Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Tamás Bihari x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract  

The low- and intermediate-activity level liquid wastes produced by the Paks Nuclear Power Plant (NPP) contain routinely measureable gamma-emitting (e.g., 54Mn, 60Co, 110mAg, and 137Cs) as well as many so-called “difficult-to-measure” radionuclides. Despite of their low specific activity compared to the total, the reliable determination of these radionuclides is an important issue of nuclear waste management. The increasing amount of waste samples to be qualified yearly by our laboratory put a pressure on revising the existing procedure of 99Tc separation applied. We have managed to halve the initial amount of the sample required to achieve the same level of detection of technetium. Furthermore, one of the new purifying steps introduced have proved to be able to separate 108mAg (and 110mAg) better than 99% keeping the 99Tc content of the product almost intact. Means of separation of 99Tc from 106Ru and 124+125Sb have also been successfully investigated. As intended, this new procedure has a major impact on the chemical reagent as well as the electricity requirement of the separation making it more cost-effective.

Restricted access

For successful deep space exploration, a vast amount of chemistry-related challenges has to be overcome. In the last two decades, flow chemistry has matured enough to take the lead in performing chemical research in space. This perspective article summarizes the state of the art of space chemistry, analyzes the suitability of flow chemistry in extraterrestrial environment, and discusses some of the challenges and opportunities in space chemistry ranging from establishing an end-to-end microfactory to asteroid mining.

Open access

A csecsemőmirigy T-sejtjeinek összetételében létrejövő változások a COVID–19-pandémia alatt

Changes of the T cell composition in the thymus during the COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Lantos
,
József Furák
,
Noémi Zombori-Tóth
,
Tamás Zombori
,
Katalin Bihari
,
Endre Varga
, and
Petra Hartmann

Bevezetés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatását vizsgáltuk a csecsemőmirigyben zajló T-sejtek differenciálódására, illetve hogy a T-sejtek számának a fertőzöttek vérében észlelhető csökkenése a thymusban is észlelhető-e. Módszer: Összesen 55, thymectomián átesett beteg adatainak feldolgozása során három csoportot alakítottunk ki: 1) a pre-COVID–19 (PC)-csoportban szerepel 22 beteg, 12 nő és 10 férfi, akiknél 2008 és 2013 között történt thymectomia; a 2) no-COVID–19 (NC)-csoportban (védőoltást nem kapott, fertőzésen át nem esett) 20 betegnél (11 nő és 9 férfi) 2020–2021-ben, a 3) COVID–19-védőoltást kapott vagy -infekción átesett (VIC-) csoportban 13 betegnél (4 nő és 9 férfi) szintén 2020–2021-ben történt thymectomia. A patológiai mintákon CD4, CD8, CD25 és FOXP3 immunhisztokémiai vizsgálatok történtek a ’helper’, a citotoxikus és a regulációs T-sejtek igazolására. Eredmények: A VIC-csoportban a CD4-sejtek előfordulása szignifikánsan alacsonyabb volt a PC- és az NC-csoporthoz képest. A FOXP3 a VIC- és az NC-csoportban szignifikánsan kisebb előfordulást mutatott a PC-csoporthoz képest. A CD8, CD25 esetében szignifikáns különbséget a vizsgált csoportok között nem találtunk. Megbeszélés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatással van a thymus T-sejtes összetételére. A VIC-csoportban észlelt CD4-expresszió-csökkenés igazolja a T-sejtek számának a thymusban is bekövetkező csökkenését. A COVID–19-éra alatt az NC-csoportban a PC-csoporthoz képest észlelt alacsony FOXP3-szint a tünetmentes COVID–19-fertőzés nagy arányára utalhat, és az immuntolerancia romlását jelzi. Következtetés: Az általunk hozzáférhető irodalomban először igazoltuk, hogy a COVID–19-fertőzés hatására a csecsemőmirigyben csökken a ’helper’ T-sejtek előfordulása, és tünetmentes betegeknél is csökken az immunvédekezés. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2062–2066.

Open access