanság, az evolúciós környezet bizonytalansága. Az evolúciós pszichológia az elmúlt évtizedben azonban komoly átrendeződést mutat: az adaptív mintázatok keresése helyett a proximatív mechanizmusok kutatása felé fordul. Az a véleményem, hogy úgy tudjuk megakadályozni a spekulációk „gyártását” és úgy tudjuk növelni az evolúciós megközelítés hitelességét, hogy teljes erővel a közvetítő folyamatokra koncentrálunk, és az adaptácionista logika csupán egyfajta alapként, de nem végső (ultimatív), főleg pedig nem egyetlen magyarázatként szerepel. Az eredmények azt mutatják, hogy a szóban forgó élettani és pszichológiai mechanizmusokra tett predikciók eredményesen szembesíthetők a rendelkezésre álló empirikus adatokkal. Ebben persze az is komoly szerepet játszik, hogy az evolúciós pszichológia komoly önkorlátozást végzett az elmúlt évtizedben, amennyiben megszabadult attól a kezdeti vágyától, hogy mindent megmagyarázzon és mindenre ő adja a „végső” választ. Ezzel mára teljes értékű, hiteles tagja lett a pszichológiai tudományoknak.
Az erény természete - Evolúciós stratégiák a proszociális viselkedés hátterében
Grastyán-emlékelőadás
A rokonok, barátok, csoporttársak közötti önzetlenség evolúciós elméletei és kutatási eredményei mára a pszichológiai kézikönyvek standard részeit alkotják. Az idegenek iránti támogatás –amely fajunk egyedülálló sajátossága –azonban sokáig nem kapott megfelelő magyarázatot a darwini alapokon álló pszichológiában. Miért vagyunk nagylelkűek azokkal szemben, akik nem a rokonaink, akiktől nem várhatunk viszonzást, sőt akikkel sohasem találkoztunk és feltehetőleg nem is fogunk? Ugyanaz a kérdés másképpen: miért olyan általánosak és erőteljesek valamennyi kultúrában az együttműködés és szolidaritás normái__
Nem kétséges, hogy Darwin óriási hatást gyakorolt a pszichológiára. Így volt ez már a saját korában, és így van ez napjainkban is. Az evolúcióelmélet számos egzakt magyarázó modellel és kutatási eredménnyel gazdagodott A fajok eredete megjelenése óta. Ezek a magyarázatok új megközelítést és új értelmezési lehetőséget visznek a pszichológiába, amelynek képviselői általában nyitottak ezekre a törekvésekre. Evolúcióelmélet és pszichológia kapcsolata azonban nem teljesen zavartalan, viták és nézeteltérések vannak olykor köztük a természetes szelekció hatásának következményeivel, az állati ősökkel való összehasonlítás lehetőségeivel, vagy az elmélet bizonyíthatóságával kapcsolatban. Az alábbiakban ezekre a dilemmákra térünk ki részletesebben, hangsúlyozva, hogy a vitás pontok megoldási kísérletei húzóerőt jelentenek a darwini elmélet további fejlődésében.
In this paper, two aspects of talent are analyzed. On the one level, I am looking for an answer to what hereditary factors would be responsible for the development of talent. In the light of the current studies, no specific genes have been found to prescribe talent. However, possible genetic effects with an emergent property of their mutual relationships may create the basis of formation of genius – obviously interacting with the environmental effects. On the other level of analysis I am focusing on the evolutionary background of talent. Four human specific cognitive abilities are analyzed that play important roles in the formation of intellectual excellence: mind reading, flexible thought, language, and creativity. The explanations to the evolution of these abilities include Social Intelligence Hypothesis, Machiavellian Intelligence Hypothesis, Sexual Selection Theory, and Fluid Intelligence Hypothesis. The confirmation of these explanations requires further studies.
A manipuláció művészete. A machiavellizmus kognitív és evolúciós alapjai
The art of manipulation. The cognitive and evolutionary bases of Machiavellianism
Az elmúlt évtizedben meglepő fordulatok következtek be a machiavellizmus kutatásában. Miközben az 1960-as, 1970-es évek klasszikus szociálpszichológiai kísérleteinek számos következtetése tarthatónak bizonyult, néhány esetben számottevő újraértelmezésekre került sor. A machiavellisták valóban racionálisan gondolkodó, „hidegfej8” emberek, de úgy tűnik, intenzív érzelmeket élnek át a társas kapcsolataikban, amelyeket viszont jól lepleznek, és ez segítheti a megtévesztés sikerességét. Minden előzetes elvárás ellenére rossz elmeolvasónak bizonyultak, de képesek lehetnek arra, hogy pontos megállapításokat tegyenek potenciális áldozataik tipikus jellemvonásairól, különösen olyan helyzetekben, amelyek lehetővé teszik a manipulációt. Vágynak az azonnali nyereségre, de képesek hosszú távon is gondolkodni, amennyiben rugalmasan igazítják döntéseiket a szituáció pillanatnyi állásához. Mindez összhangban lehet az ún. Machiavelli-intelligencia evolúciós hipotézisével, amely szerint a csalás és a manipuláció központi szerepet játszott a főemlősök — benne az ember — agyának növekedésében és kognitív képességeinek fejlődésében. A társak szisztematikus és eredményes manipulációja valóban erőteljes szelekciós erő lehetett a múltban, de ez valószín 8leg nem az elmeolvasás és intelligencia kidolgozásához vezetett (azt más evolúciós folyamatok végezhették), hanem a környezet specifikus jellemzőinek a pontos kiértékeléséhez, a csoporttársak árnyalt kategorizálásához és a rugalmas döntéshozatalhoz.
Az elmeteória - tehát az a képesség, hogy más embereknek önálló mentális állapotokat és tartalmakat tulajdonítunk - fontos szerepet tölt be társas életünkben. Egyfelől megkönnyíti a társakkal való együttműködést, másfelől lehetővé teszi, hogy manipuláljuk őket saját céljaink elérése érdekében. Vizsgálatunkban azt a célt tűztük ki, hogy az elmeteória és a társas viselkedésformák bonyolult kapcsolatának néhány alapvető és eddig kevéssé tanulmányozott aspektusát elemezzük. Az elmeolvasó képesség vizsgálata során a felnőtt kísérleti személyeknek történeteket kellett elemezniük, míg a machiavellizmus és a kooperatív készség szintjének vizsgálata tesztekkel történt. Megállapítottuk, hogy a machiavellizmus erős negatív korrelációt mutat a társas együttműködési készséggel: a mások kihasználására, manipulálására hajló személyek a kooperativitás alacsony szintjét mutatják. Másodszor, szoros összefüggést találtunk az együttműködési hajlam mértéke és az elmeteória mértéke között, amit úgy értelmeztünk, hogy minél jobb elmeolvasó képességgel jellemezhető valaki, annál nagyobb hajlandóságot mutat a másokkal folytatott együttműködésre. Végül, megvizsgáltuk az elmeteória és a machiavellizmus kapcsolatát, és itt nem találtunk szignifikáns összefüggést. Eredményeink nem támasztották alá azt a feltevésünket, hogy azok a személyek, akik könnyebben helyezkednek bele a többiek gondolataiba és értik meg azok szándékait, illetve ismereteit, a többieknél nagyobb hatásfokkal manipulálják őket saját céljaik elérésében. Az eredmények - különösen a harmadik eredmény - értelmezésére felhasználtuk egyrészt a „hideg” és a „meleg” empátia mint az elmeteória inkább kognitív, illetve inkább emocionális jellegű aspektusainak megkülönböztetését, a morális érzelmek reprezentációjának hiányát és más kognitív magyarázó modelleket.
Evolúciós pszichológia – az elmúlt 30 év
Evolutionary psychology – the last 30 years
Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a hazai pszichológiai életben megjelenő és egyre markánsabb szerepet játszó evolúciós megközelítéseket. Bemutatjuk a 30 évvel ezelőtti állapotokat és azokat a neves kutatókat, akik az evolúciós pszichológia magyarországi létrejötte mellett bábáskodtak. Ezt követően részletesen is beszámolunk azokról a kutatásokról, amelyek a két nagy hazai evolúciós kutatóműhelyben jöttek létre, nevezetesen a Pécsi Evolúciós Pszichológia Kutatócsoportban és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportból kinőtt teamekben. Végül röviden bemutatjuk azokat az eredményeket, amelyek e két nagy műhelyen kívül születtek egy-egy pszichológiai jelenség evolúciós értelmezése kapcsán.
In our paper, we make an attempt to overview those evolutionary approaches that have developed and become increasingly influencing in the Hungarian psychological life. We show the conditions 30 years ago, and those gifted scholars who contributed to the development of evolutionary psychology in Hungary. Then, we give a detailed review on the studies that have been fulfilled in the two basic research centers in Hungary: the Evolutionary Psychology Research Group of Pécs, and the MTA-ELTE Comparative Ethological Team. Finally, we describe the scientific results that have been achieved in the interpretation of specific psychological phenomena outside these main research centers.
A bevezető röviden áttekinti, miért is volt fontos az egész pszichológiai közösségben a 150 éves Darwin-évforduló. Hogyan tekintenek a pszichológusok az összehasonlító, a szelekciós és az egyéni különbségeket kiemelő darwini gondolatokra. Ezután röviden érinti azt a 2009 áprilisában megrendezett pécsi konferenciát, amelynek előadásait bemutatja a kötet és a tematikus szám.
